A zöldség szót mindig értettem, de a „csőben sütve” rejtély volt sokáig előttem. Míg Belmondo, aki egy filmben szakácsot (is) játszott felvilágosított: a cső egy sütőt jelent, + esetleg egy kis sajtot.
A csőben sült zöldség ideája többféle okokból is elménkbe villanhat: egyrészt az ünnepek utáni lankadtabb étvágy kielégíthető ezzel a könnyedebb étellel, másrészt pénztárcánk átmeneti megcsappanása is indokolhatja az osztriga bélszínbe töltésének az átmeneti nélkülözését.
Takarékosan és finomat! – volt a jelszava a II. világháború alatt kiadott ismeretlen szerző filléres füzetének. Elevenítsük föl ebből a korabeli szakácskönyv jelmondatát korszerűsítve: Finomat és takarékosan!
Lehetünk azonban politikusabbak is. Ha a hűtődből a tegnapi nap folyamán a jobboldali barátaid ebédre kiették a halat, a baloldali barátaid az utolsó hússzeletet is felfalták, akkor a korai villásreggelire váratlanul lakásodba beérkező vega étkű és zöld politikai ambíciókat dédelgető barátaidnak nyugodt fensőbbséggel jelentsd be: „Zöldség csőben sütve! 1 óra múlva tálalva lesz! Te pucold a nyers krumplit, Te vágod kockára a padlizsánt és a paprikát, Te pedig reszeled a sajtot, de előtte vidd le a szemetet!”
A zöldségek a csőben sütéshez gyakorlatilag bármilyenek lehetnek. Válogathatunk pénztárcánk szerénységéhez igazodva, de ha az első körben éltünk a devizahitel kedvezményes visszafizetésének lehetőségével, akkor bármilyen zöldséget megengedhetünk magunknak (én sajnos nem!).
Az önálló natúr zöldség ételeknek az a problémája, hogy önmagukban ugyan van valami ízük, de megfőzve nem ízesek: a sárgarépa édeskés, a paradicsom önmagában savanykás, a padlizsánnak pucéran parafa dugó jellege van, a fehérrépán nyúlnak érezheted magad. Azonban ezen a kisszerű érzésen fűszerekkel, sajttal vagy tejszínnel, sóval és őrült borssal lényeges változást érhetsz el! (A másik élvezeti értéket növelő módszer, hogy a zöldségeket nyersen eszed, vékonyra vágva, kefirbe vagy majonézbe mártogatva!). A csőben sülthöz adhatsz egy kis kétszersültet köretnek, vagy ha sütsz mellé töltött gombát, akkor a csőben sült visszalép köretté és gombával együtt főfogássá léphet elő a szerényebb villásreggeli státuszból.
Bevásárló lista 4 személyre (tavaszi piaci árakon)
1 db nagy padlizsán 100 Ft
1 db nagy kápia paprika 100
1 db nagy burgonya 20
1 ujjnyi gyömbér …80
1 csomag újhagyma 100
2 dl tejszín 300
20 dkg olcsó sajt 250
só, őrült bors, olaj, zabpehely 100
bármi egyéb zöldség 450
Összesen: 1500 Ft
Metódus
A zöldségeket kiskockára vágjuk. A lábosban felhalmozott zöldségek tetejére csak annyi olajat öntsünk a sütéshez, hogy a lábos aljára ne folyjon le az olaj. A lereszelt nyers burgonyát a többihez kevergetjük. Lassú tűzön sütögetjük, fedő alatt, gyakran fakanalazunk. Amikor a saját leve már elpárolgott, akkor sózzuk, borsozzuk, hogy újabb folyadékveszteséget okozzunk a zöldségeknél. (Összerogynak a lábasban levő zöldek.) Felöntjük a tejszínnel a zöldeket, amelyek azt felszívják magukba. (Ha gyorsan párolog a lé, akkor pici vízzel bővítjük.) Amikor kezd sűrűsödni, akkor belekeverjük a zabpehely felét, és a sajt felét. A zabpehely és a sajt másik felét az étel tetejére szórjuk, hogy „páncélt” süssünk az étel tetejére. (A zabpehely elődje a zsemlemorzsa volt. Az is jó, de a zabpehely zöldebb.)
Az edényt sütőbe tesszük, és 15 percig sütjük a maximális hőmérsékleten (250 fok C), majd zárt sütőajtó mögött 15 percig pihentetjük.
Ha jól sikerült a sütés, illetőleg a zöldségek a megfelelő mennyiségű vizet engedték ki magukból, akkor a csőben sült zöldség teteje páncélos (de nem fekete), a többi része szikkadt és villával ehető. Amennyiben folyékony maradt a csőben sültünk, akkor kanalat adunk mellé, mert az íze ugyanolyan!
Saját magunk elismeréseként csak annyit mondjunk Rejtő Jenő szavaival: Au gratin!
Kanalas csőben sült esetén hívassuk meg magunkat zöld barátainkhoz, hogy náluk majd jobban tudunk csőben sütni!