Tisztelt Tóth Zoltán Úr!

Végignézve e konferenciáról készült videót, annak tartalmával és az ott elhangzottakkal nagyjából egyetértek, remélem valami pozitív fog belőle kialakulni.

Amit szeretnék itt szóvá tenni, és felhívni rá a figyelmet, az egy Ön által elmondott félmondat, ami szerintem csak részben igaz:

"... az az MSZP és az a DK, amely eddig is fekete pénzekből élt, az akar-e módosítani ezen a rendszeren?"

Ez az MSZP-re igaz lehet, de a DK-ra nézve súlyos tévedést, remélem csak tévedést tartalmaz.
A DK még az MSZP platformjaként, és párttá alakulása után kiemelten ügyel a tiszta pártfinanszírozásra, és amellett mindig ki is áll. Akkor is, most is a párt tagjai és szimpatizánsai adományaiból, tagdíjaiból tartja fennt magát.
Ennek elszámolását nyilvánosságra hozza a honlapján az Üvegzseb menüpont alatt.
(demokratikuskoalicio.hu/uvegzseb/dk_penzugyi_beszamolo_2011_4.pdf)

Bízom benne, hogy mindezeket figyelembe veszi, és reménykedem, hogy a demokratikus ellenzék az Ön által kidolgozott előválasztások rendszerét megértve, azokat alkalmazni is fogja.

Üdvözlettel,

Balogh László

Kedves Tóth Zoltán!
1. Mit jelent a címben a GPS? Gondolom, nem a műholdas helyzetmeghatározást, vagy mégis?
2. Előadásában említette, hogy Európában egyre több helyen alkalmazzák a pártlistás voksolásnál a személyi rangsorolást. Konkrétan hol, melyik országban van ennek, mekkora (hány éves) hagyománya? Mert mintha úgy hallottam volna, hogy Németországban, de nem vagyok benne biztos.

@leslie43: Tisztelt Balogh Úr!Köszönöm az észrevételét. A parlamenti pártok mindegyikére megalapozottnak tartom a véleményemet. A konkrét észrevétele a DK-ra vonatkozott. Kérdezem én: mióta is vált el a DK az MSZP-től? Amennyiben Ön az álláspontját úgy pontosítja, hogy újabb időben az újonan létrejött DK más irányt követ, akkor ezt én lehetségesnek tartom a változást. DE mivel a DK-nak nem "maszületettek" a tagjai, ezért egyenlőre az általános véleményemet fenntartom. (Higgye el nagyon szeretnék változtatni a véleményemen!)

@tibapó: 'ad 1. Gondolgodó Pártatlanok Szervezete
2. Ausztria, Belgium, Írország, Olaszország (speciális), Málta, Hollandia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország, Észak_Írország.

@Dr. Tóth Zoltán: Kedves Tóth úr!

Köszönöm válaszát.
Igen, ez így van:"... az újonan létrejött DK más irányt követ...", és attól még, hogy tagjai " nem " maszületettek"", a pártfinanszírozás tisztaságát fontosnak, és magukra nézve kötelezőnek tartják.

Üdvözlettel: Balogh László

@Dr. Tóth Zoltán:
1. Értem, köszönöm.
2. Szóval épp No. nem. :)

@Dr. Tóth Zoltán:
Egyébként ez a listán a jelölt személyek rangsorolása nagyon hasznos lenne. Mennyi esáély van egybilyen törvénymódosításra? És van még egy dolog: alkotmányosan (választási törvényben) kellene tiltani, hogy egy párt(koalíció) 2/3-os többséget szerezzen, ha a szavaztok alapján így történik, csak 65 % lehet az övék, egy ilyen törvénymódosítás lehetséges (alkotmányos)?

@tibapó: Bátorkodom megismételni a kérdésemet jobban artikulálva, mert szerintem megéri, hogy körbejárjuk.
Nos, egy másik topikban olvastam erről, és eléggé meggyőzőnek, és kivitelezhetőnek tűnik, ezért szeretném Tóth úr szakmai véleményét megismerni erről. Íme az eredeti javaslat (a hozzászólás negyedik bekezdése):
nemtetszikarendszer.blog.hu/2012/01/09/a_tamogatas_ara_a_demokratikus_ellenzeki_partok_es_a_civilek_osszefogasanak_felteteleirol/fullcommentlist/1#c15463526

"...Javaslat 1: Tegyük lehetetlenné a kétharmadot!
A kétharmados törvények mögötti eredeti idea az volt, hogy - mivel nagyon valószínűtlen, hogy egy politikai oldalnak ennyi szavazata legyen - a különböző politikai oldalakon álló szervezetek együttműködésre legyenek kényszerítve, ha az ország működését alapjaiban érintő döntéseket kívánnak hozni. Az a tény, hogy jelen választási rendszerben a kétharmadot el lehetett érni, rendszerhiba. A megoldás: iktassuk ki a rendszerhibát azáltal, hogy az egy párt vagy koalíció által elérhető képviselői helyek számát 65%-ban maximáljuk, természetesen a Fidesz-alkotmány hatályon kívül helyezése után. Nem kétharmados választási győzelem után minden úgy működne, ahogy eddig: kormány- és ellenzéki pártok szavazatarányosan kapnak helyeket.
Ha egy párt egyedül kapná a szavazatok 66,67%-nál nagyobb részt, akkor övé lesz a képviselői helyek 65%-a, az ellenzéki pártok pedig a rájuk leadott szavazatok arányában osztoznak a fennmaradó 35%-on (így az alkotmánymódosításhoz, sarkalatosokhoz legalább az egyikük támogatására szükség lesz). Ha pedig egy 40%-os és egy 30%-os párt nagykoalíciót alapítanak, akkor ők 65%-nyi képviselői helyen osztoznának 4:3 arányban, és a helyek maradék 35%-át az ellenzék osztaná fel szavazatarányosan egymás közt. Mindennek az az áldásos hatása lenne, hogy elvenné a motivációt arra, hogy torgyánjóskákat ültessünk a kormányba, hogy közelebb legyünk a kétharmadhoz: ha torgyánjóska a kormányba kerül, akkor szájerjóskának esetleg nem jut hely a patkóban, ez meg pártbeli megosztottsághoz vezet."

Nos?

@tibapó: Nagyon jó és fontos kérdést tett fel, amelynek megválaszolásához nagyobb tejedelem kellene. Az államtudományok területén fontos az egyes területek világos elhatárolása, és az interdiszciplináris területek kijelölése. Ennek megfelelően határt kell húzni az un. parlamenti jog és a választástudomány között is. A parlamenti jog területéhez tartozik a működési rend kialakítása, míg a választástudományhoz a választási rendszerek matematikája. Míg az előző feladata a parlament alkotmányos szabályainak a kialakítása, addig az utóbbi a szavazatok mandátummá alakításával foglalkozik. Mind a két területnek vannak történetileg kialakult hagyományai (pl.: elöbbinél frakcióalakítás szabályai, utóbbinál parlamenti küszöb mértéke). A választástudománynak fontos kérdése a pártrendszerek és a választási rendszerek összefüggése. Szakmai ökölszabály, hogy kétpárt-rendszerekhez többségi választási rendszer illik, sokpárt-rendszerekhez arányos választási matematikai módszer kell. Mi következik ebből? 1. Az Ön kérdése interdiszciplináris területre vonatkozik. 2. A kérdés figyelmen kívül hagyja a pártrendszerekkel kapcsolatos összefüggést. 3. A választások oldaláról nem tartom célszerűnek az erőszakos behatolást a parlamenti jog területére. 4. A töredékszavazat vissszaszámláló módszer adekvát módszer az Ön kérdésében levő rejtett válaszra, anélkül, hogy a unortodox megoldást alkalmaznánk.

@tibapó: Az Ön által hasznosnak minősített "jelöltek rangsorolása", szakmai megnevezéssel preferenciális szavazási módszer Magyarországon már szerepelt törvényjavaslatban 2004-ben az Európai Parlament magyar tagjainak választásról szóló előterjesztésben. A törvényjavaslatnak ez a része elbukott, mert a kisebbik koalíciós partner saját belső pártpolitikai konfliktusa miatt nem szavazta meg. De ami késik, nem múlik...

@Dr. Tóth Zoltán: Értem, illetve dehogy. :) És köszönöm a választ. Mindenesetre én támogatnék egy ilyen szabályt. :)

@Dr. Tóth Zoltán: Ha csak a kisebbik koalíciós partner szavazott volna ellene egy végszavazásnál, az aligha lehetett volna elegendő vétó. Ha jól értem, a dolog el sem jutott a plenáris ülésen tárgyalandó-megszavazandó törvényjavaslatig. :(

És a fentebbi két téma szerinti horderejű kérdéseket lehet-e, illetve ha jelenleg hatályosan nem, hogyan lehetne népszavazásban forszírozni, kikényszeríteni?

@tibapó: "Értem, illetve dehogy. :) A parlamenti jog és a választástudomány szétválasztásának a szükségességét jól mutatja az MSZP és DK ügye. A választás 2010. éve eredményeként csak az MSZP (és benne Gyurcsány) szerzett mandátumot. Ez az eredmény utóbb sem válatoztatható meg. Ugyanakkor az MSZP-ből kiszakadt egy új párt, a DK. Eddig a parlamenti jog biztosította, hogy 6 hónap után az új párt is frakciót alakíthatott a parlamentban. Most ezt meg akarják tiltani a Gyurcsány miatt. A választás eredménye ugyanakkor nem változik meg. Most ez egy szemléletes példa, amely kapóra jött az eredeti kérdéséhez is.