2020-ban a Radnóti Antirasszista díj kitüntetetjei: Auróra közösségi ház, Brandt Viktor, Erdős André, Filippo Giffrida, Gajdó János, Hegedűs Judit, Heti Világgazdaság, Horváth Csaba, Inotai András, Karsai László, Kotroczó Róbert, Kovács Gábor, Kronstein István, Lovas Tamás, Lengyel László, Mohácsi János, Pápai Gábor, Szénási Sándor.
A díjat A magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége 20. alkalommal adta át. A nyilvános ünnepség később lesz megtartva.
Gratulálunk!
2020. március 22-én Istvánnal, Enikővel és Annával egyött 230 gyermeknek székelykáposztás főztünk az Oltalom Karitatív Egyesületnek (Iványi Gábor). Az elkészült ételt egy másik csapat osztotta ki.
Gáspár Lajos orvos és katasztrófa szakértő válaszol a Civil Rádió Olvasókörében a kérdésekre. Rejtő Jenő, Robert Merle és Jókai Mór sokat írt a járványokról, és ezeken a könyveken általában nevettek az olvasók. A mostani járványon senki nem nevet, inkább a félelem uralja a közvéleményt. A Föld egész lakosságát érintően már voltak járványok? Hogyan lehet megelőzni nemzeti védekezéssel a Föld minden országát fenyegető vírust? Mit tegyenek az a munkáltatók és munkavállalók, akiknek akkor is dolgozni kell az emberek megmentésén, amikor kijárási tilalom van? Mi a gyógyszer a korona vírusra? Szerkesztő-műsorvezető Tóth Zoltán. Hallgassa a Civil Rádiót 2020. március 23-án, hétfőn 20-21 óra között (is) az interneten. https://onlinestream.live/civil-radio/online/3100-1
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége 2020. március 21-én adta volna át a Radnóti Miklós antirasszista díjat. Az ünnepség - járványügyi kényszerűség miatt - halasztást szenved. Radnóti Miklós Töredék c. versének az elmondásával a korábbi Radnóti díjasok köszönettel emlékeznek az eseményre.
A videón bevezetőt mond: Hanti Vilmos a MEASZ elnöke.
A verset - soronként - elmondják: Tóth Zoltán, Láng Györgyi, Fischer Iván, Halász Judit, Garai-Edler Eszter, Garai Róbert, Beer Miklós, Bolgár György, Jánosi Katalin, Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Donáth László, Iványi Gábor, Vadai Ágnes, Zsolnai Júlia, Kardos Péter, Szunyogh Szabolcs, Lendvai Ildikó, Galkó Balázs, Iván Ildikó, Görgey Gábor.
A videót készítette: Róna Judit, Róna Péter, Róna Tibor. Zene: Dés László és Nemes István. Ének Tunyogi bernadett.
2020-03-23 12 óra Bevásároltunk! Az üzletekben először a WC papír fogyott el, de már újra töltik a polcokat! Mit vásároltunk? Zöldséget, krumplit, húst, tésztát, almát és nassolni valókat. A járvány mellett a másik veszély az, hogy sokat eszünk és meghízunk! Milyen jól jön egy szobabicikli. Mert akkor tekerés közben is lehet nassolni?! A zöldségek közül a sárgarépa csipszet tanulhatjuk meg, a rakott krumpliba ne felejtsünk el egy pohár vizet is beletölteni a tepsibe, a fahéjas alma elkészítése egyszerű, a tésztából készíthetünk tésztasalátát is. A nassolni valók közül kiemelkedik a narancs csatni, amely desszertnek is elmegy zabkeksszel. A receptek közben egy „Maradj. Otthon” címmel egy sláger gyanús dalt hallgathatnak, de a kedvencek között énekel Tóth Vera is. Műsorvezető-szerkesztő Kiss Katalin. http://www.radiobezs.hu/radiobezs/kiss-katalin
A válságos időben ilyen beszéd méltó egy politikushoz! Szánjon rá mindenki 12 percet!
Rádió műsorból könyvet készíteni technikailag sem egyszerű. Az első kérdés amit el kell döntened, hogy portré műfajban írod meg a műsor szövegét vagy interjú formában. A kettő között az a döntő különbség, hogy a portré az műsor hanganyagának a felhasználásával készül, amelyet az írásmű szerzője a maga szövegévé fogalmaz meg, és a hanganyagban levő információkon kívül más forrásokat is felhasznál a „főhős” bemutatására, jellemzésére. Az interjú írásos változata igyekszik az interjúalany által elmondottakat szó szerint hasznosítani, csupán a beszélt nyelv és az írott nyelv között meglevő eltéréseket igyekszik „észrevétlenné tenni.
Az új könyvemhez az utóbbit, az interjúkötet műfaját választottam. E döntésben benne van az is, hogy a Civil Rádió FM 98-nak a betiltása miatt egy emléket állítsak (fellebbezés folyamatban van). A másik ok, hogy az interjúalanyok személyiségét jobban visszaadja az ő karakterét megőrző szöveg, mint a saját képre gyúrt portré anyaga.
Nos, ha döntöttél, - és én döntöttem – az interjú kötet mellett, akkor újabb problémával szembesülsz: technikailag hogyan írod le a hangfájlról a szöveget. A hagyományos módszer, hogy odaülsz a magnetofon elé, és miközben hallgatod az interjút, akkor magad legépeled a szöveget. (Javasolom, hogy mindenki próbáljon egy A/4 gépelt oldalt előállítani. 10 perc után rájön, hogy a második sornál tart, és feladja.) Másik lehetőség, hogy profi gépírót bérelsz, aki ugyanezt elvégzi, de készülj fel arra, hogy 6 hónapig a családod kenyéren és vízen él, a régi lakásod előtti sátorban. A harmadik, hogy beveted az informatikai forradalom egyik eredményét, és számítógépes úton a hangfájlodat írott szöveggé alakítod. Az nem drága (nem is olcsó), rendkívül gyors. Amikor először átfutod a szöveget, akkor Heuréka! Amikor alaposan (nyomdai kézirat előkészítésként) elolvasod a szöveget, akkor hirtelen lelombozódsz, és arra gondolsz, hogy nem olyan sok idő az 6 hónap, amíg a család a sátorban léböjt kúrán vesz részt. …és akkor nekiállsz, és az interjú hangfájlját hallgatva elkezded javítani szöveget. Megünnepelhetsz minden oldal elkészítését!
Midőn lassan haladsz előre a kásahegyben, gyakran van alkalmad gutaütést kapni az értelmetlenné vált szövegen, mert a fordító program egy másodperc alatt 10 karaktert (betűhelyet) ír, és mivel hibázik, hát hibázik. De vidáman lehet felnevetni a leíróprogram hibáin néha. Mondok egy-két példát: Spriró György az interjúban Shakespeare színházáról beszél. Amikor először olvastam azt, hogy „Seksz Pista”, akkor felkiáltottam: Spiró új nyelvi leleménye! De nem a fordító program hibája volt. Kuncze Gábor interjújában Tamás Fülöp = tanácstestület, erdő = SzDSz.
Abbahagyom ezt az írást, mert nyakunkon a határidő! (Sürgetem is a feleségemet a gyorsabb munkára!)
Március 15 - családiasan
A parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy nem kell megünnepelni március 15-ét. Soha nem látott egyetértés a parlamenti pártok között 2020-ban!
Tekintettel arra, hogy a mi családunkban a március 15. egyben családi ünnep is, ezért körbe néztem, hogy családunkban mely parlamenti pártok képviselői vannak jelen. Megállapítottam, hogy egyik sem, bár szavazni mindenki elmegy.
Milyen legyen a családi március 15-e? Minden generáció képviseltetve van: iskolások, egyetemisták, dolgozók és nyugdíjasok. (Gondoltunk az eltávozott dédszülőkre is.)
Március 15-én 11 órakor sütött a nap, enyhe szellő fújdogált, és öreg meg fiatal kutyánk vidáman acsarkodott a kerítéseken belül levő kutyákkal.
Budaörsön a Petőfi (márciusi ifjú és elesett a csatában) utcáról bekanyarodtunk a Kossuth (pénzügyminiszter, majd kormányzó) utcába. Végig gyalogoltunk a régi temetőig, amelynek sarkában áll a kettős Kossuth szobor: a fiatal Kossuth szembe néz az öreg Kossuth-tal. (Lásd Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel.)
Elhelyeztük a virágokat. Kiültetésre is alkalmas petúniákat hoztunk, és miután elhelyeztük az önkormányzat koszorúja mellett, meg is locsoltuk egy kis palack vízzel (fenntartható fejlődés: holnap is eljövök meglocsolni). A koszorúzás (virágozás) alkalmával nem tartottunk beszédet, hanem fényképezkedtünk, és elindultunk az ünnepi, családi ebéd felé.
A gyerekeknek rák-kagyló levest főztem, az dolgozóknak kolbásszal töltött szűzérmét, a nyugdíjasoknak sárgarépás sült krumplit zöld salátával. Még délután is sütött a nap.
Március 16-ától az iskolák szünetelnek a koronavírus miatt. A pártok örülnek, hogy nem kell találkozni a néppel, mert akkor politikusokat megfertőzheti a nép.
Sokat vagyunk otthon mostanában, mert iskolai szünet van és nincs kiránduló idő. A gyerekeket ilyenkor is el kell foglalni valamivel, és nincs jobb családi szórakozás, mint a közös főzés. Az együttlét öröme még azzal is kiegészül, hogy együtt lehet megkóstolni a „közös művet”, sőt még együtt lehet a romokat is eltakarítani. Olyan alapanyagokat használjunk, amelyek tartósak, és lehet, hogy már hetek óta a spájzban áll: liszt és burgonya, amely kiegészíthető tojással, sóval, zöldfűszerekkel, tartós tejjel vagy vízzel. A gyerekek imádják a palacsintát, amely lekvárral, mogyorókrémmel, kakaóval megtölthető, és ha több palacsintát sütöttünk, mint amit a család együltő helyben meg tud enni, akkor a maradékból palacsintatortát is készíthetünk. A tojásos nokedli köretként vagy főételként is készíthető. A gyerekzsivaj hátterében Hegedűs D Gézát Bródyt, Koncz Zsuzsát hallgathatunk a receptek között.
(Kép: almaszelet krémsajttal. KIss Katalin fotója)
Nők Napja piros betűs ünnep az én naptáromban. Mások naptárjaiban vegyes a megjelölés: vannak, akik Zoltán napként ünnepelik, vannak akik egyáltalán nem ünnepelik. Társadalmilag is megoszlanak a vélemények: az idősebb generációk még tartják az ünnepet, a fiatalabbak már a Valentin napra hajlanak.
Miért ünnepelem én a Nők Napját? Azért, mert az emberek egyenjogúságának a napja. Sok féle egyenjogúság mellett szükséges nap-mint nap tanúságot tennünk: az emberek bőre színe, vallási és ateista meggyőződése, szegénysége, elesettsége, hátrányos helyzete miatt vagy más okból.
Szomorú, hogy a hivatalos politika, az állami ünnepség-sorozat nem vesz tudomást erről a fontos egyenlőség elemről, sőt, a hagyományos női alávetett társadalmi mintákat követi. Persze az ilyen férfi politikusokon nem vagyok meglepve, ők az élet minden területén így viselkednek: az idővisszaforgatás bajnokai, csak a saját zsebük megtömése érdekében követik a modern technológiákat.
A Nők Napját ünnepelni, tehát a nők általános és konkrét köszöntésével kell kifejezni, sokféle módon lehet. Én jelen esetben egy könyv rövid ismertetésével köszöntöm a nőket.
Robert Merle francia író, aki közel 100 évig élt. A XX. sz. elején született és a XXI. sz elején hagyott el minket. A Francia história című könyvsorozatát 27 évig írta és a francia királyok uralkodásának az ismertetése ürügyén a francia nép életmódját írta meg kalandos, mulatságos és tanulságos formában. Aki még nem ismeri Merle munkásságát, az itt ismerkedhet meg vele: https://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Merle
A Védett férfiak sztorija azért nagyon időszerű, mert manapság a korona vírus hozzá rá az idegbajt az emberiségre, Merle történetében a férfiakat írtja a rejtelmes vírus. A védett férfiak azok, akiket az USA kormánya karanténba helyez, azzal a megbízatással, hogy találják meg a férfi-pusztító vírus ellenszérumát. A regény főszereplője az az orvos-kutató, aki a szakmai vezetője a kutatólaboratóriumnak. Önmagában a karanténban élők életének az egyéni alakulása, a belső viszonyok rendeződése és átrendeződése, a formális, informális kapcsolatok formálódása önmagában is érdekes történet, amelyből természetesen nem hiányzik a szerelem, a szex, az árulás és a halál borzongató bemutatása sem. A regénynek a Nők Napja alkalmából a legfontosabb része, hogy a férfiak hogyan vesztik el társadalmi vezető szerepüket, és hogyan billen át a túlsúly a nők javára. Miután a tudósok felfedezik a gyermeklétesítés szex nélküli, olcsó és tömeges módját, a férfiak megmentésére irányuló politikai erőfeszítések is lanyhulnak. Létrejön a nők államilag szervezett diktatúrája a férfiak fölött. Ezzel a történet be is fejeződhetne, de Merle írói nagysága abban nyilvánul meg, hogy végsőik feszített történetet még tovább viszi: a nők egy kis csoportja nem akar férfiak nélkül élni, és nem akar csak lánygyermekeket születtettni béranyákkal. Az ellenálló nők egy kis csoportja megkezdi a szervezkedést néhány férfival közösen az egyensúly visszaállítása érdekében. A szövetségük első paragrafusa azt mondja: Nem lehet restaurálni a férfi uralmat és elfogathatatlan a nők diktatúrája is! Egyenjogúságot a nőknek és férfiaknak!
Nem árulom el Önöknek, hogy sikerül-e a védett férfiaknak és az ellenálló nőknek közösen sikerre vinni az ügyüket, de azt elárulhatom, a könyv végén is van szerelem.
Boldog Nőnapot kívánok a nőknek és a férfiaknak!
