Tracy Chevalier: Isten teremtményei
(2009. Geopen Könyvkiadó, fordító: Kiss Mariann, Budaörsi könyvtár)
Isten teremtményei.
Nagyon jó a regény címe, mert több jelentése is van.
A regény tárgyi főhősei azok a dinoszaurusz csontvázak, amelyek a XIX. század végéig a XX. század elejéig a föld mélyében rejtőztek, és ha a felszínre is kerültek, akkor is elenyésztek az emberek tudatlansága miatt. Isten gyengeségének vagy nem létének a bizonyítéka a föld mélyének a felszínre kerülése?
A másik jelentése a regény címének az, hogy az emberek is Isten teremtményei, azonban a férfiak és nők egyenlőtlenek, a férfiak a felsőbbrendűek, a nők az alárendeltek. Az eleve elrendeltetés megváltoztatható-e?
Egy további jelentése is van a regény címének: változatlan-e a világ Isten teremtése után 6 nappal, vagy megváltozthattak-e a világ teremtményei a 7. napot követően? Sőt, kifejezetten vallásfilozófiai területekre is merészkedik a regényíró azzal, hogy az anglikán egyház bigott és ortodox elveit szembesíti az új angliai szekták emeberbarátabb elveivel. Az író nem ítélkezik (2009-ben sem a 100-200 évvel korábbi tanok felett), beéri a tárgyilagos ismertetés lehetőségével, és az olvasóra bízza az ítélkezést valláselméleti kérdésekben is.
Minden jó regényben van szerelmi szál és szex. Ez is egy jó regény, így megismerkedhetünk a gyarmatosító Anglia szigorú osztálytársadalmi tagozódásával, amely sokszor kegyetlenebb az indiai kasztrendszernél. A házasság kötelező liturgiái, amelyek kizárólag a vagyoni kataszterekre épültek (lásd Jókai Mór regényei), a társadalmi határok átléphetetlensége, vagy a határok megsértése estén a szörnyű következmények elviselhetősége, ez is a regény erkölcsi tanulsága.
Tudomány, vallás, politika, emberi érzelmek, családi diktatúrák és családon kívüli barátságok, a média hatalma, csalás és hűség.
Jöjjön el a Budaörsi Olvasókörbe, és megbeszéljük, hogy Ön hogyan látja a regényben megfogalmazott kérdéseket és ítéleteket.
