A szavazatok erejével ...

Április 6-án távol vagyok a lakóhelyemtől. Hogyan szavazhatok?

http://www.klubradio.hu/index.php?id=33%23c

Bolgár György és Tóth Zoltán beszélget az átjelentkezéssel szavazás módjáról.

2014 02 28 4. rész 6 perc 40-től

A lakópark üzemeltetési költségből kampányfinanszírozás. A Népszava cikke a vasárnapi fóti megismételt időközi választás előtt.

http://nepszava.hu/cikk/1012346-lakokkal-fizettetik-a-kampanykoltsegeket

Közszolgálati vagy pártos tájékoztatás?

Kaptam egy e-mailt arról, hogy olvassam a vs.hu honlapot, amely a 2014. évi választásokról ad tájékoztatás, és segít nekem az a bonyolult választási kérdésekben való eligazodásban.

Nosza, rajta! Ráléptem a honlapra, és érdeklődéssel olvastam azt a hírt/kommentárt, amely szerint a Népszava félretájékoztatta a választópolgárokat a külképviseleten való szavazás módjáról.

http://vs.hu/lakcimkartya-nelkul-szavazhatunk-kulkepviseleten-0225/

Pap Szilárd István cikkéből idézek:

„Az NVI közlése szerint lakcímkártya nélkül is lehet szavazni, a külképviseleten pusztán négy irat egyikét – a személyi igazolványt, az útlevelet, a jogosítványt vagy a kártya formátumú ideiglenes személyazonosító igazolványt – kell bemutatni.”

A pártos tájékoztatást folytatók közé nem célszerű belépni sem a vs.hu, sem Pap Szilárd számára. Javasolom, hogy az alábbi cikkemet közöljék az olvasóikkal:

http://tothzoltan.blog.hu/2014/02/26/kell_a_lakcimkartya_a_kulkepviseleti_szavazason mert itt nem egy nyilatkozatról, hanem egy folyamat végig kísérésről van szó. Hogyan jut el a közszolgálati információ a külképviseleten szavazó választópolgárokhoz?

Ajánlom a vs.hu és az újságíró szíves figyelmébe a közszolgálati tájékoztatás szükségességét. Olvassanak többször Népszavát.

Kell a lakcímkártya a külképviseleti szavazáshoz.

A tisztességes tájékoztatáshoz való jog sérül akkor, amikor a külképviseleti szavazáshoz szükséges hatósági iratokról ad tájékoztatást a helyi választási iroda az érintett választópolgár számára. A Népszava cikke 2014. február 25-én egy valódi közszolgálati cikk volt, amelyben felhívta a külföldön szavazni kívánók figyelmét arra, hogy ha mind a két szavazatukkal élni akarnak, akkor a külképviseleten való szavazásra magukkal kell vinniük a lakcímkártyát is.

2014. február 26-án jelent meg a Népszavában az NVI sajtóközleménye nagyon pozitív abból a szempontból, hogy nyilvánvalóvá tette mindenki előtt, hogy a külképviseleten szavazóknak is két szavazatuk van. Reméljük, hogy a Népszava cikkét minden külképviseleten olvassák azok a munkatársak, akik a szavazás lebonyolításával foglalkoznak.

http://nepszava.hu/cikk/1011930-valasztas-2014---zavaros-a-tajekoztatas

Sajnálatos, hogy a NVI sajtóközleménye nem tartalmazza azt a kijelentést, hogy „nem szükséges a lakcímkártya bemutatása a külképviseleti szavazáson”. Mert így volna teljes körű a tájékoztatás.

 Az NVI sajtóközleménye arra hivatkozva védi meg a helyi választási irodát, hogy a választási eljárási törvénynek megfelelően adott tájékoztatást a szavazás napján bemutatandó hatósági igazolványokról. E szerint a személyazonosításhoz elegendő a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél vagy a gépjárművezető engedély bemutatása. A törvény egy pontjának idézése önmagában igaz, azonban nélkülözi a választási folyamatok átfogó ismeretét, a törvény egészének az áttekintését.

A Ve. 259. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a külképviseleti névjegyzékbe való felvételi kérelemnek – többek között - milyen adatokat kell tartalmaznia: a Ve. 92.§ (1) a/ pontja szerint a személyazonosító jelet is.

Honnét tudja a választópolgár a saját személyazonosító jelét? Kizárólag a LAKCÍMKÁRTYÁ-ról olvasható le pontosan a személyazonosító jel! Tehát akinél nincs ott a lakcímkártyája, mert a magyar hatóságok elvették tőle vagy nem vitte magával külföldre, az a választópolgár már a külképviseleten való szavazást sem kérheti, mert nem tudja a személyazonosító jelét! Így egyáltalán nem szavazhat sem kettőt, sem egyet.

A Ve. 7. sz. mellékletének db/ pontja a külképviseleti névjegyzék kötelező adat tartalmává teszi a személyazonosító jelet. Márpedig a személyazonosítás a választópolgár által bemutatott hatósági igazolvány adatainak és a névjegyzékben szereplő adatok azonosságának a megállapításából áll. Az NVI és a helyi választási iroda tehát nem adott pontos tájékoztatást a választópolgárnak, mert a személyazonosító jelet csak a LAKCÍMKÁRTYÁ-ról lehet megállapítani. A nyilvánvaló ellentmondás feloldása több féle módon is lehetséges:

1. A külképviseleti névjegyzékhez se kelljen a kérelembe beírni a személyazonosító jelet.

2. Az NVI ismerje el a nem teljes körű, hibás tájékoztatást tényét és javítsák ki a tájékoztató anyagot.

3. Az NVI és a helyi választási iroda jelentse ki nyilvánosan, hogy a külképviseleti szavazáshoz nem kell lakcímkártya.

A hibás tájékoztatás korrekciójával megelőzhetőek azok a viták, amelyek a szavazás napján a külképviseleti szavazáson arról fog szólni, hogy az választópolgárnak átadott országos listás szavazólap mellett miért nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot az a választópolgár, akinek a névjegyzékben a neve mellett /Ve. 7. sz. melléklet e) pont/ a választópolgár részére átadandó szavazólapok megjelölésénél csak az országos lista megjelölés szerepel majd.

HOGYAN TUDOTT VOLNA A KÜLKÉPVISELELTI NÉVJEGYZÉKBEN REGISZTÁLNI AZ, AKINEK NINCS LAKCÍMKÁRTYÁJA?  Aki ismeri a választási folyamat egészét, az a hibát rövid úton rendezi, és nem felelőseket keres. Jobb megoldás, mint a hibát egy folyamaton végigvonszolni, és végén elismerni a tévedést.

„Félrevitt kivándorlók”-ról ír a Népszava. A cím oka az, hogy egy helyi választási iroda tájékoztatója nem korrekt. Aki a tájékoztató alapján akar majd szavazni a választás napján, azt megfosztják az egyik szavazatától.

http://nepszava.hu/cikk/1011831-felrevitt-kivandorlok

Választási tudnivalók – rajzfilmen.

Az újrakeresztelésben „Nemzeti” - korábbi nevén „Országos” – Választási Iroda az új nevének megfelelő stílusban terjeszti a választási tudnivalókat: összekeveri a magyar nemzetiség és a magyar állampolgárság fogalmát. A magyar nemzet, mint kulturális fogalom mást jelent, mint a magyar állampolgárság fogalma.  Az első egy kulturális, a második egy politikai (állami) fogalom. Nem minden magyar állampolgár magyar nemzetiségű (pl. a Magyarországon élő 13 kisebbségiek, valamint azon kínaiak, oroszok, továbbá dél-amerikai és afrikai focisták, akik állampolgárságot kaptak). Ugyanakkor nem minden magyar nemzetiségű ember magyar állampolgár, aki külföldön él.

Az első rajzfilm arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy „Magyarok nem csak Magyarországon élnek”, és elfeledkezik arról, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok többsége nem magyar állampolgár. A rajzfilm folytatása megállapítja: 2014-től „minden választójoggal rendelkező választópolgár szavazhat a magyar országgyűlési választáson és népszavazáson”. A történelmi hűség védelmében megemlítem ugyanez volt a törvényi rendelkezés 1989-2014 között is.  Teljes a káosz a rajzfilmkészítők és a megrendelők fejében.

Az első rajzfilmben megtörténik egy korábbi irodai szarvashiba korrekciója: a határon túli magyarok számára az internetes módszer mellett postai levélben van lehetőség regisztrációra. Arra a kérdésre persze nem kapunk választ, hogy a mi a helyzet a korábban nem postai úton begyűjtött „levelek” érvényességével?!

Az első rajzfilm egy vidám tablóval zárul: a regisztrálók táborát egy gördeszkás kisgyermek is gyarapítja, sőt végszóra befut a regisztrálók közé egy igazi „nemzeti” pulikutya is!

A második rajzfilm annak érdekében kampányol, hogy a nemzetiségiek ne szavazzanak pártlistákra. A konkrét szöveg szerint „a nemzetiségiek kérhetik, hogy az országgyűlési választáson pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhassanak”. Arról a rajzfilm nem ad tájékoztatást, hogy a törvény szövege azt tartalmazza: aki nemzetiségiként regisztrált a névjegyzékben, az nem szavazhat pártlistára. A kampányfilm szövege a pártlistára való szavazás tilalmának a felelősségét „áttolja” a választópolgárra: ő nem akar pártlistára szavazni! A közszolgálatinak nem tekinthető tájékoztatás azt is elfelejti megmondani a nemzetiségi regisztrálónak, hogy ha regisztrált, akkor csak olyan nemzetiségi listára szavazhat, amelyet egy politikai szervezet - a jelenleg regnáló nemzetiségi országos önkormányzat állít – a regisztráltak számára. A nemzetiségi szavazás vonatkozásában, íme, újra itt az idő: „Aki egyetért a Hazafias Népfront listájával, az változatlanul dobja be az urnába a listát! Ellenszavazatot leadni nem lehet!”

Külföldön élő magyarok hogyan szavazhatnak?

A soproni fb oldalon Tóth Zoltán ad tájékoztatást a szavazás bürokratikus korlátairól. (Lentebb.)

https://www.facebook.com/pages/sopronium/484980741533998?ref=hl 

https://www.facebook.com/pages/sopronium/484980741533998?ref=hl 

 Összességében alkotmányellenes szabályozás és alkotmányellenes gyakorlat.

Kuncze Gábor riporter iskolát nyitott.

Mennyi az annyi a HírTV szerint?

http://piroslapok.blog.hu/2014/02/21/kuncze_felmosta_a_padlot_a_hirtv_hazug_riporterevel?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare

A választási informatikai rendszer egy fekete doboz. Bánó András beszélgetett Tóth Zoltánnal az Egyenes beszéd c. ATV műsorban.

http://www.atv.hu/videok/video-20140220-toth-zoltan

A FIDESZ-KDNP jelöltek egy része nem tudja saját hivatalos nevét. Így pártjuknak nem sikerült az országos pártlistájukon szereplő képviselő jelöltek nevét hibátlanul bejelenteniük, de azért a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba vette a listát.

Szigorú volt korábban a választási iroda a választópolgárokkal szemben.

http://tothzoltan.blog.hu/2014/02/11/szigoru_valasztasi_iroda Elutasította azokat a beadványokat, amelyekben a választópolgárok nem pontosan adták meg a nevüket. Ugyanez a hiba bocsánatos bűn a FIDESZ-KDNP jelöltek esetében.

A bocsánatos bűnök listáját itt olvashatják:

„A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a FIDESZ – Magyar
Polgári Szövetségnek és a Kereszténydemokrata Néppártnak, mint jelölő
szervezeteknek az országgyűlési képviselők 2014. évi általános
választásán állított közös pártlistájuk azon jelöltjeit, akiknek a
központi névjegyzékben szereplő egyik utóneve a névjegyzék adataitól
eltérően elhagyásra került, a központi névjegyzék adatainak
megfelelően veszi nyilvántartásba (46., 108., 183., 188., 226., 227.,
246., 271. sorszám alatti jelöltek).
A közös pártlista azon jelöltjeit, akik esetében a „dr.” megjelölés
nem került feltüntetésre, bár az szerepel a központi névjegyzékben, a
Bizottság a központi névjegyzék adatainak megfelelően veszi
nyilvántartásba (53., 241. sorszám alatti jelöltek).
Azon jelölteket, akik esetében a „dr.” megjelölés anélkül került
feltüntetésre, hogy az szerepelne a központi névjegyzékben a Nemzeti
Választási Bizottság a „dr.” megjelölés nélkül, a központi névjegyzék
adatainak megfelelően veszi nyilvántartásba (266., 271., 275. sorszám
alatti jelöltek).

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös pártlistájának bejelentése egyebekben a törvényes feltételeknek megfelel, ezért azt a rendelkező részben foglaltak szerint nyilvántartásba veszi.”

http://valasztas.hu/hu/ovb/hatarozatok/2014/2014-4194.html

Az NVB döntésének azt a szövegrészét érdemes újból áttekinteni, amelyet pirossal kiemeltem. Ezek szerint az NVB úgy vette nyilvántartásba a jelöltek egy részét, hogy azok a törvényes követelményeknek teljes egészében nem feleltek meg. Minden nap történik valami törvénytelen a hivatalos választási szervek tevékenységében…