A szavazatok erejével ...

Kedves Barátaim!

Köszönöm a születésnapi jókívánságokat! A kertünkben készült a fénykép, virágok között. A feleségem, Katalin készítette a fényképet.

Üdvözlettel: Zoltán

Dr. Dávid Ferenc       |
2019. szeptember 6. 13:17 2019. szept. 6. 13:17

„Tisztelt Nyugdíjas Honfitársam!

Azért írok Önnek, mert a magyar gazdaság 2019-ben is jobban teljesít, így újra minden nyugdíjast kedvezően érintő döntést hoztunk! Szeretném Önt arról tájékoztatni, hogy idén szeptemberben 9 ezer forint értékű rezsiutalványt juttatunk el minden nyugdíjashoz. A rezsiutalvány felhasználható a gáz –és villanyszámlák kiegyenlítésére. (…) Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke”

Tisztelt Miniszterelnök Honfitársam!

Megkaptam levelét és a 9.000 forint értékű rezsiutalványt, amit persze hálásan köszönök, de a célnak megfelelően nem tudom felhasználni.

Nem, mert

- hajléktalan vagyok, és az év nagy részét az utcán töltöm. Se vezetékes gáz, se villanyszámla nem érkezik a nevemre, nekem a meleget a Nap (vagy az aluljáró) adja, a fényt a közvilágítás biztosítja. Lehet, hogy utalványomat annak fogom adni, aki a legtöbb pénzt dobja a koldus kalapomba.

- idősotthonban (ápolási otthonban) élek évek óta, a gyermekeim/unokáim már hosszú ideje felém sem néznek. Nekik tehát nem tudom adni, de nem is érdemlik meg. Az intézmény (jogi személy), ahol vigyáznak rám, nem használhatja fel a tikettet. Valószínű, hogy a legkisebb fizetésű és legkedvesebb ápolónak/gondozónak fogom átadni a nekem juttatott rezsi-cetlit. De, miért is nem neki küldték közvetlenül? Rajta legalább segítettek volna!

- idős tanyasi emberek vagyunk Bács-Kiskun megyében, vezetékes gázzal és vezetékes villannyal nem rendelkezünk. Nyugdíjunk rendkívül alacsony. Gyermekeim az ország másik végében élnek, nekik egyébként semmi szükségük a 2x9.000,-- forint támogatásra. Azért adták ezt a kékes papírt, hogy szegény tanyasi szülő támogassa módos gyerekét? Kocsmába nem járok (messze is van), így a csaposnak sem tudom (akarom) odaadni fél áron az utalványt. Ha karácsonykor eljön a szintén csóró öcsém Borsodból (ő városon él), majd neki adjuk ajándékba a szép vízjeles szelvényeket.

- München közelében élünk három éve a gyerekeinkkel/unokáinkkal, Magyarországon nincs már ingatlanunk. Ezek a fránya bajorok nem fogadják el rezsiutalványt, azt mondják, váltsam át otthon euróra, vagy küldjem vissza annak, aki küldte. Ez utóbbi javaslat megfontolandó!

- Szégyen, ami szégyen: öreg nyugdíjas csavargó vagyok, közel annyit tartózkodtam sitten, mint szabadlábon. Most is be vagyok zárva. Nincs szabadságom, de nincs villany – és gázórám se, hisz’ a családomat/lakásomat/mindenemet régen elvesztettem már. Van viszont cellám, priccsem és most már utalványom is. Itt egyébként nem fázom, este tízig is tudok olvasni és a börtön által biztosított orvosi ellátás esetenként jobb, mint odakinn. De most tényleg: adjam oda a 9.000 forintos kupont a háromgyerekes smasszernak? A végén még ő kerül bajba, ha egy vén zárkatölteléktől elfogad valamit!

Tisztelt Miniszterelnök Honfitársam!

A fenti – élethelyzetekre vonatkozó - felsorolást még tudnám folytatni. Nem teszem, csak annyit kérek, hogy a jövőben úgy adjanak választási ajándékot a nyugállományban lévőknek, hogy legalább egy pillanatra elhihessük, hogy tényleg fontosak vagyunk az Önök számára.

Sokak nevében, őszinte nagyrabecsüléssel.

Dr. Dávid Ferenc 

Minden második kedden 12 órakor új műsorral jelentkezem a Rádió Bézsben: Alkoss! a sorozat címe. Az új sorozat első adása 2019. szeptember 10-én jelentkezik Perényi Péter: Építsünk vitorlást! címmel.

Paradicsomsaláta - másképpen

A paradicsomsaláta minden főételhez lehet kiegészítő. Húshoz, krumplihoz egyaránt. A hagyományos paradicsomsaláta: paradicsom, hagyma, ecet-só-cukor öntet, petrezselyem szórással a tetején.

Próbáljunk ki egy olyan paradicsomsalátát, amely a sült/grill hús mellé önálló köretként léphet fel, és nem csak kiegészítő szerepet tölt be!

Az első lépés a paradicsom kiválasztása. Sok féle paradicsom kapható a piacon, és ne sajnáljunk kellő időt a megismerésükre: a parasztparadicsom mérete óriási és befőzésre a legjobb; a mini-gömbölyű a reggelihez a legalkalmasabb; a szerelmi légyottra a legalkalmasabb a közepes-gömbölyű, mert megtölthetjük bármilyen krémmel (torma, krémsajt, tonhal, füstölt sonka). A mi célunknak a legmegfelelőbb a kecskeméti (Lucullus) paradicsom, mert kevés benne a folyadék, sok benne paradicsom és nincs sárga-kemény közepe, nincs vastag héja, amelyek a nyers fogyasztást kellemetlenné tehetik. Érdemes megküzdeni a számunkra legmegfelelőbb paradicsom kiválasztásáért, mert ez az alap indítja el a többi tevékenységünket.

Ha dűlőre jutottunk a paradicsomunkkal (fejenként 0,1 kg, magyarán 10 dkg), akkor kezdjünk meg a további hozzávalók kiválasztását. A hagyományos vöröshagyma helyett indokolt a lila, még inkább a francia hagyma (póré) használata, de nagyon kellemes lehet a „fehér” hagyma, de még inkább a (magyar)  újhagyma zöldjének a használata.

Ha dűlőre jutottunk a hagymával, akkor jöjjön a zeller kiválasztásnak a gondot okozó problémája. Zellerszár vagy a zeller zöldje? Én az utóbbi mellett szavazok, feltéve, ha a zeller friss szedésű, és a zöldje nem alákonyuló omlatagként mutatja be magát a piacon.  (A zellerszár és a zeller zöldje közötti döntést megkönnyíti az árkülönbség megtekintése is.)

Ha dűlőre jutottunk a zellerrel is, akkor újabb döntési ponthoz érkezünk: mivel savanyítsuk a paradicsomsaláta levét? Hagyományos ecet vagy újszerűként citrom? Újabban a citromra szavazok, de csak azért, mert az idősödő gyomornak jobban esik a citromsav[i], mint a korábban kedvelt ecetsav[ii].

Ha dűlőre jutottunk a savanyító anyagról, akkor döntenünk kell az édesítő szerről is: cukor, méz vagy pótlóanyag (nyírfa, enterit, stb.)? Mindegyik alkalmas lehet, még a kanadai juharszirup is: kérdés az ízlés (mérték) és az egészségügyi korlátok, amelyet az orvosunk szab meg.

Ha dűlőre jutottunk a savanyító-édesítő anyagról is, akkor egy vitathatatlan tétel következik: só.

Javasolom, hogy külön-külön kezeljük a zöldségeket és az ízesítő vizes anyagokat. Csak az utolsó pillanatban – tálalás előtt – keverjük össze őket, mert a túl sok együtt töltött idő látványosan csökkenti a zöldségek frissességét: lekonyulnak. (Ezt a folyamatot már élethelyzetből is ismerhetjük.)

A húst, az esetleges kolbászt, párhuzamosan készítjük elő a salátával. Lényeges, hogy minden húst kétszer süssünk: először erős tűzön pirítsuk meg hirtelen (nyitott ablak mellet), majd a sütőben kevés vízzel pároljuk almával, sárgarépával együtt.

A külön-külön elkészített húst és paradicsomsalátát csak a tányéron egyesítsük.

Jó étvágyat!

 Mit ünnepeljünk augusztus 20-án?

 Már megértem 66 augusztus 20-át, és nyugodtan válaszolom meg a költői kérdést: változó okok miatt ünnepeljük a családommal ezt a napot.

 Könnyű dolog úgy ünnepelni egy napot, hogy munkaszüneti nap is van hozzá; az én életemben eddig még augusztus 20 mindig munkaszüneti nap volt. (Ki tudja mi lesz jövőre a munkaszüneti nappal?)

 Könnyű dolog úgy ünnepelni, hogy a család is ünnepnek tekinti azt a napot! (Azért ez ritkán van!)

 Nem ünneplünk olyan munkaszüneti napon, amely családunk nézeteivel, családi szokásainkkal ellentétes tartalmú alapokon nyugszik.

 Ünnepnapnak tekintünk - munkaszünet nélkül is - minden olyan alkalmat, amelyen családtagunk iránti örömünket, megbecsülésünket fejezhetjük ki. Sőt, ünnepnap az is amikor a családon túlnyúló nagyobb közösséggel fejezhetjük ki egyetértésünket és szolidaritásunkat!

 Az ünnepet akkor tudjuk megélni, ha megszervezzük saját magunknak, családunknak, barátainknak, egy nagyobb közösségnek. Az ünnepnap nem attól ünnep, ha politikusok távoli tribünről integetnek a népnek, a templomi körmeneten a pap után kullognak, televíziókban szenteskednek és átírják a történelmi múltunkat. Magunknak kell gondoskodnunk arról, hogy az ünnepet megélhessük és átélhessük személyesen.

 A saját ünnep elsődleges kelléke az azonosulás, a szolidaritás értékének a felmutatása a velünk együtt ünneplők számára. Ennek végtelen sok formája lehet: vers, ének, tánc, sőt, még akár (rövid) ünnepi beszéd is.

 A saját ünnep elengedhetetlen kelléke a közös élménynek a közös fogyasztási része (evés, ivás), amely nem szavakkal, hanem a természetes emberi igények elismerésével közösen zajlik.

 A politikai ünnepek leggyalázatosabb formája, hogy a nép meghallgathatja a politikai beszédeket, majd a kivételezettek - az adófizetők pénzén - mulatoznak, a népet elküldik … a búcsúba. Ajánlom mindenki szíves figyelmébe Charles Dickens: Két város regénye[i]  c. művét. Pontos elemzését adja a társadalom végzetes kettészakadásának következményeiről: a Basteille-t nem a szavazatok ereje rombolta le.

 Mit ünneplek én és családom augusztus 20-án?

 Az államalapítás ünnepét: történelmi emlékezetünket.

 Az Alkotmány ünnepét: családunk társadalmi felemelkedésének a kezdetét.

 Az új kenyér ünnepét: unokáink jövőjébe vetett bizodalmunkat.

 2019. augusztus 20-án ott leszünk az ünnepségen Budaörsön.

 Mások más miatt ünnepelnek?! Sajnáljuk azokat, akik nem találják meg saját okukat az ünneplésre. (Azoknak legalább van egy fizetett munkaszüneti napjuk).

Szolgáltatás (ha van pénzed, akkor sincs).

A lakásunk legtöbbet használt ajtaja (15 év) leszakadt a zsanérról, így becsukhatatlan-kinyithatatlan maradt. Nosza, felhívtam a szolgáltatót pénteken, aki a következő keddre vállalta a felmérést.

 A-Z Ablakszerviz.hu kft szolgáltatásra való ajánlkozását a www.ablakszerviz.hu  https://ablakszerviz.hu/ -n található fel.

 Kedden valóban megjelent a felmérő (3 fő), akikből a vezetőnek (tűnő) ember 10 percig méricskélte az ajtót, majd újabb 10 percig kitöltött egy adatlapot. Majd, hirtelen felindulásban összegyűrte az adatlapot, és egy új adatlap kitöltésébe fogott. Közben újra lemérte az ajtó összes adatát. Folytatta az adatlap kitöltését, és 3 percig demonstrálta az ajtó méreteit, milliméteres adatokat ismertetve meg velem. 25 perc elteltével közölte, hogy az árat csak a főnöke engedélyével közölheti. A vezetőnek (tűnő) ember kiment a lakásból és titkosan mobilozott a főnökével.

 Már 30 perce álltunk a (leszakadt) ajtó előtt várakozva, mire megtudtuk a verdiktet: 42.000 Ft + 6.500 Ft kiszállási díj + 27% ÁFA = 61.595 Ft.

 Azonnal egyetértettem a javítási (szolgáltatási) összeggel, tekintettel arra, hogy már 4 napja nyitott ajtó mellett éltünk, amikor jött egy újabb közlés: egy hét múlva szerdán reggel javítják meg az ajtót. (A + 2 fő a másik lábára állt. Az egyik innét kezdve a tükörben tanulmányozta magát, a másik a kerti ablakból a virágokat nézte.)

 Kérdésemre, hogy kell-e aláírni az árajánlatot, azt a választ kaptam a vezetőnek (tűnő) embertől, hogy csak bólintani kell és máris hívja a főnököt, hogy minden rendben.

 Bólintottam.

 Újabb kérdésemre megtudtam, hogy a bankszámla átutalással is rendezhetjük a szolgálatatás díját. Ehhez a vezetőnek (tűnő) ember mobilon kikérte a főnök engedélyét, amelyet a főnök ahhoz a feltételhez kötött, hogy a jövő szerdán, a javítás elvégzése után a vezetőnek (tűnő) ember személyes jelenlétében és rátekintésével kell a banki átutalást teljesítenünk.

 Egyetértettem azzal, hogy egy idegen jelenlétében és ellenőrzése alatt utaljam át a pénzt a bankszámlánkról. A szolgáltató bankszámlája számát nem adta meg, „majd jövő szerdán megkapjuk”.

 3 órával a Vezetőnek (vélt) ember és 2 munkatársának távozása után a főnök felhívott telefonon. Dúlt hangon (ordítva) közölte velem, hogy Ő a Főnök! Mivel nem fizettem ki készpénzben a kiszállási díjat, ezért jövő szerdán nem javítják meg az ajtót. Én adtam meg az árát a cégen belüli konfliktusnak!

Ennyi! Itt élünk már 4 napja nyitott ajtó mellett, és most kereshetünk egy újabb „szolgáltatót”! Ha a felmérő 3 fős lesz nem engedem be őket az ajtón!