A szavazatok erejével ...

Avokádó-krém, az aminek nevezik

Feleségem édesanyja révén került családunkba a franciás konyha néhány eleme. Döntően pénzügyi okai voltak annak, hogy nem terjedt a francia konyha a család hétköznapi étkezésében, de az apai ági nagyszüleim révén a Viharsarok paraszti, az anyai ági nagyszüleim mezőségi sváb konyhája is küzdött a maga igazáért. Jogos és eredményes volt ez a küzdelem a három irányzat között.

Természetesen a francia konyha sem egynemű, megtalálhatók benne a társadalmi rétegek szerinti tagozódások. A halak és tengeri herkentyűk, paraszti egytálételek az atlanti óceán partjáról, a vadak a Loire völgyéből, a dél- olaszhoz hasonlító ételek Földközi tenger menti paradicsom-padlizsánból származnak. És a 4000 féle sajt? És a borok: a könnyű vörösök (a szegényeknek), a nehéz és fanyar vörösök (a gazdagoknak). Azonban magyarországi hatásokat Párizs séfjei, a magyar polgári, úri osztályok franciaországi nyaralásai közvetítették felénk. (Valószínűleg a párizsi konyha „francia” változatára soha nem telt az ott élő magyar művészeknek.) A magyarországi magyar séfek is nagyon szerettek főzni a magyar nagypolgároknak „francia konyhát”, mert elegáns és kifinomult volt a magyar nemesi traktákhoz képest. A Hyppolit a lakájban a felkapaszkodott magyar szemétszállító nagyiparos (Kabos) büszkén vágja a nagyúri lakáj szemébe: „Hagymát eszem, sőt, hagymát hagymával!”. A magyar gurman szó is francia eredetű (a. m. falánk. Nálunk német szokás szerint a finom izlés értelmében használják, mely utóbbit a franciák Gourmet szóval fejezik ki. Gourmandise, inyencség.Forrás: Pallas Nagylexikon)

További csavar a családfánkban, hogy nem anyósom, hanem feleségem édesapjának voltak francia ősei, még a győri csatában győztes, konkrétan, személyében vesztes, sebesült napóleoni katona pesti letelepedéséből. Így anyósom a férje útján (is) megtanulja a francia konyha elemeit. Melyek ezek? Egy étkezésen belül több fogás (legalább 3, a fölső határ csak idő és pénzkérdés) + vörösbor + sajt +kávé. Sokféleség, sokszínűség, de mindenből keveset (kivéve a vörösbor, amely lineárisan emelkedik az étkezés idéjének a növekedésével). Feleségem édesanyja nagyra értékelte az avokádót, de évente csak egyszer (ünnepen) futotta rá.

Az avokádó gyümölcs történetéről az interneten sok szász oldalt olvashatunk. Mexikói származás, és a XV-XVI. századi európai megjelenés valószínűsíthető. Az biztos, hogy nem volt soha a nép eledele – ellentétben a kukoricával és a krumplival. Az avokádó gyógyító hatásáról további száz oldalak lelhetőek föl az inteneten. Gyógyszer a magas és az alacsony vérnyomás ellen, sőt, normális vérnyomás esetén preventíve ajánlott, stb., stb. Afrodiziákumként is nagyon serkentő, egyes internet bejegyzéseken Mexikóban „herefának” nevezték azt, amin terem.

Az avokádó semleges ízű gyümölcs. Sok olyan zöldséget-gyümölcsöt ismerünk és fogyasztunk, amelyek önmagukban szintén semleges ízűek (Nagymamám szerint „Se íze, se bűze!”), például az articsóka, a spárga, a japán cseresznye, a póré hagyma, az uborka. Nos, ilyen az avokádó is: felveszi a fűszerek és a vele együtt készített aromásabb zöldségek-gyümölcsök-húsok, továbbá a fűszerek ízét.

Az avokádó receptek száma végtelen az interneten. Most azonban olyan avokádó-krémet készítünk, amely gyakorlatilag avokádóból készül. Az avokádó húsán kívül annyi hagymával egészíthető ki, mint a gyümölcs kemény magjának a tömege (max. ¼ fej lila/vörös/új hagyma/snidling).

Bevásárlólista előételként 8 szelet pirítóshoz

2 db avokádó                          300 Ft (szezonár karácsony előtt)

¼ fej hagyma                             20

1 db citrom                                30

só, fehér bors                            20

Összesen                                 400 Ft kb.

Metódus

A magyarországi üzletben vásárolt kőkemény avokádót a konyha szembeötlő pontján helyezem el. Minden nap egyszer nyomáspróba alá helyezem a keménységet. Több/sok nap után egyszer csak veszít a keménységéből és az ujjam helye ott marad a héjon. „Heuréka!” felkiáltással legkésőbb másnap („Minden nap másnap!” – énekli Geszti Péter) egy éles késsel kettévágjuk az avokádót, és meglepődünk azon, hogy a gyümölcs 1/3-a a magja. A puha gyümölcsöt kikanalazzuk egy keverőtálba, majd egy villával összenyomkodjuk krémszerűre.

(Ha nem nyomódik össze, akkor hagyjuk állni egy napig. Ennyi idő alatt teljesen megbarnul, nagyon gusztustalan lesz a kinézete, és ezért kidobjuk a szemétbe. Új avokádót vásárolunk Párizs, Berlin vagy Bécs valamely üzletében, ahol érett, puha avokádót árusítanak.)

A sikeres összetöréssel párhuzamosan sót, fehérborsot szórunk a krémbe és citromlével csepegtetjük (csepegtetjük, nem felöntjük!).

Lehetőleg friss kenyérből készült piritóssal tálaljuk. Ha nem friss a kenyér az sem baj, ha kétszersült az sem baj! Ha sótlan, akkor utánsózzuk, borsozzuk. Ezt a műveletet mindenki csak maga végezheti, nem célszerű mások fűszeigényét magunknak meghatározni! Így van ez az élet más területein is!

Sőt, a megérkező vendégektől nyugodtan kérdezzük meg az ajtóban állva: „Hoztatok magatokkal avokádó krémet?” A válasz minőségétől sok minden függhet...

A magyar parlament épületének a történetéről itt olvashat:

http://kulturalisutvonalak.blogter.hu/259383/magyar_csodak_a_parlament

A kép jobboldalán (Margit-híd felé) az épület XVII. sz. kapuja látható. 1983-89 között itt jártam be a munkahelyemre. Az irodám ablaka a Margit-szigetre nézett.

A parlament Kossuth térre néző oldalán található a két oroszlán között a főbejárat. A főbejárat fölötti szinten ülésezett az Országos Választási Bizottság 1989 telén, a 4 igenes népszavazás, majd 1990 tavaszán az első szabad parlamenti választás időszakában.

Zsidó, leánykori nevén lengyel tojás

1952-ben születtem, és úgy nőttem fel, hogy lengyel tojásnak nevezték a környezetemben ezt a tojáskrémet. Mire elvégeztem az egyetemet (1977) megtudtam, hogy az eredeti neve zsidó tojás. Akár így nevezzük, akár úgy, nagyon finom étel, különösen, ha a barátaid váratlanul jönnek és valamit sürgősen kell készítened szendvicsnek. Mire a kenyérért elküldött barátaid visszaérnek a borral, addig összeállíthatod a tojáskrémet. Amerikában a PC beszédben (political correct) bizonyára tojáskrémnek nevezik, nevezzük mi is így. De erről egy pesti vicc jut eszembe: Két férfi bemutatkozik egymásnak: „Fehér vagyok!” – mondja az egyik, „Barna vagyok!” mondja a másik. Egyszerre kérdezik egymástól ”És korábban?”.

Bevásárló lista 6 személyre

12 db friss tojás                      500 Ft

1 nagy fej vöröshagyma           20

3 evőkanál mustár                    20

3 evőkanál libazsír (kacsa)     300

só, bors, pirospaprika             100

Összesen                                1000 Ft

Metódus

A tojásokat bő hideg vízben tesszük fel főni, egy kanál sóval.(A só segíti a víz felforrását és kidurranó tojást összefogja. A tojás nem durran ki, ha a hűtőszekrényből fél órával korábban kivesszük.) Legalább 10 percig forraljuk a vízben a tojásokat, hogy jó kemények legyenek. (Aki krémesebben szereti a tojáskrémet, az kevesebb ideig forralja a vizet.) A forró vizet kiöntjük és hideg vízben feltörjük a tojásokat, hogy a héjuk könnyebben lejöjjön. A hideg vízben hagyjuk egy kicsit a megpucolt tojásokat, hogy a kemény tojásokra ráragadó héj-szilánkok lemosódjanak. (Az okosabbja egy barátját kéri meg a tojások héjának a leszedésére.)

Egy nagy tálban villával összetörjük a tojásokat. (Lehet turmixolni is, és akkor nagyon „sima” krémet kapunk, amely inkább a nagyüzemi szendvicsgyárra teszi hasonlatossá a tojáskrémünket, és sokat kell mosogatni.) A finomra felvágott vörös/lila hagymát a mustárral és a fűszerekkel összekeverjük. Ha nagyon sűrűnek ítéljük a krémet, akkor egy kevés joghuttal/kefírrel/tejföllel hígitjuk.

Diétázók kerüljék ezt a tojáskrémet, vagy ne tegyenek bele libazsírt és tojást. A vöröshagyma kenyérrel egy hagyományos magyar étel és nagyon egészséges. („Van vöröshagyma, a tarisznyába’, keserű magába’, szolgalegénynek, hej, de szegénynek keserű vacsora!”)

Eredetileg barheszre (ünnepre készült sós kalács) kenték a zsidó tojást. Később a barhesz édes lett, így is finom. Mi legjobban 3 kg-os parasztkenyér nagy szeleteire szeretjük kenni, és bármilyen savanyú bort lehet hozzá inni, mert úgysem érzi az ember a bor ízét a hagyma mellett.

A nagy parasztkenyeret a Lipóti pékségben szoktuk venni. Lipót egy magyar községnek a magyar neve. És korábban?