Az Európai Parlament tagjainak a megválasztására az unió 28 tagországában 2014. május 22-25. között kerül sor. Az Európai Parlament 750 tagjából Magyarországot 21 pártpolitikus képviseli. A magyarországi képviselőket 2014. május 25-én (vasárnap) választjuk meg. Az Európai Parlament megbízatása öt évre szól. Az Európai Parlamentbe 28 tagállam 400 millió állampolgára választhat meg – összesen - 750 képviselőt. (A 751. helyet az kapja meg, akit elnöknek választanak.)
Az európai közösség céljainak bővülése
Az európai háborúk megakadályozása és a gazdasági együttműködés európai kialakítása volt a célja az Európai Szén – és Acélközösségnek, amelyet hat nyugat-európai állam alapított meg 1951-ben. Az eredményes gazdasági együttműködés 1957-ben kibővült az atomenergiával. 1973-ban új államok kérték felvételüket a szervezetbe. A kibővült államok köre a gazdasági tevékenységek további bővítése (pl. mezőgazdaság) mellett a politikai integrációt is erősítették azzal, hogy létrehozták az Európai Parlamentet. 1976-2002 között az Európai Unió választópolgárai saját államuk által meghatározott szabályokkal választhatták meg nemzeti képviselőiket a közös Parlamentbe. A politikai integráció további erősítése érdekében 2002-től egységes elvek alapján történik az Európai Parlament képviselőinek a megválasztása. A 28 uniós tagországból jelenleg 18-ban a hivatalos fizetőeszköz a közös pénz, az euro.
Az Európai Unió kormányát Bizottságnak nevezték el az alapítók, és ezen a megnevezésen nem változtattak az elmúlt évtizedekben sem. A Bizottság tagja a biztosok, akiknek a feladata a tagállamok minisztereihez hasonlítható.
2014-re politikai újdonság, hogy a Bizottság elnökét és a biztosokat, a választás eredményének a figyelembe vételével a tagállamok állam- és kormányfői jelölik, és az Európai Parlament egyszerű többséggel (376) választja meg. Az új megoldás csökkenti az Európai Parlament demokrácia deficitjét.
Az Európai Parlament feladatai és hatáskörei jelentősen nőttek az elmúlt 20 évben. Lassan-lassan hasonlítani kezd egy Európai Egyesült Államokra. Azonban vannak olyan tagországok – köztük 2010 óta Magyarország jelenlegi kormánytöbbsége is – amely ezt az integrációs folyamatot visszájára kívánja fordítani, és ázsiai államok támogatását keresi az Európai Unió ellenében. Ezt a folyamatot a magyar parlamenti kétharmad a „Nemzetek Európájának” nevezi. Az európai parlamenti választásnak tehát, gazdasági és politikai tétje is van.
Az Európai Parlamentben a tagállami alapon megválasztott pártpolitikus képviselők nemzetek „feletti” pártcsaládokba tömörülve alkotnak frakciókat. A tagállamban megválasztott képviselők nem a küldő ország zászlaja alatt ülnek, hanem politikai színek szerint tömörülnek (így rendszeresek a „hazaárulózások” a tagállami képviselők között – otthon). A pártcsaládok nagyon színesek: néppártiak, szocialisták, liberálisok, stb. Több olyan frakció is működik, amelynek nincs magyarországi megfelelője a nemzeti parlamentben: pl. konzervatív liberális, kommunista frakció. Ennek a politikai sokszínűségnek az az oka, hogy a tagállamok többségében „arányos” választási rendszert alkalmaznak, így a képviselők összetétele valóságosabban tükrözi a választók érték- és érdektagoltságát, mint az aránytalan választási rendszerek (pl. Magyarország). Ugyanakkor Magyarországon vannak olyan pártképviselők, akiket – szélsőséges-náci nézetei miatt - egyetlen európai parlamenti frakció sem fogadott be: ez a Jobbik.
A választás rendszere
Az uniós parlamenti szabályok megállapításának a joga megoszlik az Európai Parlament és a tagállami parlamentek között. Kötelező szabály a tagállamokra, hogy arányos választási rendszert kell alkalmazni. Közösek a választások alapelvei is: a választójog általános, egyenlő, a szavazás titkos. Az unió kötelező alapelve az is, hogy a választásnak szabadnak kell lennie. (Ezen kötelező alapelv nem került be az Alaptörvénybe, illetőleg az európai parlamenti képviselők választásról szóló törvénybe.)
Kötelező szakmai szabály, hogy az arányos választási rendszerekben a választás egyfordulós. A választáson az adott ország egy választókerületet alkot, kivételt csak néhány szövetségi állam jelent, de ott is a választás eredményének arányosnak kell lennie. (A jelenleg hatályos magyar országgyűlési választási rendszer nem felelne meg egy vizsgán.)
A 400 millió európai választó számára jelölteket kizárólag a tagállamokban működő pártok állíthatnak – listán. Minden párt indulhat, amely 2014. április 22-ig legalább 20 ezer érvényes ajánlást tudott gyűjteni. A tagállamoknak és a pártoknak joguk van a jelölési eljárás keretében „előválasztást” tartani, továbbá a tagállamok lehetőséget biztosíthatnak a választópolgároknak „preferenciális” szavazásra (a választópolgár a pártlistán belül „erősorrendet” állíthat fel a párt által jelölt személyek között). A magyar választási törvények nem ismerik sem az előválasztás fogalmát, sem a preferenciális választás módszerét.
Az Európai Unió ajánlja, hogy a tagországok szabályozzák törvényben a választási kampány finanszírozását. A magyarországi kampányfinanszírozásnak és a pártpénzeknek nincsenek szabályai, mert a magyar Országgyűlés ilyeneket nem alkotott.
Az Európai Parlament választáson – ellentétben a magyar országgyűlési választással – a választási rendszer arányos. Minden párt, amely meghaladja az 5%-os küszöböt, olyan arányban küldhet képviselőt az Európai Parlamentbe, mint az általa elért szavaztok aránya. Ez a módszer alapjában eltér attól, amelyet április 6-án megtapasztaltunk, amikor a szavazatok 44%-val az országgyűlési képviselői helyek 66%-át lehetett elnyerni!
A választási eljárás
A választási eljárás szabályait a tagállamok parlamentjei állapítják meg. A május 25-ei szavazás eljárási szabályai lényegileg azonosak az április 6-ai eljárási szabályokkal.
A jelenlegi magyar kormány elkülönítette az országgyűlési és az európai parlamenti választás napját (április 6. – május 25.), midőn egy korábbi időszakban a „költségtakarékosság” jegyében arról szónokoltak a szóvivők, hogy milyen költségtakarékos az „egy napon – két választás”. A köztársasági elnök azonban nem osztotta a parlamenti kétharmad véleményét és két egymástól távol álló napra tűzte ki a két választást. Érdemi indoklás nem volt.
Mindenki tudja, hogy az egy napon megtartott különböző választások részvételi aránya ugyanaz. Ha a választópolgár május 25-én egyszerre kapja az országgyűlési választás két szavazólapját (egyéni és listás), továbbá harmadik szavazólapként megkapja az Európai Parlament szavazólapját is, akkor a választási résztétel, az érvényes szavazatok száma azonos lenne (a konkrét adat utólagos ismeretében: 62%). De így, hogy április 6-án már megvolt a 62%-os részvételi eredmény és május 25-én egy olyan szavazáson kell részt venni, amelynek belpolitikai éréke már „lecsökkent”, ezért radikálisan csökkeni fog a vasárnapi választásokon való részvétel. A harmadik Orbán-kormány azzal büszkélkedhet majd május 26-án: „a nép nem akart az unióra szavazni”. A harmadik Orbán-kormány „nagyon akart az unióra szavazni, azonban a „nép” nem vett részt az európai választáson megfelelő mértékben”. Ugyanakkor a „harmadik Orbán-kormány uniós elkötelezettségét bizonyítja, a 21 uniós mandátum többségének a megszerzése is!”
MSZP vagy Jobbik?
A nagyon alacsony választási részvétel és a jelenlegi parlamenti kétharmad győzelme borítékolható. A politikai kérdés, hogy melyik párt lesz a második helyezett: az MSZP vagy a Jobbik?
Az Európai Parlament választásának belpolitikai következményei súlyosak minden tagállamban.
Jó tudni …
Minden magyar választópolgárnak joga van az országgyűlési választásokhoz hasonló módon a külképviseleti névjegyzékbe bejelentkezni 2014. május 17. 16,00 óráig, továbbá május 16-án 16, 00 óráig átjelentkezést kérni a tartózkodási hely szerinti szavazáshoz.
2014. május 25-én, vasárnap, a szavazás reggel 6 órától este 19 óráig tart. A szavazás módja az országos listához hasonló: egy + vagy egy X jelet kell elhelyezni a szavazólapon egy pártra.
400 ezer fiatal választó polgár első ízben szavazhat az európai parlamenti képviselőkre.
Magyarország lakosságát az erkölcsi, társadalmi és gazdasági értékei és érdekei az Európai Unióhoz kötik. A magyarországi pártpolitika jelenleg erkölcstelen.
Az Európai Parlamenti választáson a részvétel önkéntes. A választáson való részvétel minden választópolgár erkölcsi kötelessége.
