A szavazatok erejével ...

 Tóth Zoltánnal az interjút Millei Ilona készítette.

https://hirklikk.hu/kozelet/toth-zoltan-magyarorszagon-nemcsak-demokracia-nincs-hanem-az-elofeltetelei-is-megszunnek/433450

Tóth Zoltán a Megbeszéljük című műsorban 79 perctől 92 percig

www.klubradio.hu/archivum/megbeszeljuk-2024-junius-07-pentek-1605-41588

Visszaléptette a főpolgátmester jelöltjét a Fidesz! 2 nappal a választás előtt már elvesztette a gyyőzelmi esélyét a közvéleménykutatási adatok szerint a Szentkirályi Alexandra. Ezzel a visszalépéssel megnyílt a lehetőség Vitézy Dávid (LMP-BE) előtt, hogy érdemben meg megküzjön Karácsony Gergellyel (P-DK-MSZP). A visszalépett jelölt nem nevesítette, hogy mely pártnak a javára lépett vissza, de nyílt titok, hogy Fidesz érdekében tette.

Átverő hirdetések

Disznóznak egyes gyógyszer- ételkiegészítő hirdetések! Egy dolgozó ember munka közben hirtelen munkaképtelenné válik: a cipekedő munkás képtelen lesz a munkavégzésre, az apa segítő keze hirtelen remegni kezd a csavarhúzót fogva, a tanárnő menstruációs görcsben abbahagyja a tanítást, az udvarló a döntő pillanatban bélgörcsögben szenved… A bevezető képsor után jön a „csodaszer” megnevezése (!) és a dolgozó vidám arccal folytatja a cipekedést, a segítő kéz vidáman csavaroz tovább, a görcs mosolyba oldódik, a bélgörcs felszabadul, … stb.

              A segítő szándékú és kulturált hirdetés az lenne, ha reklámozók ÁTMENETI SEGÍTSÉGKÉNT ajánlanák termékeiket, amíg a betegek eljutnak az orvoshoz!

Különösen disznóznak azok a hirdetők, akik a különféle ízületi gyulladások azonnali megszüntetését állítják az általuk ajánlott pirulák, kenőcsök segítségével, és annak hatásosságát „móricka” ábrával bizonyítják be a népnek.

A legdurvább csalás az, amikor egy rajzfilmben egy mozgássérült ember kipattan a tolószékből és egy telefonszám hatására meggyógyul! HEURÉKA!

A politikusok többsége a „királyi” tv - rádió, valamint a 453 KESMA termék útján, továbbá a politikai hirdetések, reklámok segítségével mérgezi meg lelkünket. Azonban NER az egészségünket is rongálja a profitjuk érdekében. Említsük meg az oktatási intézmények egyházasítását és fizetőssé tételét is.

Körbekerítik a normális embereket és családokat. Van-e gyógyszer ellenük?

Oltalom Karitatív Egyesület

Tisztelt Budaörsi Olvasókör (Tóth Zoltán)!

Köszönjük, hogy adományával támogatta az Oltalom Karitatív Egyesület munkáját.

Egyesületünk hálás köszönettel fogad minden olyan adományt, amellyel a rászoruló családok életminőségén javítani tudunk.

Bővebb információt honlapunkon is talál:

 www.wjlf.hu

 www.oltalom.hu

 www.metegyhaz.hu

Munkatársaim és támogatottaink nevében Isten áldását kívánom életükre!

2024. május 28.

Tisztelettel és köszönettel:

           Iványi Gábor

Mire szavazzak?

Magyarországon 1990 -2002 között a választópolgárok mindig az adott kormánypárt ellen szavaztak. Az emberek kipróbálták minden párt kormányzóképességét és mindig koalíciós alapon: MDF-KDNP- FKGP, MSZP – SZDSZ, FIDESZ – FKGP. Bevált a rendszerváltás egyik nagy ígérete: politikai váltógazdálkodás valósult meg. 2006-ban először fordult elő, hogy az MSZP újrázni tudott, de az alapvetően elhibázott kormányzati gazdaságpolitika és Fidesz furmányos ellenzéki hatalomgyakorlása miatt 2009-ben az MSZP kormány megbukott és csak parlamenti kisebbségi kormány működött. 1990 – 2009 között a pártok vezetői nem tanulták meg – még a demokrácia keretei között - a koalíciós kormányzáshoz szükséges együttműködés alapjait: az érdekek és az értékek kompromisszumát. Ennek eredményeként az 1990-ben az országgyűlésbe bekerült pártok mindegyike fokozatosan felőrlődött. Kivéve a Fideszt, mert megtanult egy új hatalomgyakorlási technikát: magába olvasztani a célba vett párt vezetőit, a Fideszbe integrálni őket (MDF, KDNP, FKGP). 2010-ben a Fidesz az általa lezüllesztett-szétbomlasztott pártok támogatóiból verbuválta az új szavazóbázisát. Ennek a szavazóbázisnak a magja 1,5 millió szavazó, amely a sikerek csúcsán volt már 3 millió is. 2007-től az MSZP fokozatosan, majd 2011-től a DK kiszakadásával látványosan veszített szavazóbázisából. Az új pártok (LMP, Jobbik) átmeneti sikerek után a Fidesz politikai zsákmányává váltak. Ennek a folyamatnak az eredményeként 2014-től kiépült a Fidesz állampárt rendszere, amelyben megszűnt az állami szervezetben a hatalom-megosztás elve, és helyét a sztálini hatalom egysége vette át. 2014-re az ellenzéki pártok a koalíciós képességük elvesztése után elvesztették az együttműködési képességüket is. Bár próbálkoztak (szavakban) politikai innovációval (összefogás, előválasztás, közös lista), de mivel politikai kampányokat érdemben nem folytattak, ezért a szavak önmagukban nem vezettek eredményre. Eredményes volt viszont a 2018-ban és 2022-ben a Fidesz állampárt „választási költségvetési” és média politikája, amellyel magas szinten helyreállította a néha megbicsaklott szavazóbázisát. Az állampárt a „kamupártok” létrehozásával, a választójog kiterjesztésével álcázza „demokratikussá” a választásokat. A parlamenti ellenzék pártjai a 2019. évi önkormányzati választáson tudtak eredményt elérni – az állampárt ármánykodó választási törvény módosítása ellenére - a főpolgármesteri poszt megszerzésével, a fővárosi képviselőtestületi és kerületi polgármesteri többség elérésével. (A Fidesz a fővárosi vereségen okulva - 2024-re készülve - újabb ármánykodó választási törvény módosítást követett el.) A 2024-es önkormányzati és a Európa Parlamenti választások előtti évtizedben az ország lakossága társadalmilag (gazdag-közép-szegény), politikailag (város-vidék), jogilag/képviseletileg (állampárt- parlamenti ellenzék-civil szervezetek) szétszakadt, a szavazóbázisok háromfelé repedtek: kormánypárti-ellenzéki-nemszavazók csoportjaira. Ebbe a térbe robbant be a Magyar Péter, későbbi elnevezéssel a Tisztelet és Szabadság Pártja (a továbbiakban Tisza Párt), mint új (harmadik) politikai erő.

A Magyar Péter jelenség meglepetésként hatott a közvéleményre és a közéletre is. Ezt a „meglepetést” fokozta egybehangzóan az állampárti és az ellenzéki (független) média is azzal, hogy hangsúlyozták az előzménynélküliséget. Aki szakértőként tekint a Magyar/Tisza Párt gyors felfutására az világosan látja (nyilvános információ hiányában persze utólag), hogy 2 hónap alatt ekkora politikai sikert nem lehet elérni, legalább 1 éves (titkos) előkészületekre volt szükség. Elengedhetetlen időszükséglete van a humánerőforrás megtervezésének, a logisztikai háttér megteremtésének, a kampány stratégia kidolgozásának, a médiaterv elkészítésének, a jogi lépések végig gondolásának. Aki egy kicsit is jártas a kampányfinanszírozás pénzügyi világában, az tisztában van a sok-sok millióra tehető költségekkel, amelyeket nem lehet hitelből (vagy „hozomra”) elkölteni: tüntetések hangosítása, kivetítők és biztonsági emberek, beszédírók, önkénteseket szervező hálózatok, ajánlásgyűjtők bérlése, benzin, média (elektronikus és nyomatott), iroda, számítógépek, internetes szavazás a jelöltekről és egyéb dologi kiadások stb.

A meglepetés a Fideszt is elérte, nem csak a közvéleményt. Hetekbe telt, mire a Magyar/Tisza Párt elleni média támadást beindult az állampárti médiában: Magyar Péter személye elleni karaktergyilkosság kihirdetése és a Tisza Párt átirányítása a baloldaliak közé. Az ellenzéki pártok szóhoz se jutottak a meglepetéstől, csak a Fidesz által bejelentett „baloldaliságra” reagáltak: a Magyar nem baloldali.

A Tisza párt alelnöke is – véleményem szerint – csöppenként adagolta az előre kidolgozott tüntetési menetrend és szakpolitikai bejelentések ütemezése szerint a politikai szlogeneket. A közvéleménykutató cégek – szakmailag részben érthető - lassúsággal mérték a Magyar/Tisza Párt erősödő támogatottságát. Budapesten a kampánynyitó gyűlésen legalább 200 ezer, a vidéki körút során több tízezer fő vett részt. Az internetes szavazáson 95 ezer szimpatizáns szavazat érkezett az Eu pártlista jelöltjeire (a szavazás eredménye nem volt ellenőrizhető).

Az állampárt és a parlamenti ellenzéki pártok eddigi vitái két témára koncentráltak: honnét veszi el a június 9-ei szavazatokat a Magyar/Tisza Párt? Az állampárttól vagy a parlamenti ellenzéktől vagy a nemszavazók/bizonytalanok csoportjából? A másik vitapont: legyen-e a magyarországi EP listavezetőknek nyilvános vitája, főműsoridőben, egyenes adásban a „királyi TV”-ben.

A választási eljárás eddigi szakaszában a következőket tudjuk a Magyar/Tisza Pártról:

·       Indítanak pártlistát az EU Parlamenti választáson.

·       Nem indítanak főpolgármester jelöltet.

·       Indítanak fővárosi közgyűlési pártlistát a választáson.

·       Nem indítanak vármegyei pártlistákat.

·       Néhány települési polgármestert jelölnek.

·       Települési önkormányzati egyéni jelölteket állítanak a 16 ezer helyből néhányra.

·       Nem támogatnak nemzetiségi önkormányzatokat.

2024. május 12-én még nem látható világosan, hogy konkrétan milyen politikai irányzatot képvisel a Magyar/Tisza Párt és mekkora szavazóbázissal rendelkezik.

Véleményem szerint

·       egy jobboldali-centrum politikai irányzat van kialakulóban, egyszerűen megfogalmazva egy „Orbán nélküli Fidesz”

·       a szavazóbázis kialakítása a vidéki középosztályra koncentrál és az EU pártlistával kívánja erejét országosan bizonyítani

·       a 2026. évi országgyűlési választásra gyűjtik az erőt, bebizonyítandó addig a kormányzóképességet.

Érdemben három osztatúvá vált a pártrendszer. A Fidesz a június 9-ei választás után is megőrzi állampárti jellegét. A magyar parlamenti ellenzék súlytalanná válik az Európai Parlamentben.

Ha Ön egy Orbán nélküli Fideszt akar 2026-ban Magyarországon, akkor már most is szavazhat a Magyar/Tisza Pártra, de az ilyen szavazat „csak” politikai erőgyűjtés 2026-ra. Az állampártra most nem veszélyes, de gyengíti a baloldalt.

Tóth Zoltán választási szakértő

(Megjelent 2024. május 17.)