A szavazatok erejével ...

A köztársaság jelképe legyen a Kossuth címer!

Petőfi Sándor:

A Városmajor 48 Alapítvány felolvasó estet szervezett Budapesten a Harris parkban. Csáki Judit irodalomkritikus, az est háziasszonya új lehetőségként említette meg, hogy a neves író, költő hozhat magával egy pályakezdőt is bemutatni. Parti Nagy Lajos Kossuth díjas író Borda Réka (27) költőt mutatta be a közönségnek, aki első regényéből olvasott fel egy részletet. Parti Nagy Lajos a Hősöm tere c. regényéből (1990) olvasott fel egy fejezetet, amelyet a közönség vastapssal fogadott. A felolvasóestről Tóth Zoltán készített egy összeállítást a Civil Rádió számára, amelyet 2019. november 11-én, hétfőn, 20 órától hallgathatnak meg a Civil Rádióban.

Budapest megalázása volt a cél a Putyin és Erdogan látogatásával. Millió ember állt és várokozott: gyalog, autóban, buszon, villamoson. Felnőtt, idős, gyermek - mindenki.

Sikerült is kivívni a népharagot. Szavazatokkal kell kitörölni a hatalomból az ilyeneket!

A pástétom magyar nyelvű eredője a „pasta” latin szó, amely első helyen  kenőcsöt jelent. Ezzel hűen ki is fejezi a pástétom lényegét, amely magyarul „jól megdarált és elkevert húsból vagy májból készült fűszeres, kenyérre is kenhető ételt” jelöl -írja a Wikipedia.

A terrine a francia, a paté az az angol megfelelője a pástétomnak. Az angolban a puding versenyben van a patéval. De szívesen veszek egy 6 hónapos London-Párizs-Budapest ösztöndíjat a gasztronómiai szakszavak összefüggésének a gyakorlati kutatására. Kipcsakok és türkök kerüljenek, bár megfelelő díjazás mellett készen állok összefüggést keresni török tengerparton a nyereg alatt puhított hús és a kumisz között.

Találkozó

A feleségemmel az ünnep előtti bevásárláson közösen találkoztunk egy francia luxus termékkel, amely ellenállhatatlanul bevette magát a kosarunkba. Otthon gondosan áttanulmányoztam (ha már ennyit fizettünk érte!), hogy mit is sikerült „zsákmányolnunk”, annak ellenére, hogy a vásárlás előtt megesküdtünk: csak a listán levő (elengedhetetlenül szükséges) termékeket vesszük meg. Nos, ez volt a pástétom, terrine, paté. Az ünnep reggelén nagy tisztelettel kibontottuk a luxus csomagolású dobozt és 5x2 db különféle ízesítésű pástétom korong volt benne: borsos, erdei gombás, vörösboros, húsos és libamájas. Az útmutató szerint friss bagettel, kétszersülttel, pirítóssal, tósztkenyérrel vagy tökmagos zsemlével illik együtt fogyasztani. A korongokat 5 reggeli alatt fogyasztottuk el (megadtuk a módját!), majd hirtelen csatakiáltásban törtem ki: Ilyet én is tudok csinálni!

Búvárkodás

Fejest ugrottam az internetbe, és lubickoltam benne, mint hal a vízben. Találtam a pástétomra 65 200 linket, a szóeredet történettől a különféle fűszerezésű, különböző nemzetek konyháinak termékeiig minden finomságosat. Szépirodalmi kutakodást is folytattam, és Krúdy Gyula Tavasz c. rövid történetéből megtudtam, hogy a pástétom még házasságszerzőnek is alkalmas[i]. Jókai Mór aranyemberéből[ii] megtudjuk, hogy a pástétom az esküvői ebéd elmaradhatatlan része. Sőt, Jókai Őszi fény c. művében még a pástétom megelégelését is megírta: „…szalonnára vágyom helyette”[iii].

Bevásárlás

A bevásárlásnak meg kell adni a módját, nem szabad hűbelebalázs módjára eljárni. A húsvásárlás helyszínének csak olyan hentest célszerű kiválasztani, aki két húsdarálóval rendelkezik: egyik a marha, a másik a disznóhúsnak. (Ha nem ismer valaki ilyen helyet, akkor két hentest kell meglátogatni, ami időpocsékolás.) A harmadik hús az friss csirkecomb filé legyen (csont és bőr nélkül). Az a hentes, akinek két darálója van, az szívesen kifilézi a csirkecombot is. A vásárlandó húsok aránya 1/3 – 1/3 legyen. Összesen 1 kg hús elegendő egy 6 fős vacsorához.

Szükségünk van 10 vékony szelet szalonnára. Aki irtózik a szalonnától, mert az egészségtelen, annak bacont javaslok helyette. Aki még azt is zsírosnak tarja, az forduljon a sonka irányába!

Szárított gyümölcsöket is kell vásárolnunk: újabb ok arra, hogy ismeretséget kössünk a piacon egy érdemdús árussal, aki nem a cukrozott (túlcukrozott) gyümölcsöket erőlteti ránk, hanem megérti, hogy nem cukrot akarunk venni, hanem gyümölcsöt. Részesítsük előnyben a szilvát és a piros bogyósokat, a szilvát az íze, a pirosokat a színe miatt. A szárított gyümölcsök mennyisége maximum 10%-a legyen a húsnak. A piaci fűszerárus nagyon örülni fog nekünk, amikor rózsaborsot kérünk: „Végre valaki, aki ért hozzá!” felkiáltással eltűnik a háttérben és lengetve hozza nekünk a rózsaborsot, amelynek legfőbb jellemzője az, hogy nem bors, hanem szömörceféle[iv], és amelyet a színe és illata miatt kedvelünk.

Zsiradéknak javaslom a kókusz zsírt (olajat), amely ugyaz. Egy evőkanállal elegendő 1 kg húshoz. Sajnos nálunk nincs a piacon kókusz zsír árus, így nem tudunk erről senkivel beszélgetni: be kell érnünk azzal, hogy nagyon alacsony az olvadáspontja, színtelen-szagtalan és nagyon jól bírja a forróságot, nem tudjuk megégetni.

Főzés-sütés

Akkor fogjunk bele a húspástétom készítésébe, ha valamely ok miatt egy szabadabb nappal rendelkezünk. Nem mintha egy napig kellene főzni-sütni, hanem mert szakaszosan kell elkészíteni, ami időigényes, de a hosszú szünetekben más munkálatokat is beütemezhetünk.

Összekeverjük a darált marha és disznóhúst. Felkockázzuk a filézett csirkecombot, mégpedig apróra, hozzákeverjük a többihez. Apróra metéljük a szárított gyümölcsöket, ezeket is belekeverjük a húsmasszába a kókusz zsírral együtt. A rózsaborsokat egészben használjuk fel. Nagyon kevés sót, egy kevés darált borsot szórunk az anyagunkba, és egy (!) csili paprikát karikázunk bele. Egy egész tojást hozzáadunk ragasztónak, és alaposan összedolgozzuk az egészet.

Az összegyurmázott húskeveréket 1 órára betesszük a hűtőbe összeragadni, pihenni.

Egy őzgerincet (formás tálat) a szalonna (bacon) szeletekkel kibélelünk úgy, hogy a szalonnaszeletek kilógjanak az edényből. A tálat megtöltjük a húsmasszával, ráhajtogatjuk a szalonnaszeleteket, és elhelyezzük a vízfürdőt tartalmazó magas oldalú tepsiben. A vizet addig forraljuk csak, amíg gyöngyözni kezd. Csökkentjük a hőt 110 fok C-ra (a víz hőmérséklete 85 fok C legyen), és három órán át szabadok vagyunk!

Az idő elteltével kikapcsoljuk a sütőt és hagyjuk kihűlni a majdnem kész pástétomunkat. Újabb két óra szabadság! Ha kihűlt, akkor betesszük a hűtőbe, ahol 8 órát pihentetjük. (Nekünk 8 óra szórakozás!) Az idő elteltével kiügyeskedjük az őzgerincből a fagyos pástétomot: javaslom az edényt tegyük melegvízbe egy pár percre. A hő hatására a pástétomot körbevevő zsír és húslé megolvad, de a pástétom szilárdan egyben marad. A zsír és húslét mártáshoz vagy burgonyapüréhez hasznosítjuk(!).

A pástétomunkat egy szép porcelán tálra helyezzük és vékonyan egy nagy késsel felszeleteljük. 2-2 szelet egy főre számítva elegendő. (Nagyétkűek kérjenek repetát!) Díszíthetjük tojáskarikákkal, petrezselyemmel, paradicsomszeletekkel vagy ahogy gusztusosnak tartjuk.

Köretnek csak a fantáziánk szabhat határt: rizs, burgonyapüré, cékla- vagy zeller- vagy zöldsaláta. Én legutóbb füge csatnit mellékeltem.

Egy baráti vacsorára 1-1 kg húsból ugyanazzal a módszerrel pástétomot és fasírtot készítettem. A faladat a megkülönböztetés és a minősítés volt. A kísérleti nyulak mindegyike felismerte, hogy melyik az egészben sült fasírt és melyik a pástétom. A fiatalok és a hölgyek mind a pástétomra szavaztak, az idősebb férfiak kiálltak az egybefasírt mellett. Én szótlanul ittam egy pohárt bort.

Jó étvágyat kívánunk!

Bokros Lajos "Szabdság és szolidaritás" c. könyvéről a szerző, továbbá Bauer Tamás és Csillag István mondta el gondolatait. Több mint 100 érdeklődő vett részt az eseményen. A hangfelvételt Tóth Zoltán (Civil Rádió) készítette, és az Olvasókör c. műsor sugározza 2019. november 4-én, hétfőn, 20-21 óra között.

A Rádió Bézs "Alkoss!" c. műsorának a vendége Dr. Vörös Imre akadémikus, alkotmánybíró a jog lényegével ismertet meg minket. "A jog olyan mint a KRESZ: ha bizol benne és betartod a szabályokat, akkor biztonségosan hazaérsz." És mi van ha nem bízok vagy nem tartom be a szabályokat vagy mások nem tartják be? - Kérdezi Tóth Zoltán műsorvezető-szerkesztő a professzortól. https://www.radiobezs.hu/radiobezs/dr-toth-zoltan 

2019. november 5. kedd 12-13 óra között,

Tóth Zoltán: Sajtószabadság Magyarországon 2019-ben

A sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága az ENSZ-nek  és az Európai Uniónak az  Emberi jogokról és politikai szabadságjogokról szóló alapdokumentumában elismert alapjog. A Magyar Alaptörvény is alapvető jognak ismeri el, amelyet csak kivételes esetben lehet korlátozni.

Sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság

A sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság a francia forradalom szellemi terméke. Az európai forradalmak tavasza (1848) óta fokozatosan elterjedt az egész világon.

Tartalmilag mit jelentenek ezek a szabadságjogok?

Elsőként a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság az állam elé állított tilalomfa, amely megtiltja az államnak, hogy cenzúrát alkalmazzon a sajtótermékeken/elektronikus eszközökön. Tilos cenzúrahivatalt létrehozni. A sajtó és véleménynyilvánítási szabadság korlátozására csak az alkotmányban, kétharmados törvényben meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor: más alkotmányos alapjogok védelme, továbbá bíróság által védett személyiségjogi ügyekben. A véleménynyilvánítás szabadsága kivételesen korlátozható, törvény által, mások vagy közösségek védelmében: határa a gyűlöletbeszéd.

A második védelmi gyűrű az emberek körül, hogy a tőke szabad áramlása nem eredményezhet olyan tőke (sajtó) koncentrációt/centralizációt, amely megfosztja az embereket a tájékozódás szabadságától, mely esetben az emberek  kizárólag egy hír és véleményforrásból tájékozódhatnak. A kormánytól független Verseny Hivatal köteles megakadályozni minden olya tőkemozgást, amely ilyen koncentrációt és centralizációt eredményez.

A harmadik védelmi vonal az újságírókat (szerkesztőket) védi, amely szerint nem kötelezhetőek hírforrásaiknak a megnevezésére, még a bíróságok és titkosszolgálatok döntése alapján sem.

A negyedik védelmi vonal az adófizetőket védi: a kormány nem finanszírozhatja közpénzből pártjának a népszerűsítését, választási kampányát.

Az ötödik védelmi vonal a sajtóban megjelent ál/téves hírek, tények megjelenésével kapcsolatos vitákat független bíróságok jogosultak elbírálni.

Történeti előzmények

Az európai forradalmi hullám 1848. március 15-én Magyarországot is elérte. A magyar forradalom legfőbb követelése a sajtószabadság kivívása és az állami cenzúra eltörlése volt. A nemzetállami létért folytatott magyar politikai küzdelem a Habsburgok ellen folyt, előbb alkotmányos keretek, majd azt túllépve szabadságharc formájában. A magyar forradalmat az orosz cári csapatok leverték 1949-ben, így visszaállt a sajtó feletti állami cenzúra is.

Az 1956-os magyar forradalom kísérletet tett a szovjet tömbből való kiszakadásra. A forradalom előfutára - ebben a népfelkelésben is - sajtószabadság követelése volt. A rövid életű forradalom alatt tucatjával jelentek meg elsődlegesen Budapesten a cenzúrázatlan újságok. Ismét az orosz csapatok verték le a magyarok szabadságharcát.

Az orosz befolyási övezetből való kiszakadás 1988-ban kezdődött el Magyarországon. A rendszerváltásnak nevezett politikai folyamat első lépése a cenzúra nélküli sajtó és a véleményszabadság megteremtése volt. E korszak fontos történelmi tanulsága mindenkinek, hogy a demokratikus  állam létrehozásáért folytatott politikai harcban előbb szükséges a szabad sajtó megteremteni, mint az első szabad választást megtartani. Nincs szabad választás szabad sajtó nélkül. A „régi rend” hívei, akik a sajtót is uralják, minden eszközt megragadnak, hogy a demokratikus erők véleményének a terjedését megakadályozzák, elzárják a nép elől azokat az információkat, véleményeket, amelyek veszélyeztetik hatalmukat.

A Kádár-i hatalom erodálódása már 1980-ben elkezdődött. (Ezt a folyamatot a hatalom is felismerte, de a reformterveiről a közvéleményt nem tájékoztatta.) A romlási folyamat bemutatása a nyilvánosságban elsőként a szépirodalomban, a színházak produkcióiban jelentkezett. A közhangulat változásában nagy szerepe volt az 1985-től beindult „új hang” a folyóiratokban, a heti lapokban, a szamizdatban, majd 1987-től a Népszabadságban, mint a legnagyobb példányszámú napilapban. 1989-től a Magyar Rádió hangja is demokratikus irányba változott, majd a romániai forradalom (Ceausescu ellen) a Magyar Televíziót is változásra késztette. A közvéleményben a rendszerváltás szükségességét a fokozatosan szabaddá váló sajtó érlelte meg. A véleményszabadság lehetőségeivel az emberek már az első szabad választás előtt élhettek.

1990-2010 között Magyarországon többé-kevésbé a sajtó- és véleményszabadság érvényesülhetett, nem volt cenzúra, az államnak korlátozott befolyása volt a sajtóra. Ezt az eredményt a nemzetközi szervezetek is elismerték.

2010-ben gyökeresen fordult a helyzet. A Fidesz kormány a 2/3-os parlamenti felhatalmazással -pártokkal, civil szervezetekkel való egyeztetés nélkül - maga alá gyűrte a közszolgálati rádiót és televízót. Ennek eszköze az MTVA, amely kizárólagosan meghatározza az államivá tett rádiók és televíziók tevékenységét. A kormány jogi szervezete, amely a médiahatóság feladatait látja el (un. Médiatanács) kizárólag Fidesz tagokból áll. A kormány politikai, törvényalkotási  és gazdasági segítséget nyújtott az őt kiszolgáló sajtótulajdonosoknak az ellenzéki sajtó felvásárlására. A kormány a független napilapként működő legnagyobb példányszámú napilapot, a Népszabadságot, bezárta. Az ellenzéki nézeteket hangoztató Klubrádió vidéki hálózatát leszakította, és csak Budapesten sugározhatnak műsort. A kormány 2019 elején létrehozta a KESMA-t, amelybe 480 (!) szerkesztőséget beszerveztek. Összességében ennek következménye, hogy Magyarországon a lakosság 80 %-a kizárólag a kormány propagandát láthatja/hallhatja/olvashatja. A Verseny Hivatal, amely a sajtó felvásárlásokat jogosult lenne megakadályozni, az nem látja/láthatja el feladatait.

Az Európai Parlament jelentései többször megállapították a magyar kormány felelősségét a sajtó és véleménynyilvánítási szabadság jogtalan korlátozásában és a választási kampányban való tisztességtelen magatartásban.

A Civil Rádió státusza.

A Civil Rádió független közösségi rádió 23 éve. A Médiatanács (NMHH), amelynek a tagsága kizárólag a kormányhoz lojálisokból áll úgy döntött, hogy 2019. december 21-étől  a Civil Rádió nem sugározhat az FM 98 hullámsávon.  Ez döntés jogszabálysértő, ellentétes az alaptörvénnyel, szembe megy az Európai Unió alapszerződésével.

A Civil Rádió a jogszabálysértő döntés ellen közigazgatási bírósághoz fordul jogorvoslatért, és a bíróság döntése után, ha szükséges, akkor további jogi lépéseket is teszünk a sajtószabadság érvényesítéséért.

2019. október 28.