Nagymamáktól hallom – nosztalgiával mondják – „amikor a gyerekeimnek 50 palacsintát sütöttem…!”, és „amikor az unokáimnak 30 palacsintát sütöttem…!”. Olyat is hallok, „Amióta magam vagyok, nem főzök semmit, inkább vajas kenyeret eszem egy pohár tejjel, az is elég!”.
Az élelmiszer árak drasztikus emelkedése miatt a legnehezebb helyzetbe az egyszemélyes (általában idős) háztartások kerültek. Még a gyorsétkezők, kifőzdék árai is a csillagos égbe szöktek fel, egy egytálétel ára már több mint egyezer forint, egy menüt 1500 alatt már nem lehet kapni, és ha egy kis süteményre vágyik az ember, akkor két darab ezres bánja.
Iványi Gáborral közösen készített szakácsfüzetünkben[i] már gondoltunk az egyedül élőkre és az elesett emberekre a főzés szempontjából is. Olyan recepteket írtunk le, amelyek alapján finom és olcsó ételek készíthetők (levesek, főzelékek). Ezen a gondolaton tovább haladva alakítottam ki a paladex (egyszemélyes palacsinta) receptjét, amelynek alapanyag költsége 100 Ft alatt van és az elkészítési idő (mindent beleszámítva) maximum 10 perc.
Bevásárlólista egy személyre számítva: 1 egész tojás, 1 dkg liszt, 1 dkg olaj/zsír, fél deci tej, egy csipet só. (Gyakorló vásárlóként tudom, hogy 1 dkg lisztet és fél deci tejet sem lehet kapni az üzletben, egy db tojást azonban már lehet kapni a piacon.)
Metódus. A tojást feltörjük, habosra keverjük a tejjel (vízzel), majd megsózzuk. Belekeverjük - fokozatosan – a lisztet és igyekszünk csomómentesre keverni. Ha nem sikerül, akkor turmixgéppel (botmixerrel) elsimítjuk a csomókat. Pihentetjük 5 percig a keveréket, majd ismét habosítjuk.
A serpenyőbe (kislábos is lehet) beletesszük a zsírt (olajat vagy vajat). Kipróbáljuk egy csepp keverékkel, hogy milyen meleg a zsiradékunk: ha nem bugyborékol azonnal, akkor emeljük a hőfokot; ha azonnal odaég, akkor csökkentjük a hőt. Az egész keverékünket beleöntjük, lehetőleg a lábos forgatásával palacsinta alakra formáljuk. Az alsó oldalt erősen sütjük: világosbarna legyen. Egy késsel vagy szilikon lapáttal megfordítjuk. A másik oldalát nem sütjük, hanem csupán megszárítjuk, és a paladexet[ii] egy elegáns mozdulattal egy tányérra borítjuk (csúsztatjuk). Egyénileg dönthetjük el, hogy a kész paladexet milyen formában készítjük el: felcsavarhatjuk, mint egy palacsintát; negyedbe hajthatjuk, mint a Gundelben; Julianne[iii] vágással kettészeljük. Ne sajnálunk magunktól egy kis eleganciát se: a palacsintára tekert formát becsomagoljuk kétharmad részben alufóliával, hogy gusztusos csomagolásban – evőeszköz nélkül – fogyaszthassuk el a paladexünket.
Ízesítési tippek: a paladex keverékbe kiskockára vágott sonkát aprítunk, ezzel erősítjük a hemendex jelleget; reszelt füstölt sajttal erősítjük a rántotta-szerűséget; zöldfűszerekkel a vegetáriánus irányba tehetünk egy lépést. Ha a három ízesítőt egyszerre kívánjuk kipróbálni, akkor tegyünk a keverékhez még egy tojást, és akkor az ünnepi asztalra is feltehetjük az alkotásunkat. További lehetőség, hogy apróra vágott csokoládét teszünk a keverékbe, és a megsütött paladexet narancsszelettel díszítjük a karácsonyi asztalunkra!
Jó étvágyat!
[ii] A paladex elnevezést a palacsinta és a hemendex szó össze turmixolása (összevonása) eredményezte.
