Galileo Galilei[i], csillagász és fizikus megerősítette Kopernikusz heliocentrikus világképét: a Föld forog a Nap körül. Galilei ellen azonnal fellépett a katolikus egyház, és annak az egyházi tanokat védő hatósága, az Inkvizíció[ii]. A Galilei ellen folytatott perben, a „vádlott” – tagadva a katolikus és hivatalos földközpontú világkép lényegét – így kiáltott fel: „…eppur si muove!” (..és mégis mozog!).
Az Inkvizíció 1633-ban könyveit betiltotta, Galileit tanainak megtagadására kényszerítette, és házi őrizetben kellett élnie 1642-ben bekövetkezett haláláig. Jókai Mór 1872-73-ban egy regényt írt Galilei híressé vált mondatával[iii] azonos címmel: „És mégis mozog a föld!” Ha valaki kételkedik abban, hogy Jókai Galileitől vette kölcsön könyvének a címét, az javasolom, hogy olvasson bele a regény Előszavába[iv], és meggyőződhet Jókai akaratáról. Jókai Mór regénybeli hősei a forradalom, a társadalmi változások lehetőségét és szükségességét hirdetik, szemben a maradisággal, a fejődés akadályozóival.
Marx Károly[v] méltán megbecsült tudósa a földkerekségnek. Mindig voltak politikai és tudományos ellenfelei, sőt történelmi, filozófia nézetei és politikai tevékenysége miatt a korabeli kormányok és rendőrségeik üldözték, könyveit betiltották. A mai Magyarországon is vannak üldözői[vi], akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy nem kizárólagos képviselői a tudásnak és a hitnek. A korabeli Inkvizíció mai képviselőinek képzelve magukat, osztják az észt. Kicsinységük szembeötlő. A hatalompolitika eszközét használják, mert a gondolatok vitájára képtelenek.
A katolikus egyház a Galilei ellen 1633-ban meghozott ítéletet 1992-ben érvénytelenítette.
Galilei, Jókai és Marx neve örökre megmarad az emberiség kultúrájának részeként. Üldözőiknek a nevét a történelem elfeledte.