A lakópark üzemeltetési költségből kampányfinanszírozás. A Népszava cikke a vasárnapi fóti megismételt időközi választás előtt.
http://nepszava.hu/cikk/1012346-lakokkal-fizettetik-a-kampanykoltsegeket
A lakópark üzemeltetési költségből kampányfinanszírozás. A Népszava cikke a vasárnapi fóti megismételt időközi választás előtt.
http://nepszava.hu/cikk/1012346-lakokkal-fizettetik-a-kampanykoltsegeket
Közszolgálati vagy pártos tájékoztatás?
Kaptam egy e-mailt arról, hogy olvassam a vs.hu honlapot, amely a 2014. évi választásokról ad tájékoztatás, és segít nekem az a bonyolult választási kérdésekben való eligazodásban.
Nosza, rajta! Ráléptem a honlapra, és érdeklődéssel olvastam azt a hírt/kommentárt, amely szerint a Népszava félretájékoztatta a választópolgárokat a külképviseleten való szavazás módjáról.
http://vs.hu/lakcimkartya-nelkul-szavazhatunk-kulkepviseleten-0225/
Pap Szilárd István cikkéből idézek:
„Az NVI közlése szerint lakcímkártya nélkül is lehet szavazni, a külképviseleten pusztán négy irat egyikét – a személyi igazolványt, az útlevelet, a jogosítványt vagy a kártya formátumú ideiglenes személyazonosító igazolványt – kell bemutatni.”
A pártos tájékoztatást folytatók közé nem célszerű belépni sem a vs.hu, sem Pap Szilárd számára. Javasolom, hogy az alábbi cikkemet közöljék az olvasóikkal:
http://tothzoltan.blog.hu/2014/02/26/kell_a_lakcimkartya_a_kulkepviseleti_szavazason mert itt nem egy nyilatkozatról, hanem egy folyamat végig kísérésről van szó. Hogyan jut el a közszolgálati információ a külképviseleten szavazó választópolgárokhoz?
Ajánlom a vs.hu és az újságíró szíves figyelmébe a közszolgálati tájékoztatás szükségességét. Olvassanak többször Népszavát.
Kell a lakcímkártya a külképviseleti szavazáshoz.
A tisztességes tájékoztatáshoz való jog sérül akkor, amikor a külképviseleti szavazáshoz szükséges hatósági iratokról ad tájékoztatást a helyi választási iroda az érintett választópolgár számára. A Népszava cikke 2014. február 25-én egy valódi közszolgálati cikk volt, amelyben felhívta a külföldön szavazni kívánók figyelmét arra, hogy ha mind a két szavazatukkal élni akarnak, akkor a külképviseleten való szavazásra magukkal kell vinniük a lakcímkártyát is.
2014. február 26-án jelent meg a Népszavában az NVI sajtóközleménye nagyon pozitív abból a szempontból, hogy nyilvánvalóvá tette mindenki előtt, hogy a külképviseleten szavazóknak is két szavazatuk van. Reméljük, hogy a Népszava cikkét minden külképviseleten olvassák azok a munkatársak, akik a szavazás lebonyolításával foglalkoznak.
http://nepszava.hu/cikk/1011930-valasztas-2014---zavaros-a-tajekoztatas
Sajnálatos, hogy a NVI sajtóközleménye nem tartalmazza azt a kijelentést, hogy „nem szükséges a lakcímkártya bemutatása a külképviseleti szavazáson”. Mert így volna teljes körű a tájékoztatás.
Az NVI sajtóközleménye arra hivatkozva védi meg a helyi választási irodát, hogy a választási eljárási törvénynek megfelelően adott tájékoztatást a szavazás napján bemutatandó hatósági igazolványokról. E szerint a személyazonosításhoz elegendő a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél vagy a gépjárművezető engedély bemutatása. A törvény egy pontjának idézése önmagában igaz, azonban nélkülözi a választási folyamatok átfogó ismeretét, a törvény egészének az áttekintését.
A Ve. 259. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a külképviseleti névjegyzékbe való felvételi kérelemnek – többek között - milyen adatokat kell tartalmaznia: a Ve. 92.§ (1) a/ pontja szerint a személyazonosító jelet is.
Honnét tudja a választópolgár a saját személyazonosító jelét? Kizárólag a LAKCÍMKÁRTYÁ-ról olvasható le pontosan a személyazonosító jel! Tehát akinél nincs ott a lakcímkártyája, mert a magyar hatóságok elvették tőle vagy nem vitte magával külföldre, az a választópolgár már a külképviseleten való szavazást sem kérheti, mert nem tudja a személyazonosító jelét! Így egyáltalán nem szavazhat sem kettőt, sem egyet.
A Ve. 7. sz. mellékletének db/ pontja a külképviseleti névjegyzék kötelező adat tartalmává teszi a személyazonosító jelet. Márpedig a személyazonosítás a választópolgár által bemutatott hatósági igazolvány adatainak és a névjegyzékben szereplő adatok azonosságának a megállapításából áll. Az NVI és a helyi választási iroda tehát nem adott pontos tájékoztatást a választópolgárnak, mert a személyazonosító jelet csak a LAKCÍMKÁRTYÁ-ról lehet megállapítani. A nyilvánvaló ellentmondás feloldása több féle módon is lehetséges:
1. A külképviseleti névjegyzékhez se kelljen a kérelembe beírni a személyazonosító jelet.
2. Az NVI ismerje el a nem teljes körű, hibás tájékoztatást tényét és javítsák ki a tájékoztató anyagot.
3. Az NVI és a helyi választási iroda jelentse ki nyilvánosan, hogy a külképviseleti szavazáshoz nem kell lakcímkártya.
A hibás tájékoztatás korrekciójával megelőzhetőek azok a viták, amelyek a szavazás napján a külképviseleti szavazáson arról fog szólni, hogy az választópolgárnak átadott országos listás szavazólap mellett miért nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot az a választópolgár, akinek a névjegyzékben a neve mellett /Ve. 7. sz. melléklet e) pont/ a választópolgár részére átadandó szavazólapok megjelölésénél csak az országos lista megjelölés szerepel majd.
HOGYAN TUDOTT VOLNA A KÜLKÉPVISELELTI NÉVJEGYZÉKBEN REGISZTÁLNI AZ, AKINEK NINCS LAKCÍMKÁRTYÁJA? Aki ismeri a választási folyamat egészét, az a hibát rövid úton rendezi, és nem felelőseket keres. Jobb megoldás, mint a hibát egy folyamaton végigvonszolni, és végén elismerni a tévedést.
„Félrevitt kivándorlók”-ról ír a Népszava. A cím oka az, hogy egy helyi választási iroda tájékoztatója nem korrekt. Aki a tájékoztató alapján akar majd szavazni a választás napján, azt megfosztják az egyik szavazatától.
http://nepszava.hu/cikk/1011831-felrevitt-kivandorlok
Választási tudnivalók – rajzfilmen.
Az újrakeresztelésben „Nemzeti” - korábbi nevén „Országos” – Választási Iroda az új nevének megfelelő stílusban terjeszti a választási tudnivalókat: összekeveri a magyar nemzetiség és a magyar állampolgárság fogalmát. A magyar nemzet, mint kulturális fogalom mást jelent, mint a magyar állampolgárság fogalma. Az első egy kulturális, a második egy politikai (állami) fogalom. Nem minden magyar állampolgár magyar nemzetiségű (pl. a Magyarországon élő 13 kisebbségiek, valamint azon kínaiak, oroszok, továbbá dél-amerikai és afrikai focisták, akik állampolgárságot kaptak). Ugyanakkor nem minden magyar nemzetiségű ember magyar állampolgár, aki külföldön él.
Az első rajzfilm arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy „Magyarok nem csak Magyarországon élnek”, és elfeledkezik arról, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok többsége nem magyar állampolgár. A rajzfilm folytatása megállapítja: 2014-től „minden választójoggal rendelkező választópolgár szavazhat a magyar országgyűlési választáson és népszavazáson”. A történelmi hűség védelmében megemlítem ugyanez volt a törvényi rendelkezés 1989-2014 között is. Teljes a káosz a rajzfilmkészítők és a megrendelők fejében.
Az első rajzfilmben megtörténik egy korábbi irodai szarvashiba korrekciója: a határon túli magyarok számára az internetes módszer mellett postai levélben van lehetőség regisztrációra. Arra a kérdésre persze nem kapunk választ, hogy a mi a helyzet a korábban nem postai úton begyűjtött „levelek” érvényességével?!
Az első rajzfilm egy vidám tablóval zárul: a regisztrálók táborát egy gördeszkás kisgyermek is gyarapítja, sőt végszóra befut a regisztrálók közé egy igazi „nemzeti” pulikutya is!
A második rajzfilm annak érdekében kampányol, hogy a nemzetiségiek ne szavazzanak pártlistákra. A konkrét szöveg szerint „a nemzetiségiek kérhetik, hogy az országgyűlési választáson pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhassanak”. Arról a rajzfilm nem ad tájékoztatást, hogy a törvény szövege azt tartalmazza: aki nemzetiségiként regisztrált a névjegyzékben, az nem szavazhat pártlistára. A kampányfilm szövege a pártlistára való szavazás tilalmának a felelősségét „áttolja” a választópolgárra: ő nem akar pártlistára szavazni! A közszolgálatinak nem tekinthető tájékoztatás azt is elfelejti megmondani a nemzetiségi regisztrálónak, hogy ha regisztrált, akkor csak olyan nemzetiségi listára szavazhat, amelyet egy politikai szervezet - a jelenleg regnáló nemzetiségi országos önkormányzat állít – a regisztráltak számára. A nemzetiségi szavazás vonatkozásában, íme, újra itt az idő: „Aki egyetért a Hazafias Népfront listájával, az változatlanul dobja be az urnába a listát! Ellenszavazatot leadni nem lehet!”
Külföldön élő magyarok hogyan szavazhatnak?
A soproni fb oldalon Tóth Zoltán ad tájékoztatást a szavazás bürokratikus korlátairól. (Lentebb.)
https://www.facebook.com/pages/sopronium/484980741533998?ref=hl
https://www.facebook.com/pages/sopronium/484980741533998?ref=hl
Összességében alkotmányellenes szabályozás és alkotmányellenes gyakorlat.
Kuncze Gábor riporter iskolát nyitott.
Mennyi az annyi a HírTV szerint?
A választási informatikai rendszer egy fekete doboz. Bánó András beszélgetett Tóth Zoltánnal az Egyenes beszéd c. ATV műsorban.
http://www.atv.hu/videok/video-20140220-toth-zoltan
A FIDESZ-KDNP jelöltek egy része nem tudja saját hivatalos nevét. Így pártjuknak nem sikerült az országos pártlistájukon szereplő képviselő jelöltek nevét hibátlanul bejelenteniük, de azért a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba vette a listát.
Szigorú volt korábban a választási iroda a választópolgárokkal szemben.
http://tothzoltan.blog.hu/2014/02/11/szigoru_valasztasi_iroda Elutasította azokat a beadványokat, amelyekben a választópolgárok nem pontosan adták meg a nevüket. Ugyanez a hiba bocsánatos bűn a FIDESZ-KDNP jelöltek esetében.
A bocsánatos bűnök listáját itt olvashatják:
„A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a FIDESZ – Magyar
Polgári Szövetségnek és a Kereszténydemokrata Néppártnak, mint jelölő
szervezeteknek az országgyűlési képviselők 2014. évi általános
választásán állított közös pártlistájuk azon jelöltjeit, akiknek a
központi névjegyzékben szereplő egyik utóneve a névjegyzék adataitól
eltérően elhagyásra került, a központi névjegyzék adatainak
megfelelően veszi nyilvántartásba (46., 108., 183., 188., 226., 227.,
246., 271. sorszám alatti jelöltek).
A közös pártlista azon jelöltjeit, akik esetében a „dr.” megjelölés
nem került feltüntetésre, bár az szerepel a központi névjegyzékben, a
Bizottság a központi névjegyzék adatainak megfelelően veszi
nyilvántartásba (53., 241. sorszám alatti jelöltek).
Azon jelölteket, akik esetében a „dr.” megjelölés anélkül került
feltüntetésre, hogy az szerepelne a központi névjegyzékben a Nemzeti
Választási Bizottság a „dr.” megjelölés nélkül, a központi névjegyzék
adatainak megfelelően veszi nyilvántartásba (266., 271., 275. sorszám
alatti jelöltek).
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös pártlistájának bejelentése egyebekben a törvényes feltételeknek megfelel, ezért azt a rendelkező részben foglaltak szerint nyilvántartásba veszi.”
http://valasztas.hu/hu/ovb/hatarozatok/2014/2014-4194.html
Az NVB döntésének azt a szövegrészét érdemes újból áttekinteni, amelyet pirossal kiemeltem. Ezek szerint az NVB úgy vette nyilvántartásba a jelöltek egy részét, hogy azok a törvényes követelményeknek teljes egészében nem feleltek meg. Minden nap történik valami törvénytelen a hivatalos választási szervek tevékenységében…
„A szavazatok erejével, nem fegyverekkel…!” Az induló blogomnak ezt a címet azért adtam, mert 2012. januárjában nagyon elszaporodtak az internetes bejegyzések, amelyek a magyarországi belpolitikai problémák megoldásaként valamilyen forradalmat vagy fegyveres konfliktust ajánlottak. 2012-re már „megszoktuk” a menetelő és fenyegető gárdistákat, és rettegéssel hallgattuk a faluvégi cigányok megöléséről szóló híreket.
A jelenlegi kormánypártok politikusai nem határolódtak el a rasszista gyűlöletkeltőktől, hanem a gyűlöletkeltőktől a szavazóbázisukat igyekeztek magukhoz csábítani „turulozással”.
A blogcímemmel egy kicsit talán hozzájárultam ahhoz, hogy legalább az olvasóimban megerősítsem a rendszer és kormány váltás békés megvalósításának a szükségességét. Azt nem gondolom, hogy azok a személyek, akik az erőszak bűvöletében a fegyveres konfliktusokban látják a megoldást, azok olvasnák a blogomat. Azonban megerősíteni másokban az erőszakos megoldások elutasításának a gondolatát, számomra ez a helyes módszer.
Ukrajnában már 2004-ben polgárháborús helyzetet fenyegetett, és az ország két részre szakása fenyegetett. Milliós tüntetések voltak Kievben. 2004. őszén két elnökválasztási forduló után – a sorozatos csalások miatt – harmadik választási forduló kellett tartani.
http://index.hu/kulfold/krn6325/
2013 őszére a súlyos gazdasági helyzet (államadósság) az ukrán kormányt Európa és Oroszország közötti választásra kényszerítette. Az ukrán elnök Oroszországot választotta és ez ellen a döntés ellen százezrek békésen tiltakozta Kiev utcáin. 2014. januárjában és februárjában a békés tüntetők közé vegyülve megjelentek az erőszakot megvalósító szélsőjobboldali elemek, akik névtelenül, a rendőrségtől zsákmányolt egyenruhában és fegyverekkel lángba borították Kiev kormányzati negyedét. A középületek elfoglalása Ukrajna szerte általánossá vált, Kievben a rohamrendőrök emberek tucatjait lőttek le a tüntetéseken.
A Népszabadság által közölt fényképen is látható,
http://nol.hu/kulfold/a_jovonkert_harcoltunk
hogy fasiszta tömegek és pártjaik is megjelent a tüntetéseken, sőt a fegyveres harcok kezdeményezőjévé váltak. Az aláírt fegyverszüneti szerződéseket is többször megszegték.
Az Európai Unió három külügyminisztert (francia, német, lengyel) küldött a béke megteremtése érdekében Kievbe. Az unió 28 országát képviselők – talán – eredményesen közvetítettek a tüntetők/fegyveresek valamint a hatalom képviselő között. Kiengedték a börtönből Tyimosenkó volt miniszterelnököt, megszűntek a fegyveres összecsapások. Ukrajna államformája megváltozik: megszűnik a prezidenciális (elnöki) államrendszer és helyébe a parlamentáris államforma lép. 2014. év végén választásokat tartanak.
A tragikus események után, talán ismét a szavazatok erejével próbálkoznak Ukrajnában (is) a fegyverek helyett…