A Szalay-kör előválasztási javaslata
2015 őszén ismét napirendre került a demokratikus ellenzéki előválasztás kérdése. A Szalay-kör politikai és jogi szempontból megvizsgálta az előválasztások eddigi nemzetközi elméletét és gyakorlatát, tanulmányozta a hazai, erre vonatkozó javaslatokat, így a Republikon Intézetét is. Az előválasztási javaslat célja, hogy a meglévő és a továbbiakban alakuló demokratikus pártokat és mozgalmakat bevonja egy új társadalmi párbeszédbe, nyilvános megméretkezésbe a 2018-as országgyűlési választások előtt. Véljük, hogy demokratának lenni annyi, hogy nem félünk a választók előtti nyilvános próbatételektől. Csak az indulhat hitelesen az általános választásokon, aki hajlandó saját kiválasztásába versengéssel belemenni. A Szalay kör olyan civil kör, amely előválasztási javaslatával kizárólag a demokratikus választókat és a közérdeket akarja szolgálni, egyetlen pártnak vagy mozgalomnak se kíván kedvezni. Ezért, az alternatívák részletes mérlegelésével egy saját javaslatot fogalmazott meg.
Miért van szükség előválasztásra?
Az előválasztások rendszere a 21. századi liberális demokráciák fontos intézményévé, a demokratikus politikai kultúra részévé vált. Az előválasztás a demokrácia próbatétele, a demokraták megméretése. Mivel nem várható, hogy a 2018-as választásokig a Fidesz-KDNP arányosabbá, igazságosabbá teszi a választási rendszert, a demokratikus politikai erőknek a jelenlegi választási szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. Az előválasztási rendszer a demokratikus oldalon egyszerre teszi lehetővé alapjaiban közös és mégis különböző politikai értékrendek kinyilvánítását, alkalmas jelölteknek a társadalom nyilvánossága előtti kiválasztását, és a választókkal folytatott aktív párbeszédet.
Mik az előválasztás előnyei?
A Szalay-kör által is javasolt előválasztás olyan politikai újítást jelenthet a demokratikus ellenzéki pártok számára, ami szervezeti, kommunikációs, demokratikus és politikai integrációs szempontból is előrelépést és megújulást hozhat. Az előválasztás segítségével a pártok és mozgalmak, a képviselőségre készülő politikusok szabályozott körülmények között versenghetnének a nyilvánosság előtt. És a demokratikus folyamatok iránt érdeklődő, nyitott és elkötelezett választók korábban nem látott mértékben kapnának lehetőséget e folyamatban való részvételre. Az előválasztáson lehetséges kiválasztani a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, aki azután hitelesen választhatja ki árnyékkormányának tagjait és alakíthatja ki programját. A képviselőjelöltek előválasztási formában történő kiválasztása a jelenleginél sokkal szélesebb körből meríthet jelölteket és mérheti a jelölt alkalmasságát.
Az előválasztás, mint demokratikus újítás
Az eddigi magyarországi parlamenti választásokon a pártok maguk döntöttek a jelöltjeik személyéről: ez sokszor a pártvezetői szintet jelentette – a párt szimpatizánsai, a potenciális szavazóknak semmilyen beleszólása sem volt abba, kire is szavaznak majd. Nagyon rossz a pártok közötti jelöltállítás „piszkos alkuinak” választói tapasztalata is. A 21. században a politikai tájékozódás egyre könnyebb, a politikai információ beszerzése olcsóbb. A nyugati demokráciákban egyre nő az igény, hogy ne csak négyévente, a választások alkalmával legyen a választónak beleszólása a politikai folyamatokba. Az előválasztás nemcsak a jelenlegi hatalmi rendszer, hanem az ellenzéki pártok irányítási monopóliuma ellen is demokratikus eszköz. A választók joggal gondolhatják, hogy maguk is képesek saját jelöltjeik kiválasztására, nemcsak a pártok vezetői. Ezért a szavazók már a valódi választást megelőzően véleményt kívánnak nyilvánítani arról, hogy saját politikai közösségük mely tagját látják a legalkalmasabbnak, leginkább vonzónak. Ennek eszköze a miniszterelnök-jelöltek, a képviselőjelöltek előválasztása.
Az előválasztás, mint kommunikációs újítás
Az előválasztás során a demokratikus ellenzéki oldal ritkán előálló kommunikációs lehetőséghez jutna: az előválasztás izgalma, a jelöltek vitái, a szavazások és a folyamatos eredmény-összesítéssel egy országgyűlési kampányhoz hasonló médiafigyelemmel járna – melyet ideális körülmények között a résztvevők maguk tudnának irányítani. A jelöltek bizonyíthatnák kommunikációs rátermettségüket mind a médiában, mind a közösségi hálón.
Az előválasztás, mint szervezeti újítás
Az előválasztás mind a miniszterelnök-jelölti kampányban, mind a 106 egyéni választókörzet előválasztásaiban aktivizálná a választókat és a jelöltek mögött álló szervezeteket: a kampány során a helyi ügyek már a tényleges parlamenti választás megelőzően előkerülnének. Az előválasztáson új pártok és mozgalmak tűnhetnek fel, a résztvevő szavazókból később potenciális aktivisták toborozhatóak, a helyi szervező párttagok elkötelezettsége pedig megerősíthető.
Az előválasztás, mint politikai integrációs újítás
A 2018-as rendszerváltás a demokratikus ellenzéki pártokon túlmutató ügy: szakszervezetek, egyesületek, civil szervezetek célja is, akik azonban a hivatalos pártpolitikától távolságot tartanak, a pártpolitikával gyakran szembehelyezkedve határozzák meg önmagukat. Az előválasztás révén békésen versengő körülmények között találkozhat egymással a civil és a politikai világ, párbeszédet folytathatnak egymással a társadalom fontos kérdéseiről. Az előválasztás alkalmas eszköz arra, hogy a civil szervezetek és helyben aktív közéleti személyek önállóságuk és függetlenségük megtartásával, külön szervezeti háttér nélkül részesei lehessenek a demokratikus ellenzék választási együttműködésének.
Hogyan valósítható meg az előválasztás?
Az előválasztások nemzetközi áttekintése alapján kijelenthető, hogy nincs egyetlen általános előválasztási modell, az minden esetben valamelyest az ország saját politikai hagyományaira és tradícióira épül. A magyarországi adaptációra is létezik már konkrét javaslat akár a Szalay kör, akár a Republikon Intézet részéről: több opció is van tehát arra, hogy milyen választási metódussal, milyen formában érdemes előválasztást tartani. Közös azonban e javaslatokban, hogy minden esetben egy nyitott versengésben gondolkodik, melyen a demokratikus oldal értékeit osztó szavazók vehetnek részt. Közös elem továbbá – mely az előválasztás lényegi célja is – hogy a folyamat eredményeképp mindegy körzetben egyetlen jelölt álljon, melyet a potenciális választók legszélesebb köre támogat és hasonlóképp kerüljön kiválasztásra a miniszterelnök személye is.
A Szalay Kör javaslata
A Szalay Kör azt javasolja, hogy a miniszterelnök-jelölt előválasztáson történő kiválasztására 2017 tavaszán kerüljön sor, annak érdekében, hogy 1) a jelöltek választási kampányával kellő lendületet kapjon a demokratikus ellenzék; 2) a választott miniszterelnök-jelölttel karakteres és hiteles arca legyen az ellenzéknek; 3) egy év alatt a miniszterelnök-jelöltnek legyen ideje kormányzati programja előkészítésére és árnyékminiszterei megtalálására és a nyilvánosság előtti bemutatására. Ajánljuk a demokratikus erőknek, hogy 2017 végén, 2018 elején, az országgyűlési választási kampánnyal összehangolva, előválasztás keretében válasszák ki a 106 egyéni körzetben induló jelölteket. A részletes elképzelést a kivitelezés módjára mellékeljük.
Egy kellően átgondolt és a felek által elfogadott és betartott előválasztási küzdelemmel, a fent részletezett politikai hasznok realizálásával, a demokratikus ellenzéki oldal választástechnikai és szervezeti szempontból felkészülten várhatja a 2018-as választásokat.
A Szalay Kör nevében: Bárándy Péter, Lengyel László, Somogyvári István, Tóth Zoltán.
