Második rendszerváltás
HírKlikk | 2022. március 28. 10:40
1956 októbere és az 1990-es rendszerváltoztatás között harmincnégy év telt el. 1990 áprilisa óta máig majdnem ennyi, 32 év áll mögöttünk. Ezek szerint a magyar társadalomnak három évtizedre van szüksége, hogy igényelje és véghez vigye a változtatást.
Az első rendszerváltoztatás a szovjetbarát Kádár-utódokat, a mostani az oroszbarát Orbán rendszert fogja leváltani. 1956 eszméit Antall József politikai megjelenése és aktivitása váltotta valósággá. Halála három évtizedes űrt hagyott maga után. Pártja, az MDF röviddel később belső és külső okok miatt szétesésnek indult. Dávid Ibolya volt az a pártelnök, aki Antall József politikai eszmevilágát 2010-ig életben tartotta.
A rendszerváltás idején Antall József a semmiből került elő. Az Ellenzéki Kerekasztal ismert pártpolitikusai között egyszer csak megjelent egy halk szavú, határozott ember, aki nem politikuskodott, hanem igazat beszélt. Ellenfelei összehordtak róla fűt-fát. Tapasztalatlan, szólt a verdikt. De honnan lett volna tapasztalata, ilyesmi csak a kommunistáknak lehetett. Aztán ez a halk szavú ember, aki maga volt a nyugodt erő, mindenki meglepetésére győzelemre vitte pártját, az MDF-et. Kormánya 1993 december tizenkettedikéig, a haláláig, több mint háromszáz új törvény elfogadásával véghezvitte közjogi értelemben a visszafordíthatatlan rendszerváltoztatást. Ezzel Antall József és pártja, az MDF, teljesítette történelmi feladatát. Vétettünk hibákat, de az vesse ránk az első követ, aki még nem vétkezett. Antall József becsülete, politikai tisztessége örök időkre kikezdhetetlen. Munkásságát a jóakarat vezérelte, sem piszkos pénz, sem vér nem tapad a kezeihez.
Orbán hosszú időn át azt hazudta, Antall József halálos ágyán őt jelölte politikai örökösének, rá bízta Magyarországot. Aki kicsit is ismerte a néhai miniszterelnököt tudhatta, az ilyesmi távol áll tőle. A hazugságot utóda, Boross Péter is cáfolta.
Antall József halála és Dávid Ibolya után most feltűnt egy hiteles örökös, Márki-Zay Péter. Antallhoz hasonlóan, ő is a politikai semmiből jött. Antallhoz hasonlóan, ő is párt nélküli. Márki-Zay Péter is a pártokráciával találta szembe magát. És ahogy Antall az Ellenzéki Kerekasztalnál csendesen átvette a dolgok irányítását, ugyanezt tette MZP az előválasztáson. Rutinos pártkatonákat utasított maga mögé. Nem az ellenzéki pártok segítették győzelemre, hanem az ellenzéki választópolgárok. A tapasztalatlanság vádja Antall esetében az első időkben talán indokolt, ahogy MZP esetében is az volt. De a választás idejére mindketten felnőttek a feladathoz.
Orbán végletesen beszűkült. Fegyvertára üres, már csak saját, egyre fogyó táborához képes beszélni. Belezavarodott eddigi hazugságaiba. Mondataiból már csak rezsicsökkentésre, olcsó orosz olajra és gázra futja, az ukrán vér nem érdekli. Hallgatásával, „stratégiai nyugalmával” azt az Ukrajnát hagyja cserben, amelynek nemzetközi elfogadottságát Antall és Jeszenszky 1991 december 6.-i, a magyar és az ukrán államok közötti alapszerződésről szóló törvényjavaslatukkal alapozták meg. Azért tették, hogy Magyarország és az orosz állam között legyen egy ütköző ország, ami véd minket az orosz agressziótól. Az idő őket igazolta, az orosz medve felébredett és újra támad. Ezt a védőzónát, Ukrajnát segíti lerombolni hallgatásával Orbán. Nem veszi észre, hogy Ukrajna után mi következhetünk? Ha tévedett Ukrajna megtámadása ügyében, miért ne tévedne Magyarország orosz megtámadása ügyében? Háborút senki sem akar, de az erkölcsi állásfoglalás nem egyenlő a háborúba való belépéssel. Az csak tisztességes emberi kiállás, ami minden magyartól, így Orbántól és híveitől is elvárható lenne. Ki kell mondani, ki az agresszor és ki az áldozat, és az áldozat mellé kell állni. Ahogy odaálltak a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a románok, pedig ők is orosz gázzal fűtenek. Márki-Zay Péter kimondja, ki az agresszor, ki az áldozat. Most ő védi Magyarország és a magyarok becsületét.
MZP, ahogy harminc éve Antall József is, a nemzethez beszél. Nem a pártkatonákhoz, nem a választókhoz, hanem a nemzethez. A nemzetbe értve politikai ellenfeleit, a bizonytalanokat, a másként gondolkodókat, mert ők is magyarok. Nem politikai lózungokat ismételget, hanem olyan erkölcsi alapvetésekről beszél, amelyek nélkül egy nemzet, elvész, nincs jövője. Nem pártpropagandát szajkóz, hanem valódi élethelyzeteket és az azokra adandó megoldásokat vázolja fel. Munkatársai között ott vannak azok, akik Antall József munkáját is segítették. Ott van Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, ott van Bod Péter Ákos, volt ipari miniszter és volt MNB elnök. Akkor hol a tapasztalatlanság? Külügyminiszterként Jeszenszky Géza indította 1994-ben az EU csatlakozásunk folyamatát. Az ő vezetésével indítványozta és vitte véghez hazánk a Varsói Szerződés és a KGST lebontását. Mi onnan jövünk, ahova Orbán vissza akar vinni minket. Szakmai felkészültsége mellett erkölcsi tartását példázza Jeszenszky lemondása a nagyköveti posztjáról, amivel Orbán nemzetellenes külpolitikáját bírálta. Bod Péter Ákos jegybank elnökként, a legnehezebb, az üres államkasszás, a legpénztelenebb időkben segítette kilábalni hazánkat a rendszerváltást követő pénzügyi válságból.
Ha ők ketten odaálltak Márki-Zay Péter mögé, az egykori MDF-eseknek, Antall József örököseinek nincs miért aggódniuk. Ahogy ’56 után három évtized telt el a rendszerváltásig, most is ennyi idő szállt el, és eljött a második rendszerváltás ideje. Ahogy Antall József végigvitte az elsőt, ugyanúgy fogja Márki-Zay Péter végigvinni a másodikat. Ahogy Antall József meglepetést okozott 1990-ben, úgy fog Márki-Zay Péter is meglepetést okozni 2022-ben. Ahogy ott álltunk Antall József mögött 1990-ben, most ott állunk Márki-Zay Péter mögött 2022-ben. Azért, mert valljuk, vannak örök emberi és politikai értékek. Azért, mert az emberi becsület és a politikai tisztesség pártján álltunk 1990-ben és állunk ma, 2022-ben is.
Herényi Károly
