2021.07.11.
20:11

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Birkázzunk!

Sokan utálják a birkának még a nevét is!

A birkát, mint állatot sokan büdösnek tartják. A legtöbben azok vannak a büdösnek tartók között, akik még soha nem láttak és nem is szagoltak birkát. Számukra mentségként mondom, hogy a Freud-i értelemben a tudatalattijukból a „szegénység bűze” sugárzik, anélkül, hogy a valóságban tisztában lennének a birka-hús tényleges voltával.

A birkát elítélő véleményt jól tudom összevetni édesanyámnak a puliszkáról alkotott állásfoglalásával: „Puliszkát Mi nem eszünk, mert azt a koldusok eszik!” – mondta, miközben olyan szegények voltunk, mint a templom egere. Midőn egy családi ünnepséget a budaörsi Rózsakertben tartottunk, ott megdicsérte a köretként felszolgált polentát, mert az finom volt.

Az első birkapörköltet az endrődi (Viharsarok) nagyapámtól ettem, a kukorica-törés után, a családi közösségi munka végén (1960). Mindenki poros-piszkos volt, a vénasszonyok nyara (szeptember közepe) még melegen tartotta Körös vizét, így egy gyors fürdés a kosz nagyját lemosta mindenkiről. Közben a bérelt társzekér elindult a kukoricagóré (tároló) felé. A Sócó-zug szélén - a Körös partján - már dél óta rotyogott a birka, sok hagymával, őrölt paprikával, paradicsommal és zöldpaprikával. A 3 kilós parasztkenyér már hajnalban kiérkezett a kukorica törőkkel együtt a földre és konyhakendőbe csavarva várta a sorsát, a nagy kést és az éhes szájakat. A mélytányérhoz kanál járt, és kovászos uborka az 5 literes üvegből. A városi önkéntesekre tekintettel a nagyon erős hüvelyes piros paprikát nem tették az ételbe, hanem aki akarta, az maga morzsolhatta a pörköltjébe.

1980-ben ettem a második birkapörköltet Mezőfalván, a család mezőségi ágánál. A 20 év mezőgazdasági fejlődése már nem a családi szegénység összekényszerítő erején alapult, hanem a közös érdekeltségen. A hosszú és széles paradicsomföldön a paradicsomot egy egyköbméteres ládákba kellett tenni, de a munka végén annyi paradicsomot vittél haza, amennyit elbírtál, vagy amennyit az autód elbírt. (Mivel nem szokta a cigány a szántást, ezért már 11 órától nem hajolva szedtük a paradicsomot, hanem egy felfordított vödrön ülve. Délután 3 óra után már egymást segítve tudtunk csak felállni a vödörről.) És déltől már főtt a birka! Egy egész birka. A helyi szakács a kérdésemre, csak annyit mondott: a füle és a farka is benne van! Majd azt láttam, hogy lekvárt kever a pörkölbe. Belém villant a gondolat: Innét éhen megyünk haza! Azonban a kemény munka és a várhatóan sokáig tartó hazautazás gondolata legyőzte a diszkrepancia érzetem, és óvatosan – kanállal – megkóstoltam a birkapörköltet. Azonnal haraptam hozzá kovászos parasztkenyeret és kovászos uborkát, hogy megelőzzem az ízkatasztrófát. Magam is elcsodálkoztam a birkapörkölt finomságán! A mikor jóllaktam (pukkadásig) külön keresgéltem a csontos részeket, és tíz ujjam segítségével szopogattam (amit édesanyámtól tanultam). Este 11 órára értünk haza a Wartburgunkkal. A kipakolásnál egy 25 kg-os ládát leejtettem az úttesten, és a vaksötétben keresgéltük a paradicsomokat. Reggelre kiderült, hogy pirosra festette az utat a más autók által eltiport és általunk éjfélre össze nem szedett paradicsom. A kár ellenére én boldogan gondoltam vissza a lekváros birkapörköltre.

Újra birkapörköltöt ettem, immár fontos elvtársként néhány év múlva. A központi államigazgatás egy kiküldöttjeként a városi önkéntes tűzoltó egyesületének a bálján képviseltem a „felsőbbséget”. Ott érzékeltem először az önkéntes és az állami tűzoltók közötti szakmai és emberi feszültséget. Az önkéntes tűzoltók alig kaptak korszerű tűzoltó technikát, sokszor még lovaskocsival vonultak a tűzhöz. Az államiak már gépi emelő tűzoltókosárral és nagynyomású fecskendővel rendelkeztek. Ennek a technikai különbözőségnek ellenére gyakran az önkéntesek gyakran előbb értek és oltottak, mint az államiak. Azonban a birkapörköltöt mindenki szerette. Mélytányérból, kanállal, csípős almapaprikával és fehér kenyérrel. A szakmai feszültségeket a birkapörkölt sem enyhítette, de az emberi konfliktusok gyakorlatilag megszűntek az alföldi savanyú borok hatására.

A rendszerváltás (1989) után Nagylaposon a Birkacsárdában ettünk a feleségemmel birkapörköltet. Endrődön minden rokonunk elhalt vagy elköltözött, ezért a Halottak napján csak ketten voltunk elődeink sírjainál (Fülöp és Tóth családok). Még a nagyapámtól hallottam, hogy Nagylaposon van egy Birkacsárda[i], ahová ritkán, de eljártak, hogy asszonyok hiába keressék őket a Domszögön, az endrődi „elegáns” kocsmában. (Itt tartották a 1930-1960 között minden évben a kötelezően sorozott vöröskatonák éves találkozóját. A találkozók azért szűntek meg, mert a korabeli tanács a rendezvényt 30 Ft-os részvételi díjhoz kötötte.) Nagylaposon 35 Ft-ot kellett fizetniük a birkapörköltért. Az idő múlásával nekünk 550 Ft-ot kellett fizetnünk egy birkapörköltért fejenként, de kaptunk hozzá főtt krumplit is. Nagyapám és nagyanyám emlékére ettük meg a birkapörköltet.

A múlt héten kényszerűen a Nagykörúton sétálgattam. (Az ember önkéntesen nem nagyon vágyik erre a korábbi szép emlékű körútra.) Török és kínai üzleteket üres üzletek sora szakítja meg. Egy török hentes kirakata azonban megragadta a figyelmemet. Szépségesen csomagolt húsok, bármelyik formációban: szeletben, darálva, egészben, frissen vagy fagyasztva. Amíg a ragyogóan tiszta hűtőpult tartalmát bámulásztam, addig a legelegánsabb éttermeknek a kifutó fiú érkeztek és távoztak a legszebb húsokkal: bárány-gerinc, bélszín egészben, borjú szűzérmék, rablóhús török kolbásszal tűzdelve. Kissé szégyenkeztem, mert megláttam egy darab csontos birkahúst, és azt kértem. Erre a hentes közölte, hogy jól választottam, mert a csontos birka csak fele annyiba kerül, mint a többi hús. Ennek különösen örültem, mert a korábbi vásárlók mind aranykártyával fizettek, nekem ennél szerényebb kártyám volt.

Hazaérve a birka-nyak részleteivel, mérsékelt lelkesedés fogadott. Egyes családtagok emlékeztettek rá, hogy a birka szegények étele, mások megemlítették, hogy hogy a birka nem tartozik az egészséges táplálkozás körébe. A feleségem azonban – immár 50 éve – most is mellettem állt a konyhában is. A családi hagyományokat és a közéleti tapasztalatokat felelevenítve készítettem el a birkapörköltet: Dinsztelt hagyma, a hús kifehérítése saját levében, pörkölt alap készítése, kevés lekvár, annyi vízzel való feltöltés, hogy két órán át gyöngyözve fődögéljen. Kóstolás után újabb 2 óra főzőcske. Zsírjára sütjük. Jöhet a mélytányér, kanál, kovászos uborka. Az íze 60 év múltjába tekint vissza, egészséges és örömteli. (A csontok mellett +30 perc ínyenckedés! Önkéntes! Addig a többiek egyenek pizzát.)

Jó étvágyat!

 

 

 

1 komment

Címkék: Unokáimnak Két kor gyermeke szakácskönyvből kimaradt Budaörsi Olvasókör 2021 Magyarország

2021.07.11.
18:58

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Heti Betevő Egyesület budaörsi önkéntesek ismét főztek

2021-ben eddig 840 adag meleg ételt főztünk, amelyet a VIII. ker csapat osztott ki a vendégeinek.Júliusban újra fúzünk!

Szólj hozzá!

Címkék: videó Budaörs Oltalom Karitatív Egyesület Heti betevő Budaörsi Olvasókör Budaörsi Városvédő Egyesület 2021 Magyarország

2021.07.09.
15:00

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Visszalépni 60 évet az Európai Parlamenttel!

Kívánság: EU Parlament tagjainak a választása szünjön meg!

A jelenlegi magyar miniszterelnök 7 pontban foglalta össze kívánságait Európai Unió jövőjét illetően. Ezek között javasolta: az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára.[i] Magyarán: ne a választópolgárok közvetlenül válasszák az Európai Parlament képviselőit, hanem a nemzeti parlamentek delegáljanak képviselőket. A kívánság teljesülése az Európai Uniót visszavezetné az 1960-as évekbe, mert akkor még a tagállamok delegálták a képviselőket, és nem választották.

Az általános választójog a demokratikus hatalomgyakorlás elengedhetetlen feltétele. Az ENSZ alapokmánya, az Európai Unió alapszerződése és Magyarország alaptörvénye egyértelműen rögzíti: az általános választójog alapján rendszeresen, meghatározott időszakonként választásokat kell tartani a parlamenti képviselők (törvényalkotók) megválasztására.

A közvetlen választások igénye olyan mélyen beivódott az emberek demokrácia iránti érzelmei közé, hogy még a legvadabb diktátorok (Hitler, Sztálin, Khadafi, stb.) is rendszeresen tartottak választásokat annak bizonyítására, hogy a nép akaratából uralkodnak, a felhatalmazásukat a néptől kapják (gaz)tetteik elkövetésére.

A közvetlen választások szükségessége vitathatatlanul beépült az állami hatalomgyakorlás elengedhetetlen módszerei közé. A diktatúra, a hatalom egységének sztálini/hitleri elvét jelenti, szemben a demokratikus hatalommegosztás elvével, amely Montesqieau írt be a demokrácia történelmébe. A diktatúrának különböző fokozatai vannak: a nyílt fegyveres terrortól az általunk is megélt kádári puha diktatúráig. A diktatúrában a választásokon az uralkodó hatalmi csoport kisajátítja a választási kampányt, az ellenzéket korlátozza a sajtónyilvánosságban és nem riad vissza a választási csalásoktól sem. A demokráciákban a választójog alkotmányos alapelvei érvényesülnek: a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos. A választási eljárás alapelvei: a választás szabad, tisztességes és átlátható.

2010-ben még érvényesületek Magyarországon a választójog és a választási eljárás alapelvei. 2014-ben és 2018-ban az országgyűlési választások már csak félig szabadok, tisztességtelenek és átláthatatlanok voltak. 2022-re is így készül a kormányon levő hatalmi csoport. Az előválasztások új intézményével azonban a koalícióra lépett ellenzék megfordíthatja a politikai hatalmat.

A jelenlegi miniszterelnök dupla vagy semmit játszik. A választási költségvetéssel új szavazóbázist épít (25 év alatti fiatalok, családosok adóvisszatérítése, stb.) az időközben csökkenő támogatás pótlására, és ismét 2/3-os parlamenti többségben bízik. Az Európai Parlament tagjainak a delegálásával – a közvetlen választás helyett – megduplázná győzelmét, mert a magyar országgyűlés ez esetben kizárólag Orbán hívő mamelukokat küldene az Európai Parlamentbe.

Azonban ehhez a tervhez meg kellene nyernie még 26 tagállam miniszterelnökének/köztársasági elnökének a támogatását, mert csak egyhangúan lehet a választási szabályokat módosítani…

Jogilag tehát esélytelen a közvetlen választás megszüntetése, de a politikai vágyálomra valamilyen választ kellene adni az ellenzéknek. Csupán kárhoztatni a kívánságot szerintem kevés: az előválasztás után egy újabb politikai kezdeményezéssel kellene fellépni a koalícióra lépett ellenzéknek: az európai szintű, személyes tagságra épülő pártok rendszerének a létrehozását.

Az előválasztás intézményének a megvalósításához 8 év kellett az ellenzéki pártoknak. Az új európai pártrendszer megvalósulására én adok 16 évet is!

 

 

 

 

[i] https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/orban-viktor-europai-parlament-eu-jovoje-beszed.731357.html

Szólj hozzá!

2021.07.05.
16:49

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Biblia emberei: Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze

Tóth Zoltán szerkesztő-műsorvezető kérdései Iványi Gáborhoz: Mit jelent a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) neve? Miért ismerik el a XVIII. századi metodista egyház egy részének az elveit? Miért jött létre a MET? Milyen az egyház jogállása és kapcsolata a magyar hatóságokkal? Az Oltalom Karitatív Egyesület milyen tevékenységet folytat? Az Olvassunk és Főzzünk! mozgalom mit ünnepel 2021. július 14-én a Dankó utcában? Iványi Gábor válaszait meghallgathatják a Civil Rádió 2021. július 12-ei műsorában is.

Szólj hozzá!

Címkék: videó Civil Rádió Oltalom Karitatív Egyesület Budaörsi Olvasókör 2021 Magyarország Biblia emberei

2021.07.02.
17:50

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Bolgár György: 10 kérdés Tóth Zoltánhoz

 

 

 

Akik eleve butaságnak tartották az előválasztást, ma teljes mellszélességgel emellett kampányolnak

HírKlikk2021. június 30. 14:43

Tóth Zoltán választási szakértő, aki már korábban bedobta az előválasztások ötletét a politikai köztudatba, emlékeztetett arra, hogy 2011-ben fogadta el a jelenlegi kormánypárt a saját választási törvényét, amelynek lényege, hogy feléjük lejt a pálya. „Nyolc-tíz százalékkal kell többet szereznie az ellenzéknek a választáson ahhoz, hogy ő kerüljön kormányra."

A választási szakértő egy hármas rendszert talált ki ennek orvoslására. Tóth Zoltán a KlikkTv Tíz című műsorában elsőként a matematikai okot mutatta be. Szerinte azért kellett az előválasztást kitalálni, „hogy a választás új rendszerének matematikáját helyesbíteni lehessen és a társadalmi igazságosság felé lehessen tolni, hogy az emberek véleményét jobban kifejezze maga a választási eredmény.”

Második indokként a politikusok felkészítését hozta, nevezetesen azt, hogy „egy koalíciós győzelem esetén megtanuljanak kompromisszumokat kötni.”



A harmadik pedig, hogy a lakossághoz közelebb kerüljön a jelölés folyamata. „A pártok elnökeitől el kell venni azt a kizárólagos jogkört, hogy csak ők jelölhetnek embereket és ajánlhatnak a jelölési folyamatba. Ezt demokratikusan szét kell húzni időben és tömegében is.”

Tóth Zoltán rámutatott, hogy a Fidesz választástól választásig kampányolt, ezért is gondolta, hogy az előválasztással sikerül a választási kampányidőszakot az ellenzék javára módosítani.

Fontosnak tartotta azt is megemlíteni, hogy nagy kérdés a szavazatok együtt számolása. Emlékeztetett, utoljára négyezer ellenzéki szavazatszámláló-bizottsági tag volt a 22 ezer helyre. 11 ezer szavazókörzet volt, kettőt küldhettek volna mindenhová, de ez nem sikerült.

Hozzuk helyre a választási kampányt emberközeli politizálással, ennek vezető eleme a civil szervezetek bevonása a kampányba – folytatta a választási szakértő. „Akik eleve butaságnak nyilvánították az előválasztást, ma teljes mellszélességgel emellett kampányolnak.”

Tóth Zoltán szerint a felsorolt elvek jó része megvalósul, „talán sikerül kivenni a pártelnökök kizárólagos jogköréből a jelöltállítási lehetőséget és egy sokkal demokratikusabb módszer szerint haladni, sikerül a civil szervezetek szerepét növelni, már mutatják jeleit egyes szakpolitikák kidolgozásában. A politikusoknak ezen javaslatok társadalmi integrációjával kell foglalkozni, megmutatni a választóknak, mit is képviselnek. Ki kell válogatni azokat a területeket, amikkel foglalkozni lehet és nem egy-egy szó mögé bújtatni.”

Reagált arra is, hogy fanyalgás van a visszaléptetések körül, főleg a Jobbik és a DK kapcsolatában, elvész a versenyeztetés a szabad választásban. „Ezt a pártok által kialakítandó, közös társadalmi, gazdasági, politikai tartalom irányába tett lépésnek tekintem, nincs egy igazi vezető út, nincs egy felkent ember, aki rámutat a helyes útra és a többiek egy emberként követik, ez az emberi természettel ellentétes folyamat. Van helye vitának, van helye koalíciónak. Egy koalíciós kormányprogram csak úgy jöhet létre, ha elviselik egymást a koalícióra lépő felek már a programkészítés időszakában. Most ezt éljük. Ennek a folyamatnak vannak vesztesei és vannak nyertesei.”

„Ha nincs ilyen folyamat, akkor nem lehet együtt kormányozni. A kormányzáshoz biztonság, nyugalom, éleslátás és nagy adag kompromisszumkészség kell.”

Tóth Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy van egy súlyos szakmai hiba. Szerinte az rendben van, hogy egyéni választókerületi jelöltek indulnak, ott lehet koalíciót kötni, azonban a másik szavazattal a miniszterelnök-jelöltre kell voksolni.

„Akire az állampolgár szavaz, az egy ember és annak az embernek a rátermettsége, népszerűsége dönt. Egy országot nem egy embernek kell vezetni, mint Orbán Viktornak. A pártok között kellene választani nem az emberek között – most nem tudni, hogy milyen alapon jön létre a majdani koalíciós kormányzás.”

Szerinte nem a személyiség kiválasztása fontos, „mert ez a vezérelvű politikai intézményrendszereket jellemzi, mint amilyen a mai rendszer – Orbán a vezér. A miniszterelnöknek nem ilyennek kell lenni. A miniszterelnöknek szolgálni kell a győztes pártok által kialakított társadalmi, gazdasági, politikai konszenzust és az más, szakértőbb feladat, mint politikusnak lenni. A politikus szerepe a társadalomban az integráció, a közös értékek megtalálása és minden társadalmi csoportnak valamilyen érdekét beengedni a közös jóba. A miniszterelnöknek szolgálnia kell ezt a politikát.”

„A pártoknak van kormánya és nem a kormánynak van pártja, pártjai, ez egy minőségi különbség.”

Tóth Zoltán szerint létrejöhet vezérelvű kormány még Karácsony Gergellyel is. „Ha az egyéni választókerületben győztes párt ennek az eredményét automatikusan átvetíti az országos listára, máris itt van, hogy lesz egy „nemakarnok” emberből egy vezérelvű miniszterelnök.

Nagy politikai hiátusnak tartja, hogy nem tudjuk, miként oszlik meg a 106 egyéni választókerületi győzelem után, a 93 országos listás mandátum.

Erre több megoldási javaslata is van.

Az egyik, hogy lesznek közvélemény-kutatási adatok, ennek az átlaga alapján kerüljön kiosztásra a 93 országos listás mandátum a koalíciós pártok között.

A másik, hogy a hivatalos szavazás napján több közvélemény-kutatóval kell exit poll-t csináltatni és a pártok eleve nyilatkozzanak arról, hogy elfogadják ezeket az eredményeket és ennek alapján osztják a ki a 93 mandátumot.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: videó demokrácia kormánypárt előválasztás elsőválasztók Diktatúra magyar választások története Szalaykör Budaörsi Olvasókör 2022 országgyűlési választás 2021 Magyarország

2021.06.29.
18:01

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Biblia emberei: Karsay Eszter református lelkész

A Civil Rádió Olvasókörének vendége Karsay Eszter református lelkész. A Biblia emberei c. sorozatnak ebben a részében a lelkésznő Pál apostol (Saulus-Paulus) bibliai alakját választotta a beszélgetés témájául. Hogyan lett kereszténnyé Saulus? Minden ember életében vannak "pálfordulások"? Miben különdözik a pálfordulás a köpönyegforgatástól? Mit jelent a női egyenjogúság a református egyházban? Szerkesztő-műsorvezető Tóth Zoltán. A zenékkel kiegészített rádióműsort 2021. július 5-én, hétfőn, 20-21 óra között hallgathatja meg a Civi Rádió Olvasókör c. műsorában.

Szólj hozzá!

Címkék: videó Civil Rádió olvasókör Budaörsi Olvasókör Budaörsi Napló Budaörsi Városvédő Egyesület 2021 Magyarország Biblia emberei

2021.06.26.
20:05

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Budaörsi Olvasókör adománya 2021 június 26

A Dankó utca számára megtisztítottunk 50 kg burgonyát és főztünk 12 kg csirke alaplét. Mi a közösségnek adunk és nem a közösből elveszünk!

Szólj hozzá!

Címkék: Budaörs Oltalom Karitatív Egyesület Budaörsi Olvasókör Budaörsi Városvédő Egyesület 2021 Magyarország

2021.06.24.
11:48

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Biblia emberei: Szunyogh Szabolcs író

A Civil Rádió Olvasókörében Szunyogh Szabolcs író a vendégünk. Az író eddig 19 kötetet produkált, és még az íróasztalfiókjában kettő vár megjelenésre. A Biblia embereként Jézus történelmi alakját idézi fel a régészeti kutatások, a korabeli történetírók dokumentumai és a zsidó rabbik írásai alapján. Jézus a zsidó vallás reformere vagy új vallás alapítója volt? Szerkesztő-műsorvezető Tóth Zoltán.

Szólj hozzá!

Címkék: videó Civil Rádió 2021 Magyarország Biblia emberei

2021.06.15.
11:47

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Biblia emberei: Kenessei András művészettörténész

A Biblia emberei c. sorozatban Kenessei András a vendégünk., aki Jézus bibliai alakját és képzőművészeti megjelnését elemzi. Szerkesztő-műsorvezető Tóth Zoltán

Szólj hozzá!

Címkék: videó filmszínházirodalom Civil Rádió Budaörsi Olvasókör 2021 Magyarország Biblia emberei

2021.06.11.
17:48

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Bolgár György: Hazugságvizsgáló 4.

 A nagy mesemondó hete

Hazugságvizsgáló

 

 

          Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy „a jó dolog az, ha mindenki ott boldogul, ahol megszületett. A migráció rossz dolog. A jóisten mégiscsak adott egy talpalatnyi helyet valahol a világban, ahová megszülettél, és azért a helyért tartozol felelősséggel, ott kell élni, ott kell dolgozni, azzal a néppel kell boldogulni, azzal a faluval, várossal kell élhető emberi életet kialakítanod”.

          Ezzel szemben a tény az, hogy ez nemcsak hogy nem jó, de mindig lehetetlen volt, és az is marad. A magyarok például soha nem vándoroltak volna ide, a Kárpát-medencébe, és például ’56 után nem lett volna hová menniük. De ha mindenkinek a saját falujában kellene maradnia, mert ez Isten és Orbán rendje, akkor maga Orbán Viktor is a mai napig Alcsútdobozon keresné meg a napi betevőt, és legföljebb felcsúti barátjával, Lőrinccel búsongana azon, hogy miért születtek egyesek Budapestre, miért nem engedik őket beköltözni a Várba, vagy a hegyvidéki palotába. A végén annyira elkeserednének, hogy legszívesebben a szabad világba menekülnének. De az egész világra érvényes isteni és orbáni törvény sajnos nem engedné. Maradna a kőbánya. Persze tulajként az se rossz. Falun is lehet valaki nagymenő.

 

          Azt is állította a miniszterelnök (szintén az interjúban), hogy „a járványveszély miatt két évig ne csak az illegális, hanem semmilyen migrációt ne engedjünk Európában”.

          Ezzel szemben a tény az, hogy a legális migrációnak aztán végképp semmi köze nincs a járvány terjedéséhez. Ha a turistákat meg az üzleti utazókat ellenőrzik, hogy megvan-e a védettségük, ezt ugyanúgy megteszik a törvényes bevándorlókkal is. De Orbán persze a járványból is tud valami rosszat tanulni: azt tudniillik, hogy a gyűlöletkeltés jobban terjed, mint a vírus. És nincs ellene oltás.

         

          Azt állította a miniszterelnök (a Világgazdaság című lap fórumán), hogy „az egészségügyi rendszerünkről kiderült (…), hogy amikor csúcsteljesítményt kell nyújtania, akkor jobban teljesít, mint a legtöbb nyugat-európai egészségügy, hogy az orvosaink meg az ápolónőink jobbak, mint az Európai Unió többi országának”.

          Ezzel szemben a tény az, hogy ez mind nem derült ki. Az ugyanis mérhetetlen, hogy nálunk dolgoznak-e a legjobb orvosok és ápolónők, ezért aztán ez a kijelentés eleve abszurdum. Azt sem lehet pontosan mérni, hogy melyik országban a legjobb az orvosképzés, de ha valamennyire mégis lehetséges az összehasonlítás, akkor abból az derül ki, hogy az egyébként jónak tartott Semmelweis Egyetem nincs az első tíz között, viszont a még nálunk is jól ismert svéd Karolinska vagy a berlini Charité igen. Kit ámít mégis ezzel a miniszterelnök? Amikor pedig csúcsteljesítményről konfabulál, vajon miért felejti el látványosan, hogy Európában nálunk a legmagasabb covid-halálozás, és még a Kórházi Főigazgatóság is beismerte a 80-85 százalékos halálozási arányt a lélegeztető-gépeken. Íme, az ember, aki saját bevallása szerint soha nem hazudott. Lehet, hogy ebben valóban ő a legjobb egész Európában?

Szólj hozzá!

Címkék: kormánypárt Bolgár György Népszava 2021 Magyarország

süti beállítások módosítása
Mobil