György és Mariann vacsorája Budaörsön
Ha ismerjük barátaink étkezési szokásait, akkor nyert helyzetben vagyunk a vacsora-meghívással: tudjuk, hogy ki nem eszik halat, ki vegetáriánus, ki szereti a desszert után a gyümölcs mellé a sajtot is. Ha a barátaink még nem voltak nálunk vacsorázni, akkor gondos és kíméletes eljárással kell megtudakolnunk, hogy ki mit nem szeret enni-inni. Ha tudatlanul belevágunk egy vacsorába és isteni csukát készítünk fokhagymás boros szósszal, azonban barátunk már a lakásba való belépéskor megtorpan: „Itt halat sütöttek!” felkiáltással rükvercbe kapcsol az ajtóban, akkor valószínűleg nem csak a vacsora megy pocsékba, hanem el kell telnie néhány évnek, hogy újra rászánjad magadat egy ismételt vacsora meghívásra.
A tudakozódás lehetőségét a hölgyekre kell bízni, mert egyébként is szeretnek estefelé telefonon kényelmesen beszélgetni, többek között a vacsora menüjéről is. Én, mint szakács beértem a végeredménnyel, vagyis a baráti házaspár férfi tagja egy évben egyszer eszik halat és azt is az anyósánál karácsonyeste, így máris elvettem a „halat vacsorára” projektet és helyébe a malacoldalas program lépett.
Malacoldalast venni nem egyszerű feladat. Mindenképpen szükséges hozzá egy ismerő hentes, aki készen áll röviden meghallgatni vacsora tervedet, és korrekciókat tesz, majd a kivitelezés részleteire is kiterjednek észrevételei.
Az ismerős hentes elhűlve hallgatta a malacoldalas kifejezést, és miközben erősen helytelenítve csóválta a fejét, aközben deklarálta, hogy „Nálunk malacoldalas nem kapható, mert az koleszterinben dús, de nagyon is kapható egészséges malacborda, amely sült formában csökkenti a korábban felhalmozott koleszterint az emberi szervezetben!”. „Hányan lesznek a vendégek?” kérdésére gyorsan válaszoltam, hogy négyen leszünk összesen. Újabb kérdésére, hogy „14-30 éves korban levő férfiak lesznek-e a vacsorán?” tagadóan válaszoltam, mire máris megszületett a verdikt: egy kiló elég lesz! Az ismerős hentes ezzel lezárta a beszélgetést és átadta a szót húsbárdnak. A leánykori nevén malacoldalast kivette hűtőpultból, és az új keresztségben malacbordát hosszában kettévágta. Így a kb. 10 cm széles oldalas csontok a felére rövidültek, „Így csinosabb és könnyebb lesz vele bánni a tányérban!”.
A hentes után felkerestem a Fehérvári úti piacon az ismerős zöldségest: almát, vöröshagymát, pritamin paprikát, krumplit és zellert vásároltam. A kőkemény avokádót gyanakodva forgattam: megpuhul ez szombatra? A megnyugtató válasz után a jó ismerős savanyúságosnál gyalult tököt és 2 csokor kaprot vételeztem. A kellemetlen modorú sajtárust igyekeztem elkerülni, de egyedül ott lehetett márvány (kék) sajtot kapni, így kényszerűen kibírtam a vásárlást, (és magamban azt gondoltam, hogy biztosan becsapott a mérésnél).
A piacozás után még be kellett menni a boltba az elfelejtett kefirt, olajat és köménymagos kenyeret beszerezni.
A konyhában elsőként a húst pácoltam be: a két malacborda csíkot megsóztam, majd sok-sok majoránnával beszórtam. Az almát, pritaminpaprikát és a vöröshagymát karikáztam, összekevertem kefirrel és az olajjal, majd a tepsiben már elhelyezett húsra öntöttem. A pácban egy éjszakát érlelődött a hús, majd áthelyeztem egy nagy vaslábasba, amelyben fedő alatt 2 órát pároltam 130 fok C-on. A vajpuhára párolt húst visszatettem a tepsibe és 15 percig a legmagasabb fokozaton (250 fok C) negyed órát pörköltem. Feleségem ijedt kiáltását („Odaégett a hús!”) negligáltam, és a sötétszínű húst egy óra pihenésre ítéltem. (A rántott hús kivételével minden sült húst az étkezés előtt legalább 1 órát pihentetni kell!)
Előételnek 3 féle krémet készítettem, amelyet egészen pici tányérokban szolgáltam fel. (Az esetleges nyaralásokon vásárolt pici csetreszek kiválóan alkalmasok mini adagok szervírozására!)
Az avokádó krém elkészítése már közismert:
http://tothzoltan.blog.hu/2012/12/08/avokado-krem_az_aminek_nevezik
A márvány (kék) sajtból nagyon könnyű előételt készíteni, mert csupán kefirt/tejfölt kell keverni hozzá addig, amíg kenhetően puha lesz.
A gyalult tök, mint előétel is nagyon egyszerűen elkészíthető: 25 dkg gyalult tököt felteszünk 1 fej dinsztelt vöröshagymára puhulni (olajon vagy vajon). A 2 csomag kaprot megmossuk, és apróra vágjuk (a szárát is). Sok-sok foghagymát reszelünk a tökbe és egy kis chilivel bolondítjuk. Zabpehellyel sűrítjük és kefirrel hígítjuk. Só azért szükséges, hogy az alkotórészek íze jobban érvényesüljön! (Mivel nagyon kicsi tányérkában és kiskanállal kerül felszolgálásra, ezért az átlagnál intenzívebb íze is lehet a sok kaportól és csípős paprikától.)
Amíg a hús pihen, addig a félretett pecsenyelét (a húslét, benne az alma, vöröshagyma, pritamin és kefir maradékot) beforraljuk, hogy a lé legalább a felére csökkenjen. Kóstolás után utó ízesítjük egy kanál mustárral és a borssal. A fölösleges olajat egy kanál segítségével leügyeskedjük, mert a szósznak nem lehet zsíros íze és csillogása.
A hús köreteként zelleres sült burgonyát készítünk. A burgonyát és a zellert meghámozzuk és kiskockára vágjuk, majd megfőzzük úgy, hogy hidegvízzel indítjuk. Ha megpuhult, akkor a forró vizet elöntjük, és hagyjuk, hogy kigőzölögje a páráját a krumpli és a zeller. Amikor már nem gőzölögnek, akkor forró zsírban pirosra sütjük a krumplit-zellert, annak a zsiradéknak a segítségével, amelyet a szószról leszedtünk. Ha kevés volna, akkor ne sajnálunk a krumpli-zeller alá önteni egy kis szószt.
György és Marianna vacsorája a következő volt Budaörsön:
Welcome drink
Előételek: avokádó-, kéksajt-, chilis tök-krémek apró sós perecekkel.
Főétel: sült malacborda, zelleres sült krumplival.
Desszert: gyömbéres szilva-csatni, kétszersülttel
Ital: férfiaknak száraz fehérbor, hölgyeknek száraz pezsgő.
Jó étvágyat!
