Tűzijáték és állatvédelem
Anno Cedenbal, a nagy népi hurál elnökének idején, az illetékes miniszter kereste a népnek az akarattyát. Járkált sokat a sajátjai között, és Fülig Jimmy nyomdokain haladva többször is mondta: „Szerbusz nép!” És a nép gyakran tett javaslatokat a magyar állam tevékenységének a korszerűsítésére, amelyekből vagy lett kormányzati intézkedés, vagy nem.
Az egyik dolgos napon (amikor nem avatott fel új várost), az illetékes miniszter sebbel-lobbal érkezett a minisztériumba: Növeljük meg az emberek szabadságát! Mostantól lehessen szabadon tűzijátékozni!
A sok léhűtő bürokrata behúzta a nyakát, ültek csöndben, mint a kuka a hét törpében. Tudták, hogy ilyen fontos állam-korszerűsítési kérdésben nem szabad szakmai kérdéseket feltenni: ki kell várni, hogy a politikai akarat kijegecesedjen pró vagy kontra. Aki a kijegecesedés előtt szól, az könnyen találhatja magát alacsonyabb beosztásban. De az egyik remegő nyúl-bürokrata megkérdezte: Miért, most nem szabad? Az illetékes miniszter lesújtó pillantást vetett a nyulacskára, a dossziéból előhúzott egy üres papírt, és határozott a kézmozdulattal felíratta a titkárral az új rendelkezés címét: A szabad tűzijátékozásról. 1.§.
A jogalkotási folyamat ezzel kezdetét vette: kitört a vita a politikusok között. Abban mindenki egyetértett, hogy a szabad tűzijátékozásról szóló rendelet első paragrafusa rögzítse le, hogy a tűzijátokozáshoz állami engedély kell. A rendőrség javasolta, hogy az engedélyező hatóság a jegyző legyen, az önkormányzatok rámutattak, hogy kizárólag a rendőrség lehet kompetens. Egyes politikusok a megyei hivatalt támogatták, mások a minisztériumok széles látókörűséget emelték ki. Tekintettel a nép sürgető igényére – szilveszter közeledtén – megszületett a döntés államilag engedélyezik a szabad tűzijátékozást. A jogalkotó elfogadta a pénzügyminiszter kiegészítését a rendelethez: A kiadmányi illetéket a beadványon kell leróni, amelynek összege 5.000 Ft (ötezer forint)+ ÁFA.
Egy másik dolgos napon (amikor nem avatott várost) az illetékes miniszter Mátyás királyként álruhában kutatta a népnek az akarattyát. Városi legendaként hallotta, hogy állatkínzás van terjedőben széles e hazában. Mivel az emberkínzás ügye már kezelve volt az állam által (kivéve a családon belüli erőszak), így az emberi jogok szélesítése utána az illetékes miniszter rátért az állati jogok megteremtésére. A titkár egy új papírra felírta a törvényjavaslat címét: Az állatvédelemről. 1.§.
A jogalkotási folyamat ezzel kezdetét vette: kitört a vita a politikusok között. Abban mindenki egyetértett, hogy az állatokat állatrendőrséggel védeni szükséges az emberek ellen. (Az állatrendőrségről szóló amerikai és a Kántor c. magyar filmsorozatot minden politikus felesége látta, így azonnal szabadutat kapott a törvényjavaslat.) A közvélemény hangosan követelte a büntetőtörvénykönyv súlyosítását az elkövetőkkel szemben, amelynek a politikusok könnyű szívvel tettek eleget, mert másokat bebörtönözni, az mindig kiváltja a szavazók többségének a tetszését.
Telt-múlt az idő, és a közvéleményben felütötte a fejét tűzijáték és az állatvédelem kollíziójának (összeütközésének) a témája. A kutya és macskabarátok suttogó propagandába kezdtek, hogy a kutyák és macskák többsége retteg tűzijátékok hangjától. Jelenleg az illetékes miniszter civil szervezetnek álcázva magát Mátyás királyként Tatán kutatja a szavazók véleményét a tűzijáték helyi tilalmáról. Közeledik a 2022-es választás. A megoldás lehetséges módja: országos szinten szabad a tűzijáték, az önkormányzat helyben betilthatja. Éljen a demokrácia! A titkár már elővette a következő üres papírt….
(Kép: sokszinüvidék.24.hu)
