A szavazatok erejével ...

Mi is az a zakuszka Miszláról?

Miszla, egy község Tolna megyében, ahol hegedű koncertet hallgatni voltunk. Tóth Mónika a barokk hegedű művésze tartott Miszlán mesterkurzust[i], és megkért arra, hogy főzzek a hegedűművész palántáknak (jelölteknek) valami finomat ebédre, vacsorára. Nagy sütés-főzés volt, mert 20 éhes szájra főzni nagy felelősség, és igazodni kellett a koncertek időpontjaihoz és az oktatás rendjéhez is. Szerencsés voltam, mert a helyi gazdaasszony, Erzsébet, szívesen látott a konyhában.

Miden főzésnek vége lesz egyszer, minden mosogatás befejeződik végre, sőt a konyha felmosása kényszerű szünetet rendel a főzőknek. Nos, egy ilyen kényszerszünetben ismerkedtem meg a „zakuszka” elnevezésű, erdélyi ételízelítővel, amelyet azonnal megkedveltem.

A zakuszka színe piros-vörös, amely a paradicsomtól és a piros színű zöldnek nevezett tv paprikától származik. A paprika persze lehet paradicsompaprika (pritamin) vagy kápia paprika is.

Az ételízesítő állaga a szilárd halmazállapotú, de lassan folyós, mint a méz. Íze inkább savanykás-pikáns, mint édes.

A zakuszka illata megcsapja az ember orrát, mert fűszeres, karakteres, friss paradicsoméhoz hasonlít, amelyet éppen leszakítottak a paradicsom tőről.

Az ételízesítő jelleg lehetőséget ad húsevőknek és vegetáriánusoknak is a felhasználásra, mert pörköltalapnak vagy zöldfőzelék sűrítőnek is kiváló.

A zakuszka eredeti elnevezése szerint előételt (orosz) jelent. Azonban gyakori, hogy az ételek eredeti megnevezése és a későbbi névtorzulás új étel megjelölésére szolgál. Így lett az orosz előételből, erdélyi ételízesítő. Ugyanakkor a zakuszkát kipróbáltam előételnek is – és úgy is finom: kétszersült kenyérkére kenve, akár az olasz bruschetta[ii]  unokatestvére is lehetne.

Bevásárló lista 4 főre/1 évre

5 kg        padlizsán

3 kg        piros színű paprika

1 l           paradicsomlé

0,5 l        olaj

                só, bors ízlés szerint

Metódus

A befőttesüvegeket (2x3 l) kiforrázzuk. Az üvegzáró kupakokat is gondosan kitisztítjuk (ha rozsdásak, akkor újakat veszünk).

Az érett paradicsomokról – forró víz segítségével – lehúzzuk a héjakat, és összeturmixoljuk. A padlizsánokat a sütőben addig sütjük, amíg a héjon belül összesnek. A padlizsánokat fakéssel (mert a fémtől feketedik) meghámozzuk, majd ledaráljuk a csutkájától megfosztott paprikákkal együtt.

Minden alkotórészt beleteszünk egy legalább 10 literes lábosba, fűszerezzük, és megfőzzük a masszát. (Főzhetjük többszörire kisebb lábosban is, és akkor kisebb fakanál is elég a keveréshez-kavaráshoz.) Ha az olaj feljön a felszínre, akkor a főzést befejezzük.

Miután a forró masszával megégettük a kezünket az üvegekbe öntésnél, akkor menjünk el a boltba, és vegyünk nagylyukú befőző tölcsért[iii], majd ismételjük meg a beöntést. Ha egy kiskanál tartósítószert öntünk a tetejére, akkor dunsztolni sem szükséges, de ha ismerethiányosan elvi ellenségei vagyunk a tartósítószereknek, akkor dunsztoljunk vagy tartsuk hűtőszekrényben a zakuszkát.

A zakuszka felhasználása a fantázián múlik: előétel, ételízesítő leves, szósz, főzelékbe is lehetséges.

Köszönet Erzsébet asszonynak[iv], hogy megtanított zakuszkát főzni. Így minden alkalommal, amikor kinyitom a zakuszkás üveget, akkor egy percre jó emlékként gondolhatok Miszlára, a barokk hegedűsökre és arra, hogy tudom mit eszünk.

Jó étvágyat!