A szavazatszámlálási tevékenységnek fontos – de nem kizárólagos – feltétele a jogszabályok ismerete és alkalmazásának a képessége. A törvényeket és rendeleteket nem az embereknek írják közérthető nyelven (sajnos) a jogalkotók és kodifikátorok, hanem egy sajátos hivatali nyelven készítik a jogalkalmazók számára.
Kik a jogalkotók? A jogalkotók azok az állami szervek, akiket az Alaptörvény T./ cikke jogszabályok megalkotására felhatalmaz[1] Összefoglaló néven jogalkotóknak nevezzük a jogszabályalkotásra felhatalmazott állami szerveket és tagjaikat: az Országgyűlést és az országgyűlési képviselőket, a Kormányt és a minisztereket, továbbá az önkormányzatokat és az önkormányzati képviselőket. Összefoglaló néven a jogalkotásban résztvevő személyeket politikusnak nevezzük.
Kik a kodifikátorok? A jogszabályok előkészítésével és szövegének megfogalmazásával élethivatásszerűen kormányzati és önkormányzati tisztviselők (hivatalnokok), akiknek az a munkája, hogy az egyes jogszabályok szövegét megfogalmazzák, majd a politikusok által elfogadott tervezetet a jogrendszer egészébe beillesszék. A több ezer jogszabálynak egy összefüggő (koherens) rendszert kell hogy alkosson, amelyben egyetlen jogszabály sem lehetnek ellentétes az Alaptörvénnyel és egymással.
A politika kiválasztja azokat a társadalmi érdekeket és értékeket, amelyeket a jogszabályok tartalmaznak. A képviselőtestületekben levő többségi (párt) akarata dönti el, hogy a lakosságra milyen törvények és rendeletek vonatkozzanak.
A törvényeket és rendeleteket összefoglaló néven jogforrásnak nevezzük. A törvény és a rendelet általánosan kötelező magatartási szabály. A Magyar Közlönyben kihirdetett kötelező magatartási szabályok mindenkire kötelezőek itthon, és kötelező a magyar állampolgárokra külföldön is. Aki megszegi az általánosan kötelező magatartási szabályt, az a személy a magyar állam joghatósága előtt felelősségre vonható.
A választásokkal kapcsolatos általánosan kötelező magatartási szabályokat az Országgyűlésben többségségben levő pártpolitikusok határozzák meg, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kodifikációs tevékenysége alapján.
A választások vonatkozásában az elsődleges jogforrás maga az Alaptörvény, továbbá az Országgyűlés által megalkotott un. sarkalatos törvények a magyar országgyűlési, valamint az európai parlamenti, továbbá az önkormányzati választásokról.
A jogforrások alapján mindenki jogosult a jogszabályokat értelmezni. A Magyar Közlönyben megjelenő hivatalos szövegek gyakran ellentmondásosak nyelvtanilag, logikailag vagy a józan paraszti ész alapján. Sőt, gyakori helyzet, hogy a kormánypárti politikusok szándékosan csalafinta, furfangos vagy megtévesztő szövegeket írnak be a jogforrásokba, hogy értelmezést adjanak a jogszabálynak, amely csak számukra kedvező (Lejt a pálya!).
Minden embernek alapvető joga, hogy maga is értelmezze a jogszabályt. Azonban a jogszabályok értelmezésének a jogállamban vannak értelmes határai: Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a választási bizottságok is értelmezhetik a jogszabályt, amelyet joguk van megosztani a közvéleménnyel.
Sőt, a szavazatszámláló bizottság minden tagjának is joga van értelmezni a jogszabályt, és ezt a véleményét a média útján (tv, rádió, nyomtatott és internetes sajtó, blog, facebook, twitter, youtobe) vagy bármilyen más módon joga van a nyilvánosság elé tárni!
Kedves Kollégák!
Azért szólítom kollégáknak Önöket, mert közös tevékenységet folytatunk, és ebben az értelemben a kolléga szó http://hu.wiktionary.org/wiki/koll%C3%A9ga az azonos tevékenységet folytató személyt jelent a nemétől függetlenül (bár az egyetemi latin nyelv a „kollégina”megszólítást alkalmazza a nőkre), mert együtt dolgozunk a 2014. évi választások tisztasága érdekében.
Tanuljunk meg együtt a 2014. évi választásokra a jogszabályokat!
Az első közös feladat számunkra, mint jogalkalmazók számára az országgyűlési képviselők választásról szóló 2011. évi CCIII. elolvasása, megértése és értelmezése.
A törvényszöveg nehéz és sok háttérismeretet igényel. Mielőtt ebbe belevágna, javasolom nézzen meg néhány rövid és érthető szakmai videót.
Ha az alapfogalmak egy részét átrágtuk, akkor induljunk el az első törvényszöveggel. Ha elolvasta, akkor a kérdéseire szívesen válaszolok!
Nehéz lesz, nem ígérek könnyű munkát, de dolgozzunk együtt a tisztességes és átlátható választásokért!
Az első olvasási és értelmezési feladat: http://www.valasztas.hu/hu/ovi/23/23_1_20.html
Várom a kérdéseket, a kommentárokat és az észrevételeket!
[1] Alaptörvény T. cikk (1) és (2) bekezdés: (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg….
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.
