A szavazatok erejével ...

Jordánia államformája egy érdekes keveréke a felvilágosult abszolutizmusnak és az alkotmányos monarchiának. A parlament tagjainak a megválasztásra rendszeresen tartanak választásokat, a legutóbbiról Kiss Károly írását olvashatják http://tothzoltan.blog.hu/2013/02/05/kiss_karoly_valasztas_jordaniaban_elso_resz.

A jordániai parlament épületét teljes terjedelemben a saját honlapján nézhetik meg http://www.parliament.jo/.

Egy választási megfigyelő tapasztalatai a Beduin Észak Választási Körzetben[1]

Január 23-án parlamenti alsóházi - és helyhatósági választásokat tartottak Jordániában. A jordán kormány felkérése az Európai Unió választási megfigyelői missziót (EOM) küldött az országba. 12 kormányzóságában 24 hosszú távú és a melléjük beosztott 28 rövidtávú megfigyelő a választás előkészítésétől a szavazatok összesítéséig (tabuláció) kísérte figyelemmel az eseményeket. A megfigyelők a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően párokban dolgoztak, véleményüket közösen alakították ki. Ezért tapasztalataimat az alábbiakban többes szám első személyben írom. Egyben köszönetet mondok megfigyelő páromnak Cintha Van Den Hanenbergnek az együttműködésért, és értékes észrevételeiért.

A Jordán Hasemita Királyság alkotmányos monarchia, amelynek kiemelkedő szerepe van a sérülékeny Közel-keleti béke fenntartásában. A 98%-ban arab, 2%-ban egyéb (cserkesz, csecsen, örmény, türk, roma) népességű ország politikai életében jelentős szerepet játszanak a törzsi hagyományok. A király az európai monarchiákban megszokottnál összehasonlíthatatlanul több végrehajtói és jogalkotói hatalommal rendelkezik. Ő nevezi ki a miniszterelnököt, a minisztertanács tagjait, valamit kijelöli a parlament felsőház, a szenátus tagjait. Az ország irányításában jelentős szerepet játszanak a hadsereg, a titkosszolgálatok és egyes törzsi vezetők. Mindeközben a számos szomszéd arab államok közül Jordánia korlátozza legkevésbé az alapvető szabadságjogokat. A 2011 eleji arab tavaszhoz kapcsolódó tüntetésékre válaszul II. Abdullah király óvatos reformkezdeményezéseket tett. Ennek során került sor többek között 2011 őszén a Független Választási Bizottság (IEC) és az Alkotmánybíróság létrehozására, és a parlament idő előtti feloszlatására, új választások kiírására. A Független Választási Bizottság a rendelkezésre álló nagyon rövid idő alatt teljesen új választási jogszabályrendszert és eljárásrendet dolgozott ki. Mint azt az EU EOM hivatalos közleménye is tartalmazza, a kidolgozott szabályozás még számos ponton hiányos, és nem egyértelmű a leadott szavazatok egyenlőségét illetően.

A korábbi egyfordulós, egyéni képviselőválasztási rendszer jelentősen hozzájárult, hogy az ország irányításában kevés szerepet tudtak játszani pártok. A jelenleg bejegyzett, közel 30 párt három csoportra osztható: az uralkodóhoz többé-kevésbé hű lojalistákra, ide tartozik számos törzsi vezető beleértve a legnagyobb létszámú beduin törzseket; az iszlámistákra, ide tartozik többek között a népszerű Muzulmán Testvériség; és végül a szekularizáltakra, mely csoportba a baloldali, demokrata pártok és a pán-arab pártok tartoznak.

A régebbi egyéni jelöltrendszertől eltérően a januári parlamenti választáson a pártok és civil szervezetek által létrehozott listákon indultak a jelöltek. A választók 61 listáról a 150 tagú parlamenti alsóház 108 tagját választották meg közvetlenül. A fennmaradó 42 mandátumból külön helyet biztosítottak 15 női képviselő részére, és 27 képviselői hely közvetetten került kiosztásra. Ezek az úgynevezett nemzeti listák személyek nevét nem tartalmazták. Ettől eltérően a helyhatósági szavazólapokon az induló képviselőjelöltek saját nevükkel, fényképükkel szerepeltek.

***********************   (1. ábra Parliament seats)

Választás egypártrendszerben – Kubában

Az egypártrendszerben lebonyolított választásokon is vannak olyan adatok, amely a szakértő számára jelzik, hogy a politikai háttérben szerveződik valamilyen ellenzék az elégedetlenség talaján.

Magyarországon 1985-ben – még az egypártrendszerben – ilyen árulkodó adat volt a korábbiakhoz képest az alacsonyabb részvétel (95% helyett 90%), a magasabb érvénytelen szavazatok száma (1% helyett 5%), és az országos listán egyes politikusok „alacsony” szavazatszáma (G. István 88%).

Hasonló árulkodó adatokra bukkanhatnak, ha a Népszabadság tudósítását elolvassák Kubából.

http://nol.hu/kulfold/majdnem_90_szazalekos_reszvetel_a_kubai_valasztasokon

A fényképen Fidel Castro szavaz (www.kitekinto.hu).

A kormánypárti parlamenti többség kezében az LMP frakció sorsa.

1990-től napjainkig az Országgyűlésben az egyik legérzékenyebb kérdés a frakciók léte, szétválása, esetleges egyesülése volt. Ennek oka az, hogy két általános választás között a frakcióban fejeződik ki egy parlamenti párt léte, nem léte vagy átalakulása.

A parlament minden pártja beszáll minden frakciót érintő vitába, hiszen a feloszló frakcióból mások képviselőket nyerhetnek vagy veszíthetnek. Így minden kérdés eldöntése a jogon kívül történik elsődlegesen, alkalmi vagy szokásos kétharmados többség dönt az érintett frakció sorsáról.

Az LMP frakció sorsa a kormánypárti kétharmad kezében van. Így van ez még akkor is, ha különféle pávatáncokat szemlélhet a publikum.

Az a párt, amely a ciklus közben elhagyja programját, elhagyja azt a nevet, amellyel nyert a választásokon és frakciót alakíthatott, az a párt nagy kockázatot vállal: az ellenfele kezébe teszi le saját sorsát.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=619400

Kötelező lesz a dohányzás

A kormánypárt már egy éve kezdeményezte a fiatalok egészséges életmódra való nevelését. A törvényjavaslat lényege, hogy a fiatalok nem dohányozhatnak, és ennek érdekében olyan ellenőrzött trafikokat hoznak létre, amelyek fiataloknak nem adnak el cigarettát, spanglit, szivart, pipadohányt és más dohányterméket. Aki a dohányterméket népszerűsíti, halálbüntetést is szenvedhet.

A kormánypárt kulturális tagozata a komplex társadalmi megközelítés érdekében elrendelte, hogy a mozi hálózatban vetítésre kerülő filmekben dohányozni tilos, csak kormánypárti színészek, kormánypárti rendezők és egy „András” nevű határon túli magyar dohányozhat nyilvánosan. A 2010. előtt készült magyar filmekből ki kell törölni a dohányzó jeleneteket.

A kormánypárt jogosan tiltakozott az ellenzék aknamunkája ellen, amikor „azok” az állami monopólium kormánypárti kisajátítását rágalmazták. Soha nem vezette a jelenlegi kormánypártot anyagi érdek akkor, amikor kizárólag kormánypárti tagok számára hirdette meg a trafikok állami monopóliumának a megvásárlási lehetőséget. „Az ellenzék megint lejáratja magát, amikor adóbérlőkről, zálogba adott szepességi városokról, új magyar dölyfösökről” beszél – említette meg egy kormánypárti potentát, aki a nagy magyar igazság nyilvánvaló volta miatt nem nevezte meg önmagát.

A kormánypárt nem létező része, amely jogilag a közös lista másik pártja, új javaslattal állt elő a kormánypártnak a dohányból pénzt nem vételező (Svejk szerint: nem faszoló) tagozata felé: a dohány állami monopólium ügyét bővíteni kell az alkohol és víz irányába.

Az új javaslat lényege, hogy kizárólag kormánypárti trafik tulajdonos árusíthasson dohányt, alkoholt és vizet. (A javaslattal azonnal összhangot teremtett az az egyéni országgyűlési képviselői javaslat, amely a „föld méhének kincsei és a vizek kizárólagos állami tulajdon”-ra hivatkozással megtiltja a lakosságnak az ismeretlen tulajdonú vizek vásárlását, fogyasztását és a csatorna-hálózatba való visszajuttatását”.)

A kormánypárt egyik minisztere, főadás-időben, ellenzéki pszichikai nyomás hatására elismerte annak lehetőségét, hogy a szerény anyagi haszonszerzés is motiválhat egyes periférikus gazdasági szereplőket. Az illetékes minisztérium sajtószóvivője 32 másodperc (sec) múlva cáfolta saját miniszterét, mert az ellenzéki „aljasok”  indokolatlan és értelmetlen zavart keltettek a fontos kormánypárti, és nép által támogatott mondatokban.

Végre eljött a tisztánlátás pillanata egy újabb egyéni képviselői indítvánnyal:

·         a kormánypárti trafikban dohány, alkohol és víz árusítható;

·         plázákban dohányt, alkoholt és vizet árusítani tilos;

Zárószavazás előtt újabb egyéni képviselői indítvány érkezett:

·         az ellenzéknek kötelező dohányozni;

·         az ellenzékből, aki nem dohányzik, az is köteles a kormánypárti trafikban dohányterméket vásárolni, havonta négyszer, legalább12 ezer Ft+Áfa értékben;

·         aki nem dohányzik maga, az ingyen köteles a vásárlás helyén ingyenesen visszaszolgáltatni a kormánypárti trafikosnak a dohányárut.

A kormánypárti frakció győzelmi jelentésben tudatja, hogy 2012-ben az ellenzék ismét lejáratta magát, és a kormánypártok megengedték számukra az „önsorsrontás”-t: dohányozzanak a kormánypárt üdvére!