A választási szakértő egy hármas rendszert talált ki ennek orvoslására. Tóth Zoltán a KlikkTv Tíz című műsorában elsőként a matematikai okot mutatta be. Szerinte azért kellett az előválasztást kitalálni, „hogy a választás új rendszerének matematikáját helyesbíteni lehessen és a társadalmi igazságosság felé lehessen tolni, hogy az emberek véleményét jobban kifejezze maga a választási eredmény.”

Második indokként a politikusok felkészítését hozta, nevezetesen azt, hogy „egy koalíciós győzelem esetén megtanuljanak kompromisszumokat kötni.”

A harmadik pedig, hogy a lakossághoz közelebb kerüljön a jelölés folyamata. „A pártok elnökeitől el kell venni azt a kizárólagos jogkört, hogy csak ők jelölhetnek embereket és ajánlhatnak a jelölési folyamatba. Ezt demokratikusan szét kell húzni időben és tömegében is.”

Tóth Zoltán rámutatott, hogy a Fidesz választástól választásig kampányolt, ezért is gondolta, hogy az előválasztással sikerül a választási kampányidőszakot az ellenzék javára módosítani.

Fontosnak tartotta azt is megemlíteni, hogy nagy kérdés a szavazatok együtt számolása. Emlékeztetett, utoljára négyezer ellenzéki szavazatszámláló-bizottsági tag volt a 22 ezer helyre. 11 ezer szavazókörzet volt, kettőt küldhettek volna mindenhová, de ez nem sikerült.

Hozzuk helyre a választási kampányt emberközeli politizálással, ennek vezető eleme a civil szervezetek bevonása a kampányba – folytatta a választási szakértő. „Akik eleve butaságnak nyilvánították az előválasztást, ma teljes mellszélességgel emellett kampányolnak.”

Tóth Zoltán szerint a felsorolt elvek jó része megvalósul, „talán sikerül kivenni a pártelnökök kizárólagos jogköréből a jelöltállítási lehetőséget és egy sokkal demokratikusabb módszer szerint haladni, sikerül a civil szervezetek szerepét növelni, már mutatják jeleit egyes szakpolitikák kidolgozásában. A politikusoknak ezen javaslatok társadalmi integrációjával kell foglalkozni, megmutatni a választóknak, mit is képviselnek. Ki kell válogatni azokat a területeket, amikkel foglalkozni lehet és nem egy-egy szó mögé bújtatni.”

Reagált arra is, hogy fanyalgás van a visszaléptetések körül, főleg a Jobbik és a DK kapcsolatában, elvész a versenyeztetés a szabad választásban. „Ezt a pártok által kialakítandó, közös társadalmi, gazdasági, politikai tartalom irányába tett lépésnek tekintem, nincs egy igazi vezető út, nincs egy felkent ember, aki rámutat a helyes útra és a többiek egy emberként követik, ez az emberi természettel ellentétes folyamat. Van helye vitának, van helye koalíciónak. Egy koalíciós kormányprogram csak úgy jöhet létre, ha elviselik egymást a koalícióra lépő felek már a programkészítés időszakában. Most ezt éljük. Ennek a folyamatnak vannak vesztesei és vannak nyertesei.”

„Ha nincs ilyen folyamat, akkor nem lehet együtt kormányozni. A kormányzáshoz biztonság, nyugalom, éleslátás és nagy adag kompromisszumkészség kell.”

Tóth Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy van egy súlyos szakmai hiba. Szerinte az rendben van, hogy egyéni választókerületi jelöltek indulnak, ott lehet koalíciót kötni, azonban a másik szavazattal a miniszterelnök-jelöltre kell voksolni.

„Akire az állampolgár szavaz, az egy ember és annak az embernek a rátermettsége, népszerűsége dönt. Egy országot nem egy embernek kell vezetni, mint Orbán Viktornak. A pártok között kellene választani nem az emberek között – most nem tudni, hogy milyen alapon jön létre a majdani koalíciós kormányzás.”

Szerinte nem a személyiség kiválasztása fontos, „mert ez a vezérelvű politikai intézményrendszereket jellemzi, mint amilyen a mai rendszer – Orbán a vezér. A miniszterelnöknek nem ilyennek kell lenni. A miniszterelnöknek szolgálni kell a győztes pártok által kialakított társadalmi, gazdasági, politikai konszenzust és az más, szakértőbb feladat, mint politikusnak lenni. A politikus szerepe a társadalomban az integráció, a közös értékek megtalálása és minden társadalmi csoportnak valamilyen érdekét beengedni a közös jóba. A miniszterelnöknek szolgálnia kell ezt a politikát.”

„A pártoknak van kormánya és nem a kormánynak van pártja, pártjai, ez egy minőségi különbség.”

Tóth Zoltán szerint létrejöhet vezérelvű kormány még Karácsony Gergellyel is. „Ha az egyéni választókerületben győztes párt ennek az eredményét automatikusan átvetíti az országos listára, máris itt van, hogy lesz egy „nemakarnok” emberből egy vezérelvű miniszterelnök.

Nagy politikai hiátusnak tartja, hogy nem tudjuk, miként oszlik meg a 106 egyéni választókerületi győzelem után, a 93 országos listás mandátum.

Erre több megoldási javaslata is van.

Az egyik, hogy lesznek közvélemény-kutatási adatok, ennek az átlaga alapján kerüljön kiosztásra a 93 országos listás mandátum a koalíciós pártok között.

A másik, hogy a hivatalos szavazás napján több közvélemény-kutatóval kell exit poll-t csináltatni és a pártok eleve nyilatkozzanak arról, hogy elfogadják ezeket az eredményeket és ennek alapján osztják a ki a 93 mandátumot.