Tóth Zoltán: Sajtószabadság Magyarországon 2019-ben
A sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága az ENSZ-nek és az Európai Uniónak az Emberi jogokról és politikai szabadságjogokról szóló alapdokumentumában elismert alapjog. A Magyar Alaptörvény is alapvető jognak ismeri el, amelyet csak kivételes esetben lehet korlátozni.
Sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság
A sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság a francia forradalom szellemi terméke. Az európai forradalmak tavasza (1848) óta fokozatosan elterjedt az egész világon.
Tartalmilag mit jelentenek ezek a szabadságjogok?
Elsőként a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság az állam elé állított tilalomfa, amely megtiltja az államnak, hogy cenzúrát alkalmazzon a sajtótermékeken/elektronikus eszközökön. Tilos cenzúrahivatalt létrehozni. A sajtó és véleménynyilvánítási szabadság korlátozására csak az alkotmányban, kétharmados törvényben meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor: más alkotmányos alapjogok védelme, továbbá bíróság által védett személyiségjogi ügyekben. A véleménynyilvánítás szabadsága kivételesen korlátozható, törvény által, mások vagy közösségek védelmében: határa a gyűlöletbeszéd.
A második védelmi gyűrű az emberek körül, hogy a tőke szabad áramlása nem eredményezhet olyan tőke (sajtó) koncentrációt/centralizációt, amely megfosztja az embereket a tájékozódás szabadságától, mely esetben az emberek kizárólag egy hír és véleményforrásból tájékozódhatnak. A kormánytól független Verseny Hivatal köteles megakadályozni minden olya tőkemozgást, amely ilyen koncentrációt és centralizációt eredményez.
A harmadik védelmi vonal az újságírókat (szerkesztőket) védi, amely szerint nem kötelezhetőek hírforrásaiknak a megnevezésére, még a bíróságok és titkosszolgálatok döntése alapján sem.
A negyedik védelmi vonal az adófizetőket védi: a kormány nem finanszírozhatja közpénzből pártjának a népszerűsítését, választási kampányát.
Az ötödik védelmi vonal a sajtóban megjelent ál/téves hírek, tények megjelenésével kapcsolatos vitákat független bíróságok jogosultak elbírálni.
Történeti előzmények
Az európai forradalmi hullám 1848. március 15-én Magyarországot is elérte. A magyar forradalom legfőbb követelése a sajtószabadság kivívása és az állami cenzúra eltörlése volt. A nemzetállami létért folytatott magyar politikai küzdelem a Habsburgok ellen folyt, előbb alkotmányos keretek, majd azt túllépve szabadságharc formájában. A magyar forradalmat az orosz cári csapatok leverték 1949-ben, így visszaállt a sajtó feletti állami cenzúra is.
Az 1956-os magyar forradalom kísérletet tett a szovjet tömbből való kiszakadásra. A forradalom előfutára - ebben a népfelkelésben is - sajtószabadság követelése volt. A rövid életű forradalom alatt tucatjával jelentek meg elsődlegesen Budapesten a cenzúrázatlan újságok. Ismét az orosz csapatok verték le a magyarok szabadságharcát.
Az orosz befolyási övezetből való kiszakadás 1988-ban kezdődött el Magyarországon. A rendszerváltásnak nevezett politikai folyamat első lépése a cenzúra nélküli sajtó és a véleményszabadság megteremtése volt. E korszak fontos történelmi tanulsága mindenkinek, hogy a demokratikus állam létrehozásáért folytatott politikai harcban előbb szükséges a szabad sajtó megteremteni, mint az első szabad választást megtartani. Nincs szabad választás szabad sajtó nélkül. A „régi rend” hívei, akik a sajtót is uralják, minden eszközt megragadnak, hogy a demokratikus erők véleményének a terjedését megakadályozzák, elzárják a nép elől azokat az információkat, véleményeket, amelyek veszélyeztetik hatalmukat.
A Kádár-i hatalom erodálódása már 1980-ben elkezdődött. (Ezt a folyamatot a hatalom is felismerte, de a reformterveiről a közvéleményt nem tájékoztatta.) A romlási folyamat bemutatása a nyilvánosságban elsőként a szépirodalomban, a színházak produkcióiban jelentkezett. A közhangulat változásában nagy szerepe volt az 1985-től beindult „új hang” a folyóiratokban, a heti lapokban, a szamizdatban, majd 1987-től a Népszabadságban, mint a legnagyobb példányszámú napilapban. 1989-től a Magyar Rádió hangja is demokratikus irányba változott, majd a romániai forradalom (Ceausescu ellen) a Magyar Televíziót is változásra késztette. A közvéleményben a rendszerváltás szükségességét a fokozatosan szabaddá váló sajtó érlelte meg. A véleményszabadság lehetőségeivel az emberek már az első szabad választás előtt élhettek.
1990-2010 között Magyarországon többé-kevésbé a sajtó- és véleményszabadság érvényesülhetett, nem volt cenzúra, az államnak korlátozott befolyása volt a sajtóra. Ezt az eredményt a nemzetközi szervezetek is elismerték.
2010-ben gyökeresen fordult a helyzet. A Fidesz kormány a 2/3-os parlamenti felhatalmazással -pártokkal, civil szervezetekkel való egyeztetés nélkül - maga alá gyűrte a közszolgálati rádiót és televízót. Ennek eszköze az MTVA, amely kizárólagosan meghatározza az államivá tett rádiók és televíziók tevékenységét. A kormány jogi szervezete, amely a médiahatóság feladatait látja el (un. Médiatanács) kizárólag Fidesz tagokból áll. A kormány politikai, törvényalkotási és gazdasági segítséget nyújtott az őt kiszolgáló sajtótulajdonosoknak az ellenzéki sajtó felvásárlására. A kormány a független napilapként működő legnagyobb példányszámú napilapot, a Népszabadságot, bezárta. Az ellenzéki nézeteket hangoztató Klubrádió vidéki hálózatát leszakította, és csak Budapesten sugározhatnak műsort. A kormány 2019 elején létrehozta a KESMA-t, amelybe 480 (!) szerkesztőséget beszerveztek. Összességében ennek következménye, hogy Magyarországon a lakosság 80 %-a kizárólag a kormány propagandát láthatja/hallhatja/olvashatja. A Verseny Hivatal, amely a sajtó felvásárlásokat jogosult lenne megakadályozni, az nem látja/láthatja el feladatait.
Az Európai Parlament jelentései többször megállapították a magyar kormány felelősségét a sajtó és véleménynyilvánítási szabadság jogtalan korlátozásában és a választási kampányban való tisztességtelen magatartásban.
A Civil Rádió státusza.
A Civil Rádió független közösségi rádió 23 éve. A Médiatanács (NMHH), amelynek a tagsága kizárólag a kormányhoz lojálisokból áll úgy döntött, hogy 2019. december 21-étől a Civil Rádió nem sugározhat az FM 98 hullámsávon. Ez döntés jogszabálysértő, ellentétes az alaptörvénnyel, szembe megy az Európai Unió alapszerződésével.
A Civil Rádió a jogszabálysértő döntés ellen közigazgatási bírósághoz fordul jogorvoslatért, és a bíróság döntése után, ha szükséges, akkor további jogi lépéseket is teszünk a sajtószabadság érvényesítéséért.
2019. október 28.
