Bornai Tibor és Tóth Zoltán javaslata.
A Civil Rádió stúdiójának az előterében (3 négyzetméter) találkoztam Bornai Tiborral. Én adásból kifelé, Ő adásba befelé tartott a két ajtó között. Érdekes a találkozó egy nagyon magas, vékony (Ő) és alacsony testes férfi (én) között, amint megpróbálnak elmenni egymás mellett egy szűk folyosón. Velem kifelé tartott a szerkesztő, Vele befelé jött a segédszerkesztő. 4 férfi 3 négyzetméteren, ellentétes irányú mozgással.
Felismertem Bornai Tibort, köszöntem, és érdeklődtem: Hová, hová?! Frappánsan válaszolt: Hová, hová? Egyszerre mondtuk: „Ha meghaltál, már sehová!”
Itt hallgathatják meg Bornai erről szóló dalát: https://www.youtube.com/watch?v=4J49eF8-0zc
Már mind a ketten tudtuk egymásról, hogy ki kicsoda, és egymást súrolva haladtunk volna tovább, amikor Bornai Tibor lefogta a kifelé haladtomat: „Új választási módszert kellene alkalmazni!”
A szerkesztő az én hátamba, a segédszerkesztő a Bornai hátába ütközött. „A választási módszereket már megírtam az egyetemi tankönyvemben!” – válaszoltam a nyakamat hátraszegve, fölfelé nézve Bornainak.
http://tothzoltan.blog.hu/2013/11/10/hatalmi_jatszmak_es_valasztasok
Bornai Tibor, mint a választási szakmai konferencia kezdeményezője a Civil Rádió előterében a következő javaslatot terjesztette elő: „A jelenlegi választási módszert meg kell őrizni. A választópolgár a jelenlegi szavazási módszer szerint szavazhatnak. Az újdonság az, hogy azok a választópolgárok, akik nem kívánnak a jelenleg hatályos törvény szerinti szavazólapokkal szavazni, azok a választópolgárok egy másik urnába helyezhetik el „a melyik pártra, melyik jelöltre nem szavazok?” megnevezésű szavazólapot. A Bornai javaslat indokolása nagyon fontos: lényegesen megnő a választási részvétel lehetősége, mert aktivizálja azokat a választópolgárokat is, akik nem valamely pártra, hanem valamely párt ellen kívánnak szavazni.
Összefoglalom szakmailag a Bornai javaslat lényegét: a hagyományos kétszavazatos rendszerben (pártlista és egyéni választókerületi jelölt) pozitív a szavazási mód, míg a másik két szavazólap (pártlista és egyéni jelölt) a negatív szavazási módot jelenti. Minden választópolgár összesen 4 szavazatot adhat le. (Nem kötelező a 4 szavazat leadása, lehet kevesebbet is!) A választási eredmény megállapítása úgy történik, hogy minden pártlista és egyéni jelölt pozitív és negatív szavazatait összesítik. A győztes párt, illetőleg a győztes jelölt az lesz, aki a mérleg elkészítése után a legtöbb pozitív szavazatott kapta. Ha nincs olyan párt, illetőleg jelölt, amely pozitív szavazatot kapott volna (mert mindenki mínuszban van), akkor új választásokat kell tartani.
Tóth Zoltán - 4 fő 3 négyzetméteren – értékelte a javaslat történeti jellegét. A javaslat a demokratikus európai irányba mutat, mert a „sok-szavazatos” módszer irányát követi, és ez a módszer az európai jövő. Egy választási módszer annál demokratikusabb, minél több szavazatot lehet leadni egy választópolgár által. Történelmileg már ismert az a választási módszer, amelyben a pozitív szavazási technika (+,X) mellett lehetőség van a „minden jelölt elleni” szavazat leadására is. A történelmi hűséghez hozzátartozik az is, hogy jelenleg a demokratikus választások egyikén sem lehet ilyen módon szavazni, mert az uralgó pártok, ezt a szavazási módszert törölték a választási törvényből (utoljára Putyin).
Konkretizálva a Bornai javaslat lényegét: a jelenlegi átlagos 4 milliós részvételt a választáson 6-7 milliósra lehetne növelni, amely a választások általános legitimitását (társadalmi elfogadottságát) jelentősen növelné, mert világossá válna a nép (a közvélemény) előtt, hogy egy párt – a győztes párt – a valóságban milyen valódi választópolgári támogatottsággal birtokolja az állami, az önkormányzati hatalmat.
Érdemes a Civil Rádió előterében (3 négyzetméter) gondolatokat cserélni másokkal.
