Kell a lakcímkártya a külképviseleti szavazáshoz.

A tisztességes tájékoztatáshoz való jog sérül akkor, amikor a külképviseleti szavazáshoz szükséges hatósági iratokról ad tájékoztatást a helyi választási iroda az érintett választópolgár számára. A Népszava cikke 2014. február 25-én egy valódi közszolgálati cikk volt, amelyben felhívta a külföldön szavazni kívánók figyelmét arra, hogy ha mind a két szavazatukkal élni akarnak, akkor a külképviseleten való szavazásra magukkal kell vinniük a lakcímkártyát is.

2014. február 26-án jelent meg a Népszavában az NVI sajtóközleménye nagyon pozitív abból a szempontból, hogy nyilvánvalóvá tette mindenki előtt, hogy a külképviseleten szavazóknak is két szavazatuk van. Reméljük, hogy a Népszava cikkét minden külképviseleten olvassák azok a munkatársak, akik a szavazás lebonyolításával foglalkoznak.

http://nepszava.hu/cikk/1011930-valasztas-2014---zavaros-a-tajekoztatas

Sajnálatos, hogy a NVI sajtóközleménye nem tartalmazza azt a kijelentést, hogy „nem szükséges a lakcímkártya bemutatása a külképviseleti szavazáson”. Mert így volna teljes körű a tájékoztatás.

 Az NVI sajtóközleménye arra hivatkozva védi meg a helyi választási irodát, hogy a választási eljárási törvénynek megfelelően adott tájékoztatást a szavazás napján bemutatandó hatósági igazolványokról. E szerint a személyazonosításhoz elegendő a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél vagy a gépjárművezető engedély bemutatása. A törvény egy pontjának idézése önmagában igaz, azonban nélkülözi a választási folyamatok átfogó ismeretét, a törvény egészének az áttekintését.

A Ve. 259. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a külképviseleti névjegyzékbe való felvételi kérelemnek – többek között - milyen adatokat kell tartalmaznia: a Ve. 92.§ (1) a/ pontja szerint a személyazonosító jelet is.

Honnét tudja a választópolgár a saját személyazonosító jelét? Kizárólag a LAKCÍMKÁRTYÁ-ról olvasható le pontosan a személyazonosító jel! Tehát akinél nincs ott a lakcímkártyája, mert a magyar hatóságok elvették tőle vagy nem vitte magával külföldre, az a választópolgár már a külképviseleten való szavazást sem kérheti, mert nem tudja a személyazonosító jelét! Így egyáltalán nem szavazhat sem kettőt, sem egyet.

A Ve. 7. sz. mellékletének db/ pontja a külképviseleti névjegyzék kötelező adat tartalmává teszi a személyazonosító jelet. Márpedig a személyazonosítás a választópolgár által bemutatott hatósági igazolvány adatainak és a névjegyzékben szereplő adatok azonosságának a megállapításából áll. Az NVI és a helyi választási iroda tehát nem adott pontos tájékoztatást a választópolgárnak, mert a személyazonosító jelet csak a LAKCÍMKÁRTYÁ-ról lehet megállapítani. A nyilvánvaló ellentmondás feloldása több féle módon is lehetséges:

1. A külképviseleti névjegyzékhez se kelljen a kérelembe beírni a személyazonosító jelet.

2. Az NVI ismerje el a nem teljes körű, hibás tájékoztatást tényét és javítsák ki a tájékoztató anyagot.

3. Az NVI és a helyi választási iroda jelentse ki nyilvánosan, hogy a külképviseleti szavazáshoz nem kell lakcímkártya.

A hibás tájékoztatás korrekciójával megelőzhetőek azok a viták, amelyek a szavazás napján a külképviseleti szavazáson arról fog szólni, hogy az választópolgárnak átadott országos listás szavazólap mellett miért nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot az a választópolgár, akinek a névjegyzékben a neve mellett /Ve. 7. sz. melléklet e) pont/ a választópolgár részére átadandó szavazólapok megjelölésénél csak az országos lista megjelölés szerepel majd.

HOGYAN TUDOTT VOLNA A KÜLKÉPVISELELTI NÉVJEGYZÉKBEN REGISZTÁLNI AZ, AKINEK NINCS LAKCÍMKÁRTYÁJA?  Aki ismeri a választási folyamat egészét, az a hibát rövid úton rendezi, és nem felelőseket keres. Jobb megoldás, mint a hibát egy folyamaton végigvonszolni, és végén elismerni a tévedést.