A szavazatok erejével ...

A másik galaxis hete

          Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádiónak az európai csúcsról), hogy úgy érzi magát Brüsszelben, mintha egy másik galaxisba érkezett volna. Magyarországon ugyanis higgadt, nyugodt gondolkodás zajlik, míg Brüsszelben úgy beszélnek a vezetők, mint akik saját háborújukat vívják az oroszokkal.

          Ezzel szemben a tény az, hogy sem Brüsszelben, sem az unióban nincs, Magyarországon viszont majdnem két éve van érvényben úgynevezett háborús veszélyhelyzet, ami felhatalmazást ad a kormánynak lényegében bármilyen intézkedésre, akár az alapvető jogok korlátozására is. Kérdezem én (de persze hiába): akkor ki is az, aki háborúban áll? És melyik galaxisban?

           Azt állította Orbán (ugyanott), hogy Európában a baloldali politikusok masíroznak bele egy háborúba, amely eredetileg egy lokális konfliktus, „egy helyi ügy volt, valahol Donyeck külsőn”.

          Ezzel szemben a tény az, hogy nem baloldali politikusok, nem masíroznak bele a háborúba, és a háború nem lokális konfliktus volt már a kezdet kezdetén sem. Egyrészt a magyar és részben a szlovák kormány kivételével minden, többnyire jobboldali vezetésű uniós ország kiáll Ukrajna mellett, másrészt az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen sem baloldali, hanem jobboldali politikus, ugyanakkor sem ő, sem mások nem akarnak belemasírozni a háborúba, még a szintén nem baloldali Macron francia elnök sem, aki csak arról beszélt, hogy nem lehet a jövőben kizárni akár nyugati katonák ukrajnai jelenlétét sem. Harmadrészt pedig az Orbán szerint Donyeck külsőn kirobbant lokális konfliktus a Krím félsziget elfoglalásával együtt annyira nem volt helyi ügy, hogy a Nyugat Macron és Merkel személyes közreműködésével próbálta megállítani az orosz agressziót a minszki megállapodással. Nem sikerült. Ugyanis nem Európa, hanem Oroszország masírozott és masírozik tovább a háborúban. A magyar miniszterelnök pedig gratulált a masírozó Putyinnak újraválasztásához. Gratulálunk.

           Azt állította ezen kívül Orbán Viktor, hogy a háború elején Németország még nem akart emberi élet kioltására alkalmas felszerelést küldeni Ukrajnának, például sisakokat ajánlottak, most pedig már olyan rakétarendszereket adnának, amivel Moszkváig is el lehet lőni.

          Ezzel szemben a tény az, hogy Németország nem az orosz támadás után ajánlott ötezer sisakot az ukrán hadseregnek, hanem egy hónappal előtte, majd az orosz agresszió megindulása után két nappal azonnal fegyvereket ajánlott fel. Taurus cirkálórakétákat viszont a német kormány továbbra sem szállít Ukrajnának. Ők nyílt sisakkal harcolnak a békéért, ellentétben Orbánnal.   

           Azt állította továbbá a miniszterelnök (a magyar baloldalról), hogy az unióból és Amerikából „megvették őket kilóra, ahogy a kocsmaasztal mellett mondaná két, egymással beszélgető magyar”.

Ezzel szemben a tény az, hogy ezt nem két, egymással beszélgető magyar mondja a kocsmaasztalnál, hanem a Rogán-művek szerkesztésében a CÖF plakátjai szerte az országban, valamint maga a miniszterelnök, aki ezek szerint szintén beáll papagájnak a propaganda-kommandóba. Hacsak be nem ült a kocsmába fülelni.