Előválasztások Magyarországon,

a demokratikus választások megőrzésére

Mivel a jelenlegi magyar törvényalkotásban nem lehet a demokratikus választás hagyományos értékeit és nemzetközi követelményeit megjeleníteni, ezért új módszerek, új eszközök alkalmazásával kell a demokratikus magyar választások intézményét megvédeni.

Az új, a nemzetközi gyakorlatban nem ismert intézmény kialakításáról van szó, ezért világosan meg kell jelölni ennek a célját. A cél az, hogy fenntartsuk a többpártrendszer intézményét Magyarországon, továbbra is lehetőség legyen a szavazás helyett az érdemi választás lehetőségére.

Demokrácia deficitek a választási törvényben

Demokrácia deficitek, sőt diktatórikus, a hatalom kizárólagosságára való törekvés jellemzi az új választási törvényt. Ezen törvény ellen az egyik orvosság a forradalom, amely elsöpri a kormányt. Alapvető dilemma minden gondolkodó ember számára, hogy a diktátort lehetséges-e demokrata eszközökkel legyőzni?! A magyar történelemből több pozitív példát is ismerhetünk: 1848. március 15-ét, az 1867. évi kiegyezést és az 1990. évi rendszerváltást, amelyek vértelenül, sok-sok társadalmi csoport anyagi és egzisztenciális érdekeit megsértve, de társadalmi fejlődést hozott. Nem akasztottak, nem töltötték fel a börtönöket az ellenfeleikkel. Ugyanakkor több elvetélt forradalom, szabadságharc bukása hozható fel ellenpéldaként: 1849, 1956, amelyek a mai nemzedékeknek is tanulságul szolgálnak: akasztás, börtön, katasztrófa.

A békés hatalomváltási folyamatnak mindig része volt a választás, amely legitimálta az új közjogi hatalom személyi összetételét, az új Országgyűlést.

A szavazatok erejével védjük a demokráciát, nem fegyverekkel!

Együtt, de külön-külön is

A kormány új választási törvénye nem teszi lehetővé, hogy a kisebb vagy újonnan alakult pártok úgy induljanak az országgyűlési választáson, hogy a szavazataik a mandátumok megszerzése érdekében összeadódjanak, ugyanakkor a szavazatokból egyértelműen megállapítható legyen, hogy a pártszövetségre szavazók, mely tagszervezetet részesítették előnyben a szövetségen belül.

A jelenlegi kétharmados kormánytöbbség közös listával (FIDESZ-KDNP) jutott hatalomra, azonban nem számolható meg az egyik vagy másik pártot előnyben részesítő választópolgárok száma, mert a törvény hibás.

Korunk új kihívása a választási rendszerrel szemben: „együttes” szavazóerő a mandátumok megszerzésében, de a koalíción (szövetségen) belüli, különböző mértékű társadalmi támogatottság mérhető legyen.  A későbbi koalíciós kormányalakítás tisztességének nélkülözhetetlen eleme, hogy a koalíció egyes tagjaira leadott szavatok száma pontosan megállapítható legyen.

Demokratikus deficitek a választások előkészítésben

További demokratikus deficitek is vannak a választási törvényben. A választópolgároknak semmilyen ráhatása nincs arra, hogy

• a pártok személy szerint kit indítanak a kampányban a mandátumért, és
• a listán a jelöltek milyen sorrendben szerepeljenek,

A választási kampányok jelenlegi módszerei alapján a polgárok érdemi információk nélkül, a tömegmédia nyomása alatt felületes szimpátia alapján szavaznak egyes pártokra vagy más pártok ellen.

Az új választási törvény kidolgozása során a kétharmados kormánytöbbség a demokratikus ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el. Ezért szükséges volt, hogy a demokratikus ellenzék a parlamenten kívül létrehozzon egy olyan együttműködési formát, amely megvalósíthatóvá teszi az „együtt, de külön” elvét az atomizálódott szervezetek és függetlenek között és csökkentse a demokratikus deficiteket. A javaslat az „előválasztás rendszere” nevet kapta.

Az előválasztás céljai

Ezen javaslat elsődleges célja, hogy Magyarország megőrizhesse az érdemi, demokratikus választás lehetőségét, a többpártrendszert. A választópolgárok politikai meggyőződése a parlamenti mandátumokban megjelenhessen. Mivel a kormány a jog eszközét inkorrektül használja és eltéríti a polgárok politikai akaratát a mandátumoktól, ezért új politikai intézményt kell létrehozni, amely kikerüli a mesterséges jogi akadályt.

Az előválasztás új módszerének a célja az, hogy egy önkéntes, demokratikus társadalmi szervezet és mozgalom közös egyéni jelölteket, közös országos listát állítson a következő országgyűlési választásokra, amely képes az Országgyűlésben jelenleg több mint kétharmaddal rendelkező kormányzati többség leváltására.

Az előválasztás rendszere

Az előválasztáson 106 egyéni választókerület működik, amelyek területi beosztása és székhelye megegyezik az országgyűlési egyéni választókerületekével. Az országos lista szempontjából az ország egy választókerületet, ahová beszámítanak a külföldön leadott szavazatok is.

Az előválasztáson minden választópolgár két – preferenciális jellegű - szavazatot adhat le:

          egyik szavazatával az egyéni választókerületben induló jelölő szervezetet           támogathatja, és az ezen a szervezeten belül ajánlott két jelölt           alkalmassági sorrendjét is meghatározhatja, vagy egy független jelöltre           szavazhat;

          másik szavazatával az országos listák közül megjelölheti azt a pártot, civil szervezetet, amelyet az országgyűlési képviselők később sorra kerülő választásán támogatni kíván. A támogatott listán belül     megjelölheti a jelöltek alkalmassági sorrendjét is.

Az előválasztás egyfordulós, a szavazás időtartama 10 nap. Az előválasztásra a választás hivatalos kitűzése előtt kerül sor.

Az új választási törvény és az előválasztások egymáshoz való viszonya

A MASZÖV tiszteletben tartja az új választási törvény szabályait és a választópolgárokat is erre a magatartásra hívja fel. Az előválasztások rendszere nem akadályozza a választópolgárokat az országgyűlési választásokon való részvételben, sőt arra hívja fel a őket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt azon. A MASZÖV előre elismeri az új választási törvény alapján törvényesen lebonyolított választás eredményét.

Az előválasztások kiegészítő jellegűek a hivatalos országgyűlési választásokhoz képest: a törvényben meglevő demokrácia hiányokat kívánja a választópolgárok többlet aktivitásával pótolni. Az előválasztás célja az, hogy a leválthatóvá váljék a kétharmados parlamenti többség. Ennek eszköze, hogy a demokratikus ellenzéki pártok minél szélesebb körű koalíciót hozhassanak létre és a választópolgárok már a jelölési folyamat első szakaszába – a jelöltnek ajánlott személy kiválasztásba is – beleszólhassanak. Ez az önkéntes, állami regisztrációhoz nem kötődő folyamat elindítása és megvalósítása a MASZÖV tevékenysége által valósul meg. Az előválasztás eredménye olyan közös egyéni választókerületi jelöltek állítása és országos közös lista jóváhagyása a választópolgárok széles körének a bevonásával. Közös jelölésre már volt példa a 2002 és 2010 között megtartott magyar parlamenti választásokon. Azonban a közös egyéni jelöltek és a közös listák nélkülözték a választópolgárok előzetes aktivitását, ezért demokrácia deficitben szenvednek.

Az előválasztás egy valódi társadalmi konzultáció arról, hogy ha a választások kitűzésre kerülnek, akkor mely választópolgárok kezdjék meg a demokratikus ellenzéki szervezetek közös választási kampányát, kik legyenek a közös jelöltek.

Az előválasztás időben is elkülönül a hivatalos választási periódustól, mert még az előtt befejeződik, hogy az országgyűlési választások konkrét időpontja kitűzésre kerülne.

Az új előválasztás folyamatához nem szükséges az állami szervek, a rendőrség vagy a választási bizottságok engedélye vagy jóváhagyása, mert a pártok és a választópolgárok szuverén politikai tevékenységének a része. A hatályos alaptörvény lehető teszi a politikai jogok szabad gyakorlását, választási törvényben szabályozott folyamatok ott kezdőnek, ahol az előválasztás rendszere befejezi tevékenységét.

Az előválasztás rendszerében meghatározott szabályok politikai magatartási normák és nem jogszabályok. Ezért az előválasztás rendszerébe kizárólag az abban önkéntesen résztvevők dönthetnek, sem az Országos Választási Bizottságnak, sem bíróságoknak nincs beleszólása a folyamatokba. Ugyanakkor minden közös emberi tevékenységhez szükség van az eredmény megállapítására, továbbá ellenőrzésre és panaszfórumokra. Ennek érdekében a MASZÖV létrehozza a hiteles helyeket és az előválasztást lebonyolító „előválasztási bizottságokat”. Ezek a szervezetek és az abban tevékenykedő választópolgárok független személyekként és önkéntesen végzik tevékenységüket.

Az előválasztás anyagi jogi alapelvei

          aktív választójog az előválasztáson

                    Önkéntes, egyenlő, közvetlen és titkos

          passzív választójog az előválasztáson

                    MASZÖV jelölése alapján, akinek a hatályos választási törvény                     szerint passzív választójoga van

A kettős vagy többes szavazás elkerülése

A kettős vagy többes szavazás elkerülése, a választási csalások megakadályozása érdekében olyan technikai eljárások kerülnek kidolgozásra, amelyek alapján karszalaggal, kizárólag UV fényben látható festékkel, egyszeri szavazásra jogosító kártyával, egyszeri szavazásra jogosító sms-sel ellenőrizhető lesz az a tény, hogy az előválasztás jogát gyakorolta-e már az adott választópolgár. Az előválasztásra a választópolgárokról nem készül névjegyzék vagy más személyes azonosításra alkalmas nyilvántartás.

Közös jelölésre vonatkozó önálló javaslat az egyéni választókerületben

Az előválasztáson egyéni választókerületi jelöltnek az a választópolgár jelölhető, aki megfelel a hatályos országgyűlési képviselői választáson a passzív választójog feltételeinek.

A MASZÖV minden tagja a szervezet nevében két jelöltet jelölnek minden országgyűlési egyéni választókerületben annak érdekében, hogy a választópolgárok dönthessenek alkalmasság sorrendjéről.

A független jelöltet támogató mozgalom – a mozgalom nevében - egy választópolgárt jelölhet.

Minden jelöltnek jelölt választópolgár felkerül a jelölésről döntő szavazólapra a tagszervezetek nevének ábécé sorrendjében, ezen belül ábécé sorrendben.

Közös jelölés létrehozására való szavazás módja egyéni választókerületben

Az egyéni választókerületi jelölt választás szavazólapján minden MASZÖV tagszervezet két-két jelöltje és minden független jelölt szerepel. A választópolgárok egy – preferenciális jellegű – szavazatot adhatnak le. A szavazat annak a tagszervezetnek a jelöltje vagy független jelölt javára szolgál, amelynek a neve mellett levő körbe a választópolgár két egymást metsző vonalat helyezett el. A választópolgár azon tagszervezet jelöltjeinek alkalmasságát egy „1” és „2” arab sorszám elhelyezésével rangsorolhatja a jelöltek neve mellett elhelyezett négyzetben. Az a választópolgár, aki egy tagszervezetre szavazott, de nem élt a jelöltek alkalmassági sorrendjének a megjelölésével, az a választópolgár elfogadta a tagszervezet által állított sorrendet.

Az előválasztás eredménye egyéni választókerületben (első változat)

Az előválasztáson az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot elért tagszervezetnek a legtöbb „1” sorszámot elért jelölje lesz az előválasztás győztese. Az előválasztás győztese jogosult lesz arra, hogy a MASZÖV nevében közös ajánlószelvényeket gyűjtsön az országgyűlési választás kampányidőszakában és közös jelöltként regisztráljon a hivatalos választási szerveknél.

Az előválasztás eredménye egyéni választókerületben (második változat)

Az előválasztáson az egyéni választókerületben a szavazatoknak több mint a felét elért tagszervezetnek a legtöbb „1” sorszámot elért jelölje lesz az előválasztás győztese. Az előválasztás győztese jogosult lesz arra, hogy a MASZÖV nevében közös ajánlószelvényeket gyűjtsön az országgyűlési választás kampányidőszakában és közös jelöltként regisztráljon a hivatalos választási szerveknél.

Az egyéni választókerületben vesztes, legtöbb 1 sorszámot elért jelöltjének a szavazatai, töredékszavazatként, felkerülnek a tagszervezet országos listájára.

Ha az egyéni választókerületben egyik jelölt sem érte el a szavazatoknak több mint a felét, akkor valamennyi szavazat töredékszavazatként felkerül a tagszervezet országos listájára, és a tagszervezet az országos listán összesített szavazatai arányában kapott jelölt státuszok számából tölthet be győztes helyet egyéni választókerületben. Az előválasztás központilag megállapított győztese jogosult lesz arra, hogy a MASZÖV nevében közös ajánlószelvényeket gyűjtsön az országgyűlési választás kampányidőszakában és közös jelöltként regisztráljon a hivatalos választási szerveknél.

Az előválasztás eredménye egyéni választókerületben (harmadik változat)

Az előválasztáson az egyéni választókerületben a tagszervezet által elért szavazatok az országos listára kerülnek. A tagszervezet az országos listán összesített szavazatai arányában kapott jelölt státuszok számából tölthet be győztes helyet egyéni választókerületben. Az előválasztás központilag megállapított győztese jogosult lesz arra, hogy a MASZÖV nevében közös ajánlószelvényeket gyűjtsön az országgyűlési választás kampányidőszakában és közös jelöltként regisztráljon a hivatalos választási szerveknél.

Közös jelöltek jelölése közös országos listára

Az előválasztáson a MASZÖV minden tagszervezete jogosult országos listát indítani annak érdekében, hogy a választópolgárok véleményt nyilváníthassanak a tagszervezetek társadalmi támogatottságáról külön-külön.

Az előválasztáson a külön-külön állított országos listákra az a választópolgár jelölhető, aki megfelel a hatályos országgyűlési képviselői választáson a passzív választójog feltételeinek. Amennyiben a hatályos választási törvény lehetővé teszi, akkor a minden tagszervezet köteles kisebbségi és határontúli jelöltet is állítani saját listáján. Az országos listát állító tagszervezetek legalább fele arányban nőket jelölnek a listára, beleértve a kisebbségi és határontúli jelölteket is.

A MASZÖV minden tagszervezete a szervezet nevében tíz jelöltet tüntet fel az országos lista szavazólapján annak érdekében, hogy a választópolgárok dönthessenek alkalmasság sorrendjéről.

Jelöltek választása közös országos listán

Az országos lista szavazólapján minden MASZÖV tagszervezet 10-10 jelöltje szerepel. A választópolgárok egy – preferenciális jellegű – szavazatot adhatnak le. A szavazat annak a tagszervezetnek a javára szolgál, amelynek a neve mellett levő körbe a választópolgár két egymást metsző vonalat helyezett el. A választópolgár azon tagszervezet jelöltjeinek alkalmasságát egy „1” – től  „10” – ig terjedő arab sorszám elhelyezésével rangsorolhatja a jelöltek neve mellett elhelyezett négyzetben. Az a választópolgár, aki egy tagszervezetre szavazott, de nem élt a jelöltek alkalmassági sorrendjének a megjelölésével, az a választópolgár elfogadta a tagszervezet által állított sorrendet.

Az előválasztás eredménye közös országos listán

Az előválasztás eredményeként a tagszervezetek az általuk külön-külön elért szavazatok száma alapján megállapított aránynak megfelelő számban jelenthetnek be az országgyűlési képviselők következő választásra a közös listán szereplő jelölteket. A tagszervezet jelöltjeinek a belső sorrendjét az alkalmassági sorrend dönti el.

(A közös országos lista eredmény megállapítási szabályai pontosításra kerülnek annak függvényében, hogy az egyéni választókerület három változata közül melyik kerül elfogadásra.)

A listavezető helyét a 106 egyéni közös jelölt és a 92 országos listás közös jelölt titkos szavazással dönti el.

Az egyéni választókerületi országgyűlési képviselők közös mandátumai

Az országgyűlési lépviselők következő választásán induló MASZÖV közös jelöltek egyéni választókerületi szavazataik alapján győznek vagy vesztenek. A győztes és a vesztes szavazatok alapján a járó töredékszavazatok a MASZÖV közös országos listájára kerülnek. Az egyéni választókerületben győztes jelöltek országgyűlési képviselő mandátumot kapnak.

Az országgyűlési képviselők országos listájának közös mandátumai

Az országgyűlési képviselők következő választásán induló közös országos lista jelöltjei a hatályos választási törvény alapján szereznek képviselői mandátumot. Az országos közös listáról a szavazatok és töredékszavazatok száma szerinti sorrendben kapnak mandátumot a közös jelöltek.