Korábban nagyon szerettem verseket olvasni, különösen a gimnáziumban (1967-71) megtanult és megszeretett (!) költőket és verseiket. Sőt, inkább fordítva: nagyszerű verseket, híres költőktől. Azonban hosszú ideig nem olvastam verseket (kivéve Arany Jánost, mert őt bármikor és bárhol), mert a kortárs költők Váczi Mihállyal elapadtak nálam. Ennek okát utóbb csak abban látom, hogy a napilapokban és az ÉS –ben megjelent versek nem vonzottak, sőt inkább elvették a kedvem a versektől.
Új kezdeményezés volt számomra a Klub rádió „Édes hazám” sorozatának az elindulása, amelyben újra élvezettel hallgattam kortárs verseket. Lám, az ember milyen igaztalan tud lenni kortársaival, hiszen addig is írtak jó verseket, amíg én nem hallottam-olvastam őket!
Erdős Virág verseit is a Klub rádióban hallottam először, majd nyomtatásban akkor, amikor a Népszava megjelentette azt a versét, amelyet egy „állatozó” mélymagyar és 5. sorszámú pártagkönyv tulajdonosa kiforgatva idézett egy szokásos gyalázkodó írásában.
Erdős Virág verseit, azok egy részét, elolvashatják a http://www.erdosvirag.hu honlapon.
Erdős Virágot, javasolom, olvasgassák az interneten, kötetben vagy hallgassák a rádióban, mert érdemes! Lehet az ember próféta saját hazájában, legfeljebb nem mindenki ismeri el annak. Én az elismerők oldalán állok. Sokan vagyunk ezen az oldalon!
