Új választási törvénycsomag – karácsonyra?!

Mintegy két éves vajúdás után megszületett a jelenlegi kormánypártok választási törvénycsomagja. Az Országgyűlés módosította az önkormányzati választási törvényt, módosította az országos népszavazásról szóló törvényt, elfogadta az alaptörvényt és a regisztrációval kiegészítette annak átmenti rendelkezéseit, megalkotta az országggyűlési választásokról a 2011. évi CCIII. törvényt és végszavazta a választási eljárási törvényt. A választási eljárási törvénynek sorszáma még nincs, mert a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól. Az alkotmánybíróságnak 2013. január 6-áig kell döntenie a megsemmisítésről, a megváltoztatásról vagy a jóváhagyásról. A törvényalkotás mellett a választások ügyében a kormány már szervezési intézkedéseket is tett: államosította a választási informatikai feladatokat végző cégek egy részét (a többi retteg vagy drukkol, hogy őket is államosítsák?!).

A jelenlegi kormánypárt a volt Alkotmány, az 1989. évi XXXIV. és az 1997. C. törvény alapján megnyerte a választásokat 1998-ban és 2010-ben. Mind a két alkalommal a győzelme jogállami keretek között, összességében törvényes rendben született meg. 2010-ben a jelenlegi kormánypárt a szavazatok 53%-val a parlamenti képviselői helyek 68%-t szerezte meg. Ez az un. kétharmad, amelyet a média a szavazatok kétharmadává növelt, erősítve ezzel a kormánypártok uralmát.

Azonban mindennek van történeti előzménye, legfeljebb az újszülötteknek minden vicc új.

Még ellenzék volt, de már kormányzott

Ellenzék volt jelenlegi kormánypárt, azonban az ereje már megmutatkozott, a 2006 óta hanyatló kormányzathoz képest.

Első ilyen akció a kordonbontás, majd a „spontán megmozdulások” titkos szervezése volt.

A 2008. évi népszavazással a korabeli ellenzék nyilvánosan is kimutatta erejét a szociális kérdésekben: „akarnak-e az emberek több pénzt fizetni?” kérdésre, több mint 3 millió ember azt válaszolta, hogy nem akar. Mi is tette lehetővé ennek az országos népszavazásnak megtartását? Az az Alkotmánybírósági pálfordulás, amely hosszú évtizedig tiltotta a költségvetési kérdésben való népszavazást, ekkor hirtelen megengedő lett. Egy következetes Alkotmánybírósági magatartás hirtelen megváltozott. És az emberek sem haboztak, három X-et húztak a „nem fizetünk semmit”-re.

A 2010. évi parlamenti választási kampány főszereplője a rendőrség és az ügyészség lett. Sorra vezették el bilincsben - a média közvetítésével naponta többször is - a korabeli kormány alkalmazottait. Ismét szállóigeként terjedt Hofi régi vicce: „Reggel kinyitom az újságot: ma ki lopott?!”

A 2010. évi országgyűlési választási kampányban teljesen homályban maradtak a jelenlegi kormánypárt szándékai a közjogi rendszer átalakítására. Sem új alaptörvénytörvényről, sem új választási törvényről nem volt szó. Az egyetlen nyilvános indok a parlamenti képviselői létszám csökkentése volt, amely az MSZP-vel folytatott versenyben alakult ki. A közvélemény egyetértő örömmel fogadta a képviselői létszám csökkentésének számháborúját a korabeli és a jelenlegi miniszterelnök között: 300, majd 280, 250, 220, 200 után az MSZP korabeli miniszterelnöke mondta be a 199-et. A jelenlegi kormánypárt egyetlen javaslatot fogadott el a MSZP-től és iktatott törvénybe: a korabeli miniszterelnök 199 fős javaslatát. Ez a verseny értelmetlen és indokolatlan volt. A törvényhozói hatalom személyi koncentrációját eredményezi, miközben nyilvánvalóan valótlanok a „költségvetési takarékosság” és a „hatékonyabb képviselői munka” indokai. A korabeli kormánypárt és az ellenzék gratulálhat egymásnak: közösen rossz döntést hoztak, melynek a következményeit a közvélemény abban látja majd meg, hogy a képviselők tevékenységei még homályosabbá és átláthatatlanabbá válnak a 2014. évi választások után.

A jelenleg 386 fős parlamentben az ellenzéki képviselők rendszeresen körbe néznek: része leszek én a 199-nek?! A jelenlegi kormánypárti képviselők nem aggódnak: másodállásban kormánymegbízottak, járási hivatalok vezetői, polgármesterek, alkotmánybírók, médiahatóság vezetői, nemzeti választási bizottság és iroda vezetői, energia, kommunális és más vállaltok vezetői lesznek 9 évig akkor is, ha már nem ezt a kormányt szolgálják, hanem az újat kell fűrészelniük – több mint havi 2 millióért.

Lassan bontakozott ki a határon túli magyarok számára biztosított kedvezményes állampolgársághoz kapcsolódó választójog támogatottsága a jelenlegi kormánypártok részéről. Sejtetések, megingások ködéből ellentmondásosan alakult ki az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők választójoga. A nemzetpolitika jegyében 0,5 millió új magyar állampolgárt akarnak regisztrálni a választók közé. Ez a szám a a választási regisztrációval kirekesztésre szánt 4 millió magyarországi választópolgár közel 10%-a. Választójogosultak exportja és importja történik az előzetes regisztrációval?

Fontos része volt a korabeli ellenzék (jelenlegi kormánypártnak) erőgyűjtésének a parlamenti választások éjszakájára (2010. április 11.) szervezett „választási turizmus”. Ennek lényege az volt, hogy a jelenlegi kormánypárti szavazók egy része bejelentkezett „igazolással szavazónak” előre megadott szavazókörökbe, ahol békésen várták a szavazás lehetőségét az esti órákban (háttérben a saját médiaerőkkel egyenes adásra felkészülve), hogy - a kedvezőtlen választási adatok sugárzásának a megkezdésekor (19 óra után) - „spontán tüntetésbe” kezdjenek a tv kamerák előtt a választás jogát megtagadó kormány ellen. Központi szinten, az Országos Választási Bizottságban is, előkészítették az ügyet, mert a „sorbanálló néhány ezer ember szavazását befolyásoló médianyilvánosság miatt” betiltották sok-sok millió ember szavazási eredményének a nyilvánosságra hozását. 20 év után az emberek ültek ismét a televíziók, rádiók és számítógépek előtt és NEM VOLT ADAT. Az adatok nyilvánosságra hozatalát akkor engedélyezte az Országos Választási Bizottság, amikor a jelenlegi kormánypártok fölényes győzelmét lehetett kihirdetni. Érdekes, hogy ezután a sorbanállók azonnal hazamentek, vagy az előre megadott ünnepség helyszínére, ki tudja?...

A jelenlegi kormánypárt a szavazatok 53%-val megszerezte a parlamenti mandátumok 68%. A média azóta is kétharmados győzelemként nevezi az ügyet, messze felülbecsülve a tényleges szavazói támogatást.

Önkormányzati választások 2010

A parlamenti 2/3 megszerzésével megindult a felkészülés a 2010. évi októberi önkormányzati választásokra az újsüttetű kormánypártok részéről. Ez a felkészülés egy tudatos döntésorozat volt. Első lépésben lecserélték az Országos Választási Bizottságot (amelyet egyébként is az orránál fogva vezettek az áprilisi választások alatt). Az új összetételű választási bizottság vezetője „független” személyként az lett, aki a jelenlegi kormánypártot 20 évig képviselte pártdelegáltként az OVB-ben.

Második lépésben új önkormányzati választási törvényt alkottak, amely a képviselők számát közel a felére csökkentette, de úgy hogy a városokban az egyéni választókerüketeket a „választási földrajz” segítségével saját mandátumoptimalizálási érdekeiknek rendelték alá. Ez azt jelentette, hogy a kormánypárthoz képest ellenzékként jelentkező politikai erők az önkormányzati testületekben 1/3 alatt maradtak, vagyis a megyei és városi önkormányzatok szintjén is létrejött a 2/3-os többség. A parlamenti ellenzéki pártok és a civil szervezetek – néhány szigettől eltekintve – legfeljebb 1-1 mandátumhoz jutottak.

Harmadik lépésben lecserélték a választásokat előkészítő, tapasztalatokkal rendelkező közigazgatási apparátust, a jegyzőket és a (kormánypárti) polgármesterhez hű, bár szakképzetlen, gyakorlatlan vagy egzisztenciálisan megfélemlített tisztviselőkre cserélték ki őket.

Mindezek az intézkedések megtették a hatásukat. Jöhetett az „önkormányzati reform”, a járások szervezése, a kormányhivatalok felnövesztése, amely még nem ért véget.

Az országos népszavazás átalakítása

Magyarország életében kiemelkedő jelentőségűek voltak az országos népszavazások:1989-ben a rendszerváltás politikai előkészítéséről, 1997-ben a NATO tagságról, 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozásról, és 2008-ban szociális kérdésekről (amelyek a jelenlegi kormánypártok 2010. évi győzelmét készítették elő).

Az országos népszavazásról szóló törvényt többször is módosították, amelyek a kezdeti liberális felfogású népszavazást (1989), egyre szigorúbb szabályok váltották fel. Az Alkotmánybíróság több konkrét és elvi döntésében is egyre szűkítette a népszavazásra bocsátható kérdések körét.

A törvények szigorodása ellenére a NATO-ról és uniós csatlakozásról szóló népszavazások eredményességét és jogi kötőerejét a következő szabály tette lehetővé: „Az országos népszavazás eredményes, ha a népszavazáson - a részt vettek számától függetlenül - az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.” E szabálynak a lényege az, hogy ha a 8 millió választójogosultból 2 millió egyneműen (igent) szavaz, akkor eredményes a választás.

A jelenlegi kormánypártok 2011-ben az idézett szabályt megszüntették, és 4 millióra emelték fel az érvényességi küszöböt. Ezzel gyakorlatilag kizárják bármely jövőbeni népszavazás érvényességét. A jelenlegi kormánypártok politikai-taktikai húzással csökkentik a demokrácia szinvonalát Magyarországon. (2012-ben Románia hasonló lépésekekkel próbálkozott, de az unió tiltakozására retirált a Basescu ügyben.)

Az Országgyűlés a kormánypártok javaslatára a 2011. évi módosítással kivette a Ve. hatálya alól az országos népszavazás eljárási kérdéseinek a szabályozását. Így, ha bármilyen országos népszavazás kezdeményezés eredményre is vezetne, akkor sem lehet a népszavazást – eljárási szabályok hiányában –megtartani. Mint tudjuk, minden átmeneti rendelkezésnek az a lényege, hogy „csinálnak, amit akarnak!” / És ez a kijelentés a szakma részéről tüntető támogatásban fog részesülni!/

Teljes egészében tisztázatlan, hogy mit fog tartalmazni majd az a törvény, amely az átmeneti rendelkezések szerint az új népszavazási eljárási szabályokat tartalmazza – majd egyszer!- mikor? – amikor új népszavazási kezdeményezések vannak a politikában.

Az Európai Unió a Polgári Kezdeményezés intézményével előmozdítja a polgárok aktivitását a kormányzati döntési mechanizmusokban, egy lépést tesz a részvételi demokrácia irányába. A magyar kormány csökkenti a nép közvetlen döntési jogait a népszavazás keretében.

Az új parlamenti választási törvény

Sem a parlamenti létszám csökkentése, sem a határon túli magyaroknak megadott választójog, sem a nemzetiségi képviselők parlamenti képviseltének megteremtése nem igényelte szakmailag új választási rendszer kialakítását, ezen intézmények újdonsága nem feszítette volna szét a régi törvény kereteit.

A választási rendszer átalakításának valódi indoka az volt, hogy a jelenlegi kormánypárt a 2014-es választásra a jelenlegi kormánypárti szavazóbázis radikális számszerű csökkenése ellenére a parlamenti és kormányzati hatalmat megőrizhesse.

Lejtős pályát teremtett a 2011. évi CCIII. törvény a kormánypártoknak a 2014. évi választásokra. Az egyéni választókerületek átszabása saját politikai szavazóbázisuk képére alakították (mint Rákosi tette 1950-ben a Nagy-Budapest koncepció jegyében); az egyfordulós választást törvényesítettek, amely a kétpárt-rendszert létrehozását célozza – és versenyezteti a MSZP-t és Jobbikot a második parlamenti párt helyéért -, a töredékszavazatoknak a győztest premizáló szégyenletes felhasználása – olyan szabályok, amelyek tisztességtelenek.

Az új választási eljárási törvény

A választási eljárási törvény átszabásának a legjellemzőbb része az, amellyel törölték a választási csalás elvének tilalmát a törvényből. Ezek szerint szabad csalni a választásokon? Mindenesetre jellemző a törvényelőkészítő ügyvédi irodák (?) gondolkodási módjára, hogy a jogorvoslat elvét is törölték az eljárási törvényből. Egy minisztériumról még el lehet képzelni, hogy a jogorvoslat elvét törli egy törvényből, de egy ügyvédi iroda szűkíti a saját lehetőségeit? Nagyon gyenge az a principális, aki ilyen ügyleten akar pénzt keresni... A joggyakornokok viszont most pénzt keresnek az ilyen megoldásokon. Ezek a megoldások népellenesek, demokrácia ellenesek, tisztességtelenek, a demokratikus választások nemzetközi és alkotmányos alapelveibe ütköznek.

A köztársasági elnök az alkotmánybírósághoz fordult – a választási rendszer demokratizmusát és eljárás lényegét nem érintő – kérdésekben. Várjunk válaszra...De a legfontosabb: regisztráni kell és a azokra kell szavazni, akik a jelenlegi kormánypártot le akarják váltani!

Melyik ez a demokratikus ellenzéki szerveződés?

Ha a karácsonyi halászlé és beigli után ezen akar gondolkodni, akkor tegye meg! Jusson eszébe, hogy a választások előtt 15 nappal már elkésett regisztrálni! Akkor már ne is gondolkodjon 4 évig, mert akkor lehet újra regisztrálni!

 http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=608827

Fotó: Vasárnapi Hírek