A jelenleg még hatályos Választási eljárási törvény (Ve.) a szavazás módjának a meghatározáskor úgy rendelkezik, hogy a választópolgár a szavazólapokkal együtt egy borítékot is kap, és a szavazólapok kitöltése után a szavazólapokat borítékba helyezve dobja az urnába a szavazatát.
Mi volt az értelme és az indoka annak, hogy a Ve. boríték használatát rendelte a szavazáshoz? És miért nem fűzött a törvény szankciót ahhoz, ha a választópolgár a borítékkal együtt, - de a szavazólapokat nem belehelyezve a borítékba – dobta be szavazatát az urnába? Miért nincs szankciója annak, ha a választópolgár üres borítékot dob be az urnába (elviszi a szavazólapokat)?
A törvényalkotó célja a boríték használatával az volt, hogy azok a szavazók is vegyenek részt a választáson, akik nem tudnak vagy nem akarnak érvényes szavazatot leadni a jelöltek egyikére sem.
Boríték nélküli szavazás esetén lehetőség van arra, hogy a szavaztszámláló bizottság tagjai észleljék azt, hogy a választópolgár nem szavazott érvényesen, mert a szavazólapon „nem üt át” a tollal behúzott kereszt. Ha nincs boríték, akkor a választópolgár nem tudja a fülkében a zsebébe tenni a szavazólapot, és az üres borítékot tenni az urnába. A választók egy része pedig szereti demonstrálni a szavazatszámláló bizottság tagjai előtt, hogy élt az alkotmányos jogával és szavazott, de szeretné titokban tartani azt, hogy nem tudott választani a szavazólapon szereplő jelöltek, pártok között. Sőt, az is lehetséges, hogy nem talált a saját meggyőződésének megfelelő politikai pártot vagy jelöltet a szavazólapon. És ezek a megfontolások elismerésre méltók a választást lebonyolító állami szervezetek részéről.
Demokratikus érték, hogy a választópolgár inkább vegyen részt a választáson és szavazzon érvénytelenül vagy imitálja a szavazást, mint maradjon otthon, és ezzel csökkenjen a választás legitimációs ereje, mind a majdani kormánypártok, mind a majdani ellenzék szempontjából.
A boríték egy demokratikus érték – a választási részvétel – megvalósulásának technikai biztosítéka.
Mit tervez az új törvény tervezője?
1. A Ve. jelenleg folyó radikális átalakításának kormánypárti trükkös eszköze az a tervezett szabály (180.§ (1) bek. a/pont), hogy a borítékba nem helyezett szavazólap érvénytelen. E szabály szerint a jóindulatú szavazatszámláló bizottság vehemens tagja(i) behatóan figyelni fogják azt, hogy a szavazópolgár belehelyezte-e a borítékba a szavazólapot. Fel kell-e mutatnia a polgárnak a borítékot előlről és hátulról, hogy mindenki érzékelhesse, hogy nem csak hozzáfogta a szavazólapokat? Sőt, azt is ellenőrizni fogják, hogy a boríték nem üres-e? És mit tesz majd a bizottság, ha üres borítékot észlel a szavazó kezében? Vajon le kelle-e zárni a boríték ragasztós részét vagy elég csak a boríték fedőt behajtani a szélek alá?
A rosszindulatú szavazatszámláló bizottságoknak roppant egyszerű lesz az urna felnyitása után az ellenzéki szavazatokat érvényteleníteni, mert csak annyit kell jegyzőkönyvezni, hogy érvénytelen szavazólapok, mert „nem voltak a borítékban”.
Ennek a kormánypárti trükkös megoldásnak egyértelmű célja, hogy a törvénybe kódolja a rosszindulatú szavazatszámláló bizottságok számára a választási eredmény meghamisítását, a jóindulatú szavazatszámláló bizottságokban az értelmetlen vitát.
2. Három kormánypárti képviselő módosító javaslatot adott be a törvényjavaslathoz, hogy a boríték kerüljön megszüntetésre, és ennek indokát is megjelölték: a/ a boríték akadályozza a szavazatszámláló bizottságot a szavazatok megszámlálásában b/ 30 millió Ft megtakarítást tesz lehetővé, ha nem kell borítékot vásárolni a szavazáshoz.
A tudatlanság boldog optimizmusa vezeti a három képviselőt: a/ Nem tudják (vagy úgy tesznek), hogy nincs semmilyen tudásuk a még hatályos Ve. szabályainak a tartalmáról és annak indolásáról. A BORÍTÉK EGY DEMOKRATIKUS ÉRTÉK TECHNIKAI BIZTOSÍTÉKA. Ha ezt nem tudják, akkor a lelkük rajta, vagy ha tudják és javaslatukban a céljuknak nem a valódi indokát írták le, akkor méltó utódai a népbutító politikusoknak, akiket már Madách Imre is bemutatott. b/ Nem tudják, hogy a választások után a közigazgatási eljárásban kötelező volt a borítékok újrahasznosítása, így a 30 millió Ft nagyon is hasznosul a polgármesteri hivatalok más jellegű munkájában.
Trükközés vagy tudatlanság? Borítékkal vagy anélkül? Szomorú a törvényalkotás résztvevőire mind a kettő. És sajnos ennél fontosabb dolgokban is trükkösen vagy tudatlanul döntenek. 2/3-os trükközés és tudatlanság, ez jutott a választópolgároknak 2012-ben, akik bizalmat szavaztak a képviselőknek 2010-ben.