A szavazatok erejével ...

2023-ig a jelenlegi kormánypárt hatalmon marad?

A jelenlegi országgyűlési kétharmados többség már korábban megszavazta az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényt, amely lehetővé teszi a legtöbb szavazatot elért párt „bebetonozását” a kormányzati hatalomba. A mai napon 2013. április 8-án a demokrácia végső megcsúfolásaként a választási eljárási törvény is megszületett. Ennek alapján az Új Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg a választási eredményeket garanciák és nyilvános eljárás nélkül. Az új Nemzeti Választási Bizottság megbízatása 2023-ig tart.

2014, 2018, 2022 még előttünk áll. Véleményem szerint nem kétséges, hogy milyen eredményeket akarnak megállapítani.

Véleményem: a fasiszták ellen a Belügyminisztériumban csak utasításra cselekszenek. Ha nincs utasítás, akkor szabadon lehet fasiszta és náci beszédet ordítani?! Az ember azt hinné, hogy a magas rangú rendőrtisztek, akik milliós fizetéseket kapnak, és egyetemi végzettséggel rendelkeznek, képesek arra, hogy felismerjék a fasiszta provokációt. Számomra úgy tűnik, hogy nem képesek. Áttekintettem a magas rangú rendőrtiszteket képző intézmények publikus oktatási tananyagait, és semmi olyan tantárgyi programot nem találtam, amely felkészítené a jelenlegi és jövőbeni rendőröket a fasiszta, náci ideológia és propaganda ügyeiben. Természetesen tisztelet a kivételnek: lehetnek olyan tanárok, akik az egyetemi oktatásuk részeként ezt a kérdéskört is tárgyalják, vagy a titkos információk keretében oktatást kapnak a rendőrök e tárgykörben is.

Ha már a Belügyminisztériumban és a rendőrségen alkalmazottak nem tanulnak ilyen jellegű történelmi és jogi ismereteket, akkor hol van az az ügyészség, amely „szorosan követi” a rendőri munka törvényességét? Lehet, hogy az ügyészek sem tanultak történelmet?! Az ügyészség hallgatása az „Adj gázt!” ügyben, azt jelenti, hogy törvényesnek tartotta és tartja jelenleg is a fasiszta, náci jellegű motorozást.

Üdvözlendő, hogy az Országgyűlésben a jelenlegi miniszterelnök az emberi méltósággal ellentétesnek minősítette a fasiszta, náci provokációt. Azonban ezt utasításba kell, hogy adja a rendőrségnek?! Igen, mert a rendőrség és a felügyeletet gyakorló ügyészség nem olvas történelmet és jogszabályokat: parancsra várnak. Ha van tilalmi parancs, akkor tiltják a fasiszta és náci beszédet, ha nincs nyíltparancs, akkor szabad disznózni?

Érdeklődöm, hogy az Országgyűlésben bejelentett tilalomnak milyen következményei lesznek? Megtagadja a rendőrség a miniszterelnök parancsát? Az ügyészség kezdeményezi az Alaptörvény ellenes tevékenységet folytató „Adj gázt!” hirdető egyesület betiltását a bíróságon? Lehet, hogy az ügyészség már a miniszterelnöktől is független?

Kérdezem: ha most ilyen „kézi vezérléssel” működik a rendőrség és az ügyészség, akkor hogyan működött korábban és más ügyekben? És mi lesz a jövőben?

Miután mindenki kiheverte a Húsvét megpróbáltatásait, a maradék hóból sikerült a gyerekeknek hónyuszit építeniük, érdemes újra elgondolkodnunk, milyen erővel bírnak szavazataink.

El lehet-e csalni a választásokat a határon túlról, teszi fel a kérdést Kósa András és M. László Ferenc a hvg.hu-n http://hvg.hu/itthon/20130326_valasztasi_csalas_hataron_tuli_magyarok

A cikkből számomra két lényeges dolog jött le. Egyrészről, hogy a FIDESZ-nek fogalma sincs, hogyan kellene úgy megoldani a szavazólapok eljuttatását a szlovákiai és ukrajnai határon túli magyarokhoz úgy, hogy a helyi hatóságok előtt névtelenségük megmaradjon, másrészről szerzők szerint legalább 100-150 ezer határon túlinak kell egy irányba, egy pártra szavaznia, hogy az legalább egy mandátum sorsát befolyásolja.

Mennyi az annyi? Hány határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező választópolgárral számolhatunk, és mi az országonkénti megoszlásuk? Ez az adat a kormányzat rendelkezésére áll. Véleményem szerint semmi nem indokolja, hogy a közvélemény ne ismerhesse meg. Az most más kérdés, hogy közülük ki kíván, és ki fog szavazni. Ha a magyar Országgyűlés 2/3-os többséggel felvállalta, hogy ezeknek az embereknek könnyített módon állampolgárságot és szavazójogot ad, akkor azt is vállalnia kell, hogy nyilvánosságra hozza az adatokat, biztosítja a választási eljárás átláthatóságát, a választói névjegyzék valamilyen módon történő megismerhetőségét, és a választás folyamatának ellenőrizhetőségét. Titkos ügynök van, de titkos választópolgárok tömegéről egy magát demokratikusnak mondó kormány nem beszélhet.

A következő kérdés választásmatematika. A jelenleg hatályos, illetve a tervezett jogszabályok szerint milyen mértékben fognak hatni a választás végeredményére határon túliak szavazatai? Lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de ilyen megalapozott tanulmányt, cikket még nem láttam. Jogszabályi szinten megalkotásra vár a külhoni magyarok szavazásának eljárási rendje. Tartok tőle, hogy a politikai döntéshozók, a külhoni magyarok választási jogának megadásakor fel sem mérték, hogy döntésükkel mekkora felelősséget vállalnak.

Egy kis történeti visszatekintés.

A Belügyminisztérium, illetve a felügyelete alá tartozó Országos Választási Iroda (OVI) szakemberei már a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon (1989) jelezték, hogy a hogy szükséges lenne a külföldön tartózkodó állampolgárok szavazási lehetőségét valamilyen módon biztosítani. Az 1989. évi XXXV. törvénybe az került be, hogy a külföldön tartózkodó választópolgárok (akiknek van Magyarországon állandó lakóhelyük van, és diákok, továbbá munkavállalás, katonai vagy diplomáciai kiküldetés miatt tartózkodnak ideiglenesen külföldön) akadályoztatva vannak a választójog gyakorlásában. Az éppen megalakult Alkotmánybíróság első döntései között megsemmisítette ezt a rendelkezést, és megállapította, hogy az Országgyűlés a mulasztásos alkotmánysértés állapotában van, mert nem szabályozta a külföldön tartózkodó választópolgárok választójogának a gyakorlási lehetőségeit. A magyar Országgyűlés válaszul az Alkotmánybíróság döntésére, 1990 márciusában az Alkotmányba iktatta a külföldön tartózkodók akadályoztatását a választójog gyakorlásában.

1996-ban a választási eljárási törvény kidolgozásának a menetében ismét felmerült a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok szavazásának a lehetővé tétele. Az OVI szakemberei a levélben való szavazás intézményének a bevezetésére törvénytervezetet is készítettek, amely azonban még a parlamenthez való benyújtás előtt elbukott: egyrészt mert Torgyán József a Kisgazdapárt akkori vezetője kitörő örömmel üdvözölte a javaslatot minden médiában, azt hangoztatva, hogy Erdélyben, a Felvidéken és a Bácskában minden magyar szavazhat. Másrészt az MDF frakciója (Boross Péter) a csalás melegágyának nevezte a levélben való szavazást, és ezzel végképp elvette a balliberális kétharmados parlamenti többség politikusainak a kedvét a probléma megoldásától.

A választási eljárásrólszóló 1997. évi C. törvény 2005. évi módosítása (LXXXI. törvény) tette először lehetővé, hogy a külföldön tartózkodó, és állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok élhessenek szavazati jogukkal. A törvény módosításakor az Országos Választási iroda (OVI) szakemberei több alternatívát dolgoztak ki, javasolva a levélszavazást, illetve a számítógépes szavazást. Az OVI ez irányú javaslatait legfőképpen az ellenzékben lévő FIDESZ utasította el azzal, hogy a módszer nem kellően ellenőrizhető, csalásra ad lehetőséget. (A szakemberek szerint a külképviseleti szavazás általuk kidolgozott tervezete a hazaival azonos biztonságot jelentett) A választási eljárásrólszóló törvény 2005 évi módosítása következésképen a lehető legbonyolultabb, legköltségesebb megoldást vezette be. Itt és most érdemes hangsúlyozni, hogy az állandó magyarországi lakhellyel rendelkező, 2006-2010 között külföldön szavazó állampolgárok száma csekély volt (kb. 50 ezer). Szavazataik a végeredményt érdemben nem befolyásolhatták.

Az eljárás röviden, a teljes részletességet mellőzve a következő volt. A külföldön szavazni kívánó állampolgárnak a szavazást megelőzően több héttel egy nyomtatvány kitöltésével, írásban kellett bejelentenie a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél, hogy melyik külképviseleten kíván élni ez irányú jogával. A külképviseletek (nagykövetségek, főkonzulátusok) nem voltak szavazókörök, csupán un. külképviseleti választási irodák (KÜVI). A szavazó urnákat nem nyithatták fel, külföldön szavazatszámlálás nem történt. Minden külképviseletre kiszállították a szavazólapok speciális alnyomatait, egyes esetekben még a kész szavazólapokat is. Minden külképviseletre kiutazott a Külügyminisztérium egy köztisztviselője, a KÜVI második tagja a külképviselet egyik diplomatája lett. Számos olyan távoli külképviselet volt, ahova 2-3 választó jelentkezett be, az ide történő kiutazás pedig több százezer forintba került. A szavazó urnákat felbontatlanul, diplomáciai küldeményként kellett hazaszállítani a kiutazóknak. Mivel az ilyen diplomáciai küldeményeket nem lehet csomagként feladni a repülőre, azt kabincsomagként kell szállítani, a nagyméretű urnák részére külön repülőjegyet kellett vásárolni. A KÜVI-n a szavazó állampolgárnak nyilatkozatot kellett aláírnia arról, hogy az általa leadott szavazólap az ő szavazatát tartalmazza. Az így beérkező zárt borítékban lévő szavazatokat a szavazó polgár állandó lakása szerint illetékes valamelyik szavazókörben összesítették a hazai szavazatokkal.

Aminek evidenciának kell lennie, az átláthatóság. A kormány által különböző fórumokon bejelentett 300-500 ezer új külhoni, nem állandó magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgár szavazati jogának megadása befolyásolhatja a választás végeredményét, azonban annak mértékét még nem ismerjük.

Még nincs kidolgozott eljárási rend? Véleményem szerint bármely állam, kormány, párt alapvető érdeke a szabad, demokratikus, mindenki által áttekinthető és ellenőrizhető választási szabályok megalkotása, alkalmazása és a választások annak alapján történő lefolytatása. Ellenkező esetben a győztes pártot a hazai és nemzetközi szervezetek könnyen megvádolhatják választási csalással.

Az idősebbek még emlékeznek Öveges professzorra, aki bonyolultnak tűnő fizikai jelenségeket rém egyszerűen, közérthetően tudott megmagyarázni. Jól jönne egy-két választási professzor, aki közérthetően elmagyarázná, hogyan fog működni a külhoni magyarok választási rendszere. Hol lehetnek benne csapdák? Szavazatuk befolyásolja-e a választás végeredményét?

Kedves választási Öveges professzorok, pártok, civilek, segítsük hozzá a kormányt, a FIDESZ-t, hogy egy demokratikus, átlátható, és a külhoni magyarok érdekeit is figyelembe vevő választási eljárási rendszert dolgozzon ki.

Kiss Károly

Egyre szaporodik a demokratikus ellenzékinek tekinthető pártok száma. A Népszabadság szerint a fő kérdés az elkövetkező hetekben az, hogy ki lehet és ki lesz a vezetője ennek az összefogásnak?!

http://nol.hu/belfold/20130330-sok_kicsi_mire_megy

A krumplicukor krumpliból készül! Önök erre nem gondoltak soha? Mert azt sem tudják, hogy mi az a krumplicukor? A krumplicukor kemény, de ha ráharapnak egy falatkára, akkor omlós. A krumplicukor édes, de nem gejl, nem émelyítően édes, hanem eltelíti a gyermeki lelket. A krumplicukor fehér, nagy kockákra van vágva, de ha harapdálod a fogaiddal, akkor sokáig kitart, nem tűnik el a szádban, mint semmise.

Hosszú évtizedekig azt hittem, hogy a krumplicukor cukorból készül. Az édesség ritka volt gyermekkoromban, ajándéknak számított szüleimtől vagy a nagyon közeli rokonoktól. Rajtuk kívül senkitől sem kaptunk édességet, bár a cukros bácsival való ijesztgetése a gyerekeknek állandó beszédtéma volt. (Ki volt a cukros bácsi? A cukros bácsi az egy városi legenda és rém volt, aki cukorkával kecsegteti a gyerekeket, majd elcsalva őket fajtalankodásra kényszeríti őket.) Az édesség igen nagy becsben állt az 1950-60-as években a gyermekek és felnőttek körében.

Nézzük árnövekvő sorrendben a korabeli édességeket.

A krumplicukor legfontosabb jellemzője az volt, hogy a legolcsóbb volt az édességek közül, így relatíve a leggyakrabban juthattam hozzá. Egy nagy darab krumplicukor 50 fillérbe került és egy fél napon át lehetett harapdálni és nyalogatni.

Stolverk eredetileg egy cukrász volt, majd egy márkanév lett, de így nevezték azt a cukorból készült karamellát (kemény fogragacsot) is, amelyet darabonként 20 fillérért árultak a trafikban. A gyerekek körében népszerűbb volt a 30 filléres puha stolverk (mert nem ragadt rá a fogadra), még népszerűbb az omlós karamell, amelyet Lengyelországból importáltunk és megfizethetetlen ára volt számunkra.

Egy gombóc fagylalt a Váci utca 63. alatt 50 fillérbe került, de édesanyám szerint „Megfájdul tőle a torkod!” Legfeljebb nyári vasárnap délutánján lehet a gyerekeknek egy-egy gombócot kapni. A váci utcai ismerős gyerekek egymást bevárva, „bandába verődve” ették a vaníliát vagy a csokoládét, más fagylalt nem volt. A főorvos gyereke 2 gombócot evett, így nem is szerettük nagyon.

A nyalóka (ma is lehet kapni az olcsó élelmiszerboltokban), akkor 1 Ft-ba került. A vékony fapálcikára tömörített piros cukortól a nyelved élénk piros lett, így otthon nem tudtad eltitkolni, hogy a heti zsebpénzed jelentős hányadát mire költötted.

A Gellért-hegyi családi kirándulások fő attrakciója a darált kristálycukorból készült vattacukor volt! 1 Ft 50 fillérért lehetett kapni a szerpentin végén a Citadella előtti téren (ma buszparkoló). A vattacukor előnyei: soha nem kellett a saját zsebpénzből fizetni, nézhetted, ahogy a bácsi darálja a cukrot és a cukorfátyol feltekeredik a fapálcikára, pompásan lehet eszegetni, sőt, beleharapni a vattába, végül a fapálcikát haza is lehetett vinni. Hátránya, hogy mivel se közel, se távol nem volt víz, ezért hazáig úgy ragadt az arcod, mint a légycsapdának kitett légypapír.

„Köleskása tejben, jó sok cukorral” olvashatjuk a Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig! c. regényében Misi kedvencét, amelynek az 1950-60-as évekbeni megfelelője a tejberizs volt. Az első cukrászdai emlékek a tejberizshez fűződnek, mert 2 Ft-ért lehetett kapni a Károlyi Mihály utcai cukrászdában, de ott már lányok is voltak velünk. Sőt, a Veres Pálné utcai cukrászdás még mazsolát is tett a tejberizsbe, ezért már érdemes volt a Reáltanoda utcai Eötvösből kirándulni az ellenséges területnek számító Veres Pálné gimnazisták felségterületére.

A fiatalságunk a szűkösségben telt el, de ennek ellenére jól éreztük magunkat. Játszottunk az Erzsébet híd építése miatt 2 évre lezárt Váci utca homokjában, foci és lábtengó (egyérintő) sorozatmeccseket rendeztünk a környékbeli utcák gyerekbandái ellen. És a fiatalság lelkesedett a cukorért: nyersen, főzve, sütve, keményen, puhán, bárhogyan.

Nagyot fordult a világ, és a mai szülők már inkább egészségtelennek tekintik a cukor fogyasztását. Sok igazság lehet abban, hogy a közvetlen és közvetett túlzott cukorbevitel káros az egészségre. Azonban az emberek továbbra is szeretik az édességet. Stolverknek, Dobosnak, ma is vannak követői, akik újat, egészségeset akarnak kitalálni, feltalálni és megédesíteni az életünket.

„Kézműves aszalt gyümölcsök és magvak” feliratot olvastam a Budapesti Sokadalom Várbéli rendezvényének egyik árusító bódéja oldalán. Mivel magam is korlátozva vagyok a közvetlen és közvetett cukor bevitelben, ezért nagy érdeklődéssel néztem a vonzó krumplicukor halmot. „Tessék megkóstolni!” szólít meg egy fiatalember, aki láthatólag itt dolgozik. „Köszönöm, de gyerekkorom kedvenc krumplicukrát már nem ehetem, csak sóvárogva nézhetem!” Egy fiatal lány lép mellém: „Tessék megkóstolni a szárított hibiszkuszvirágot!” és felém nyújt egy olyan virágot, amit a feleségem nagy műgonddal kezel otthon az erkélyünkön. Köszönöm nem, mert ez is cukorral készült! –tiltakozom az egzotikus kísértés ellen. „A hibiszkuszvirág egy részéből kipréseljük a levét, azt a többi levélre spricceljük és nagy szárító szitákon a napsütéssel aszaljuk! Cukorbetegek is bátran fogyaszthatják!” Az unszolásnak engedek. Érdekes újfajta íz! Édes is, nem is. Még soha nem ettem ilyet.

Eszembe jut Erzsébet királyné, aki az ibolyából készített fagylaltot nagyon szerette. És manapság már a világ legmenőbb cukrászai az ehető virágokat használják a készítményeikhez. Nézem a „Kézműves aszalt gyümölcsök és magvak” termékeinek az árát és nem esek hanyatt. Nem olcsó, de megfizethető annak, akinek van munkája. Az aszalt szilvát jól ismerem az endrődi nagymamámtól, az aszalt szőlőből mindig kaptunk karácsonyra egy fürtöt a mezőfalvi nagymamámtól. De nézem sorban az aszalt cseresznyét, meggyet, körtét, narancsot, ananászt, és örülök neki, hogy egy új édesség fajtát fedeztem fel.

Egy masszív, láthatólag dolgos asszony lép hozzám: „A napot használjuk energiának és kóstolja meg a gyömbért! Lakatos Anna vagyok, ennek a kis vállalkozásnak a vezetője. Mindig ilyen piacokon áruljuk azt, amit saját kezünkkel termelünk otthon!”

Örömmel találkoztam egy olyan emberrel, aki saját munkájával akarja megédesíteni mások életét. Sokan rászorulunk ma erre az édesítésre!

Már csak azt kellene megtudnom, hogy hogyan készül a krumplicukor krumpliból?