1848. március 15. elindította a feudalizmus állami-társadalmi-gazdasági felszámolását Magyarországon. A 12 pont, majd az áprilisi törvények megteremtették a polgári Magyarország alapjait. Ezt a folyamatot megszakította Ferenc József császár kézcsókja az orosz cárnak. (Ez egy hagyományos udvari etikett része volt, amely a monarchikus viszonyok és diplomáciai protokoll alapján zajlott.) A császár ezzel fejezte ki köszönetét azért, mert a cár 190 000 katonát és 568 löveget ígért, majd küldött Magyarországra a szabadságharc leverésére.
Az orosz történelemben a magyar világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) egy fontos esemény, amelyet a cári Oroszország a saját történelme szempontjából is jelentőségteljesnek tartott. A világosi csata a magyar szabadságharc végét jelentette.
A világosi fegyverletétel és az azt követő események nem szerepelnek túlságosan hangsúlyosan a mai orosz történelemoktatásban, mivel az oroszok elsősorban a saját birodalmuk belső politikájára és a saját történelmükre összpontosítanak. Azonban az orosz történelmi hagyományban a magyar szabadságharc leverését egyfajta „rend helyreállításaként” emlegethetik, amely segítette megerősíteni az orosz cári hatalom helyzetét a régióban.
A magyar szabadságharcot és a világosi fegyverletételt az oroszok történelmük egy fontos katonai eseményeként tartják számon, de az ünneplés vagy mélyebb emlékezés nem jellemző.
Putyin, Oroszország jelenlegi cárja is készen áll a „rend helyreállítására” legyen szó Ukrajnáról, Kelet-Európa vagy a volt Szovjetunió régi tagállamairól. Trump oligarcha és USA elnök is készen áll egyes országok bekebelezésére: Kanada, Panama, Grönland stb. Hszi Csing-ping Tajvan visszaszerzésében bízik, de készen áll egyes csendes-óceáni szigetek elfoglalására vagy egyes afrikai országok gyarmatosítására is.
Orbán, jelenlegi miniszterelnök készen áll a nagy-magyarország tervvel, és ezért támogatja a nagy-szerbia és a nagy-albánia létrehozását is. Visszaforgatni az időt 1848. március 15. előtti időkre?
Így ünneplünk mi ma Március 15-ét.
