Ukrajnában elnököt választottak 2014. május 25-én. 17 millió választópolgár szavazott (61%). 2 megyében gyakorlatilag nem lehetett szavazni a polgárháború miatt. A győztes Porosenkó az Ütés párt jelöltje volt. (A párt a nevét Klicskóról a világhírű bokszolóról kapta.) Az Európai Unió elismerte a választás eredményét.
http://nepszava.hu/cikk/1022295-megvan-az-elozetes-vegeredmeny-tenyleg-porosenko-nyert
Hogyan kell számolni az 5%-os parlamenti küszöböt, és a D’Hont mátrix hogyan osztja a mandátumokat a pártoknak? Elveszítheti-e 1 mandátumát az LMP?
A Klubrádióban Pikó András kérdezte Tóth Zoltán.
http://www.klubradio.hu/index.php?id=28%23c
2014 05 27 3. rész 12 perctől
Győztek a nemszavazók!
Nyolcmillió választójogosultból 2,3 millió választópolgár (29%) vett részt az Európai Parlament képviselőinek választásán.
A demokrácia ünnepnapja a választás! Kevesen ünnepeltünk tegnap, a többség úgy döntött, hogy számára nem tartogat semmit ez a vasárnap a közösségi életben.
Akik még is úgy döntöttek, hogy részt vesznek a választáson, azok ismét a Fideszt díjazták. A Fidesz örülhet a 12 uniós mandátumnak, és elgondolkodhat azon, hogy április 6-ához képest 1 millió szavazót veszített. Bár a gondolkodásra sok esélyük nincsen, hiszen a főnökük megmondta: „győztünk, nagyon győztünk, sőt mi győztünk a legjobban". Az április 6-ai 2,3 millió szavazó után a Fidesz szavazó bázisa 1,2 millió választópolgárra csökkent. A számok fényében szédelgő feldicsérésnek vagy még inkább dicsekvésnek tűnik az idézett kijelentés.
Baloldalon is van ok az elgondolkodásra. Az összefogás felmondása hozzávetőlegesen három egyenlő részre szakította a baloldalt. Az Mszp politikusai „Gyurcsányoztak” eleget: többet visz, mint hoz – jelentették ki az április 6-ai választás után is. Akkor most mit mondanak a saját vezetőjükre? Mesterházi csak vitt és nem hozott semmit?! Az Mszp megismételte az 1990-es választás eredményét: 11%-át érte el a szavazatoknak. A szavazóbázis elvesztését az abszolút szám még jobban mutatja: 250 ezren szavaztak a szocialistákra.
A Demokratikus Koalíció örülhet, mert két képviselőt küldhet Brüsszelbe. Saját céljukat elérték. Ráadásul igazolva láthatják azt a korábbi igényüket is, hogy összefogás javaslata, amelyet az Mszp és az Együtt is elutasított: helyes gondolat volt.
Az Együtt 160 ezer szavazatot ért el, amely kevés lett volna az április 6-ai választáson az 5%-os küszöbhöz. Ennyi szavazat most elegendő volt ahhoz, hogy egy képviselőjük Brüsszelbe utazhasson.
Az Lmp 110 ezer szavazatnak örülhet és ők is egy képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Április 6-án még 250 szavazójuk volt, amelyből 140 ezret elvesztettek 6 hét alatt.
A Haza nem eladó és az SMS párt az uniós választásra 20-20 ezer aláírást gyűjtött azért, hogy indulhassanak a választáson. Egyik párt sem tudta a titkos szavazáson megismételni ezt a teljesítményt, az előbbi 12 ezer, az utóbbi 9 ezer szavazatot ért el.
A Nemzeti Választási Iroda a pártelfogultságáról tett ismét bizonyosságot. Sajátjuknak tekintett hírharsonáik előbb tudták meg a választási eredményt, mint a nyilvánosság. Bár kétségkívül ráértünk volna később is megtudni a példátlanul alacsony választási részvétellel megtartott választási eredményeket.
Titkosak a választási eredmények – a nyilvánosság számára 23 óráig!
A mai napon – 2014. május 25-én (vasárnap) 23 óráig titkosak a választási eredmények az emberek számára. A választási eredmények feldolgozása már 19 órakor elkezdődött, és az adatokat folyamatosan közlik a kormánypárti politikusokkal. Az ellenzéki politikusuk egy szűk csoportja az apparátus egyes tagjaitól kaphat szűk információkat. Az emberek, a választópolgárok majd 23 óra után a végeredményről kapnak tájékoztatást.
A Mandiner megsértve a minden szabályt már 20 órakor közölt adatokat – tikos kiszivárogtatóktól.
Erkölcstelen belpolitika. Erkölcstelenek a parlamenti pártok politikája.
A mai naphoz vezető tisztességtelen adatközlési utat a 2004. évi Európai Parlamenti választáson a korabeli kormánypárt, az Mszp kezdte el. A korabeli belügyminiszter arra kényszerítette a kabinetfőnöke útján a választási munkacsoportot, hogy a törvény ellenére adjon információkat a választási adatokról a miniszterelnökség számára. A törvénytelen kényszerítésnek az volt a célja, hogy a kormánypárt – megfosztva az ellenzéket és a nyilvánosságot az időbeni adatok ismeretétől – felkészülhessen az adatok politikai (PR) kommentálására.
Az erkölcstelenség tovább fokozódott a 2009. évi európai parlamenti választásra, és a csúcspontot a mai napi választási adatközlésre érte el.
Jelenleg már törvényesnek számít az, hogy a választási iroda megfosztja az ellenzéket és a nyilvánosságot az adatok feldolgozásának a folyamatától, és kizárólag a végeredmény megismerését teszi lehetővé. Az embereket, a választópolgárokat megfosztja az adatok folyamatosságának a követésétől, és így gyanúra ad okot.
A Nemzeti Választási Bizottság és az Iroda pártpolitikai szervezet. A függetlenségnek még a látszatát is kerülik. A függetlenség hiányát számukra pótolja a fizetésük.
Az Európai Parlament tagjainak a megválasztására az unió 28 tagországában 2014. május 22-25. között kerül sor. Az Európai Parlament 750 tagjából Magyarországot 21 pártpolitikus képviseli. A magyarországi képviselőket 2014. május 25-én (vasárnap) választjuk meg. Az Európai Parlament megbízatása öt évre szól. Az Európai Parlamentbe 28 tagállam 400 millió állampolgára választhat meg – összesen - 750 képviselőt. (A 751. helyet az kapja meg, akit elnöknek választanak.)
Az európai közösség céljainak bővülése
Az európai háborúk megakadályozása és a gazdasági együttműködés európai kialakítása volt a célja az Európai Szén – és Acélközösségnek, amelyet hat nyugat-európai állam alapított meg 1951-ben. Az eredményes gazdasági együttműködés 1957-ben kibővült az atomenergiával. 1973-ban új államok kérték felvételüket a szervezetbe. A kibővült államok köre a gazdasági tevékenységek további bővítése (pl. mezőgazdaság) mellett a politikai integrációt is erősítették azzal, hogy létrehozták az Európai Parlamentet. 1976-2002 között az Európai Unió választópolgárai saját államuk által meghatározott szabályokkal választhatták meg nemzeti képviselőiket a közös Parlamentbe. A politikai integráció további erősítése érdekében 2002-től egységes elvek alapján történik az Európai Parlament képviselőinek a megválasztása. A 28 uniós tagországból jelenleg 18-ban a hivatalos fizetőeszköz a közös pénz, az euro.
Az Európai Unió kormányát Bizottságnak nevezték el az alapítók, és ezen a megnevezésen nem változtattak az elmúlt évtizedekben sem. A Bizottság tagja a biztosok, akiknek a feladata a tagállamok minisztereihez hasonlítható.
2014-re politikai újdonság, hogy a Bizottság elnökét és a biztosokat, a választás eredményének a figyelembe vételével a tagállamok állam- és kormányfői jelölik, és az Európai Parlament egyszerű többséggel (376) választja meg. Az új megoldás csökkenti az Európai Parlament demokrácia deficitjét.
Az Európai Parlament feladatai és hatáskörei jelentősen nőttek az elmúlt 20 évben. Lassan-lassan hasonlítani kezd egy Európai Egyesült Államokra. Azonban vannak olyan tagországok – köztük 2010 óta Magyarország jelenlegi kormánytöbbsége is – amely ezt az integrációs folyamatot visszájára kívánja fordítani, és ázsiai államok támogatását keresi az Európai Unió ellenében. Ezt a folyamatot a magyar parlamenti kétharmad a „Nemzetek Európájának” nevezi. Az európai parlamenti választásnak tehát, gazdasági és politikai tétje is van.
Az Európai Parlamentben a tagállami alapon megválasztott pártpolitikus képviselők nemzetek „feletti” pártcsaládokba tömörülve alkotnak frakciókat. A tagállamban megválasztott képviselők nem a küldő ország zászlaja alatt ülnek, hanem politikai színek szerint tömörülnek (így rendszeresek a „hazaárulózások” a tagállami képviselők között – otthon). A pártcsaládok nagyon színesek: néppártiak, szocialisták, liberálisok, stb. Több olyan frakció is működik, amelynek nincs magyarországi megfelelője a nemzeti parlamentben: pl. konzervatív liberális, kommunista frakció. Ennek a politikai sokszínűségnek az az oka, hogy a tagállamok többségében „arányos” választási rendszert alkalmaznak, így a képviselők összetétele valóságosabban tükrözi a választók érték- és érdektagoltságát, mint az aránytalan választási rendszerek (pl. Magyarország). Ugyanakkor Magyarországon vannak olyan pártképviselők, akiket – szélsőséges-náci nézetei miatt - egyetlen európai parlamenti frakció sem fogadott be: ez a Jobbik.
A választás rendszere
Az uniós parlamenti szabályok megállapításának a joga megoszlik az Európai Parlament és a tagállami parlamentek között. Kötelező szabály a tagállamokra, hogy arányos választási rendszert kell alkalmazni. Közösek a választások alapelvei is: a választójog általános, egyenlő, a szavazás titkos. Az unió kötelező alapelve az is, hogy a választásnak szabadnak kell lennie. (Ezen kötelező alapelv nem került be az Alaptörvénybe, illetőleg az európai parlamenti képviselők választásról szóló törvénybe.)
Kötelező szakmai szabály, hogy az arányos választási rendszerekben a választás egyfordulós. A választáson az adott ország egy választókerületet alkot, kivételt csak néhány szövetségi állam jelent, de ott is a választás eredményének arányosnak kell lennie. (A jelenleg hatályos magyar országgyűlési választási rendszer nem felelne meg egy vizsgán.)
A 400 millió európai választó számára jelölteket kizárólag a tagállamokban működő pártok állíthatnak – listán. Minden párt indulhat, amely 2014. április 22-ig legalább 20 ezer érvényes ajánlást tudott gyűjteni. A tagállamoknak és a pártoknak joguk van a jelölési eljárás keretében „előválasztást” tartani, továbbá a tagállamok lehetőséget biztosíthatnak a választópolgároknak „preferenciális” szavazásra (a választópolgár a pártlistán belül „erősorrendet” állíthat fel a párt által jelölt személyek között). A magyar választási törvények nem ismerik sem az előválasztás fogalmát, sem a preferenciális választás módszerét.
Az Európai Unió ajánlja, hogy a tagországok szabályozzák törvényben a választási kampány finanszírozását. A magyarországi kampányfinanszírozásnak és a pártpénzeknek nincsenek szabályai, mert a magyar Országgyűlés ilyeneket nem alkotott.
Az Európai Parlament választáson – ellentétben a magyar országgyűlési választással – a választási rendszer arányos. Minden párt, amely meghaladja az 5%-os küszöböt, olyan arányban küldhet képviselőt az Európai Parlamentbe, mint az általa elért szavaztok aránya. Ez a módszer alapjában eltér attól, amelyet április 6-án megtapasztaltunk, amikor a szavazatok 44%-val az országgyűlési képviselői helyek 66%-át lehetett elnyerni!
A választási eljárás
A választási eljárás szabályait a tagállamok parlamentjei állapítják meg. A május 25-ei szavazás eljárási szabályai lényegileg azonosak az április 6-ai eljárási szabályokkal.
A jelenlegi magyar kormány elkülönítette az országgyűlési és az európai parlamenti választás napját (április 6. – május 25.), midőn egy korábbi időszakban a „költségtakarékosság” jegyében arról szónokoltak a szóvivők, hogy milyen költségtakarékos az „egy napon – két választás”. A köztársasági elnök azonban nem osztotta a parlamenti kétharmad véleményét és két egymástól távol álló napra tűzte ki a két választást. Érdemi indoklás nem volt.
Mindenki tudja, hogy az egy napon megtartott különböző választások részvételi aránya ugyanaz. Ha a választópolgár május 25-én egyszerre kapja az országgyűlési választás két szavazólapját (egyéni és listás), továbbá harmadik szavazólapként megkapja az Európai Parlament szavazólapját is, akkor a választási résztétel, az érvényes szavazatok száma azonos lenne (a konkrét adat utólagos ismeretében: 62%). De így, hogy április 6-án már megvolt a 62%-os részvételi eredmény és május 25-én egy olyan szavazáson kell részt venni, amelynek belpolitikai éréke már „lecsökkent”, ezért radikálisan csökkeni fog a vasárnapi választásokon való részvétel. A harmadik Orbán-kormány azzal büszkélkedhet majd május 26-án: „a nép nem akart az unióra szavazni”. A harmadik Orbán-kormány „nagyon akart az unióra szavazni, azonban a „nép” nem vett részt az európai választáson megfelelő mértékben”. Ugyanakkor a „harmadik Orbán-kormány uniós elkötelezettségét bizonyítja, a 21 uniós mandátum többségének a megszerzése is!”
MSZP vagy Jobbik?
A nagyon alacsony választási részvétel és a jelenlegi parlamenti kétharmad győzelme borítékolható. A politikai kérdés, hogy melyik párt lesz a második helyezett: az MSZP vagy a Jobbik?
Az Európai Parlament választásának belpolitikai következményei súlyosak minden tagállamban.
Jó tudni …
Minden magyar választópolgárnak joga van az országgyűlési választásokhoz hasonló módon a külképviseleti névjegyzékbe bejelentkezni 2014. május 17. 16,00 óráig, továbbá május 16-án 16, 00 óráig átjelentkezést kérni a tartózkodási hely szerinti szavazáshoz.
2014. május 25-én, vasárnap, a szavazás reggel 6 órától este 19 óráig tart. A szavazás módja az országos listához hasonló: egy + vagy egy X jelet kell elhelyezni a szavazólapon egy pártra.
400 ezer fiatal választó polgár első ízben szavazhat az európai parlamenti képviselőkre.
Magyarország lakosságát az erkölcsi, társadalmi és gazdasági értékei és érdekei az Európai Unióhoz kötik. A magyarországi pártpolitika jelenleg erkölcstelen.
Az Európai Parlamenti választáson a részvétel önkéntes. A választáson való részvétel minden választópolgár erkölcsi kötelessége.
Az Európai Parlament választása előtt az európai baololdal, a néppárt, a zöldek, a szocialisták és a liberálisok pártcsaládjának az elnökjelöltjei közös vitát folytattak a kampányban. Az Atv 2014. május 15-én élőben közvetítette az elnökjelöltek vitáját.
http://www.atv.hu/videok/video-20140516-voks-2014-vita-az-elnoki-szekert
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
A szolgalelkű főemberek a lelküket kiteszik a grófért. Szolgálnak és védenek. Parancsolgatnak, ha szükséges - a szolganépnek. Mindig a grófra hivatkoznak. Megalázkodnak, ha szükséges mások előtt – gróf érdekében. A gróf lábtörlőnek használhatja őket, ha a mérgében úgy tartja kedve. A főemberek mézes-mázos beszéddel beszervezik a gróf következő áldozatát, mert érdekeik úgy kívánják. Mindig megtalálják a számításukat. Ha indokolt, akkor majd másik grófot keresnek.
A várúrnők csereszabatosak. Alulról jöttek a csúcsra, egyszerű eszközökkel érik el a státuszt a gróf alatt, és büszkék a várúrnőségre. Gyorsan váltanak pozíciót és férfit – ha az szükséges a tovább lépésükhöz. A várúrnői pompát mindig megtartják, de lelkük is van… és feltartott orral rogynak térdre a következő lehetőség előtt.
A szolgasereg rétegzett. Az úrhatnám komornyikok, tekintélyt követelnek a bérlőktől. A bérlők tiszteletet követelnek az alabárdosoktól. A palotaőrök megvetik a parasztokat. A dolgozók gyávák és senkiháziak.
Mindannyian a gróftól függenek egzisztenciálisan. Aki szolgál, az boldogul. Aki nem paríroz, az nem kap lehetőséget. Aki ellenáll, az börtönbe kerül. Aki börtönbe kerül, az ott fog megrohadni – kivéve, ha a gróf nagylelkűen megbocsát. A gróf ritkán bocsát meg. A megbocsátottnak sokszorosan szolgálnia kell.
Zord idők jönnek. A gróf megharagszik a népre, mert a nép háládatlan. A háládatlanok elkergettetnek. A főemberek és a várúrnők távoztatnak. A gróf magára marad.
A gróf bolond – írja Mikszáth. Egyetértek Vele.
Budaörsi főzőverseny 2014. május 10.
Budaörsön a Jókai Művelődési Központ harmadik alkalommal rendezte meg a főzőversenyt. 2012-ben még szerényebb keretek között, 2013-ban már népesebb csapatokkal, 2014-re telt házzal indult a verseny. Az emelkedő színvonalat a zsűriben is tartották, mert Buday Péter bírálta el – humorral –az ételek minőségét. Minden csapat nyert a személyre szabott kategóriában. A mi csapatunk, a Petőfi Sándor – Ady Endre utcai csapat a „legprecízebb szakácsok” kitüntető címet nyerte el, és egy pompás zsálya-bokor volt a jutalom. Az egyszemélyes zsűri bírálata szerint a „legprecízebb szakácsok” címet az étel minősége mellett a terítés, a körítés és az írásban is kiosztott recept is indokolta. Külön kiemelést kapott Buday Pétertől az étel Budaörshöz kapcsoló történetének a bemutatása.
Íme a recept:
http://tothzoltan.blog.hu/2014/05/01/budaorsi_csirkepaprikas_leves
