A szavazatok erejével ...

Háromszáz a meleg lángos,

Aláírta: Áder János!

Bíró Ibolya, tanár.

Én Ibi néninek szólítottam. Sokan Tanító néninek vagy Tanárnőnek hívták. A történelemórán vagy a szakkörön a ráutaló magatartás is elég volt: ha jelentkeztem, akkor kiváratta a soromat – és azt mondta: „Te következel!”.

Már a nézésével elfogadott az első órán. Ha jót válaszoltam a kérdésre, akkor mosolygott rám, ha rosszat, akkor segített rájönni a jó válaszra vagy csak tovább lépett a padomtól és megsimította a fejemet. A hangjával erősítette lelkemet: „Mondd el a problémádat és segítek rajtad!” Tudott a hangja simogatni, követelményt támasztani, határozottan ellentmondani és keményen elutasítani. Vidáman göcögöt, ha elementáris hülyeséget mondtam és felszabadultan tudott nevetni, ha megláttam a dolog fonákját.

Történelem tantárgy keretében hit- és erkölcstant oktatott. Ha Ibi néni nem tanít engem, akkor soha nem vettek volna fel az egyetemre. Kemény kézzel bepótoltatta velem az egyetemi felvételire a korabeli hiányosságaimat.

A Reáltanoda utcai Eötvösben a IV/b osztálynak Bíró Ibolya, tanár, javasolt jelmondatot: Non scolae, sed vitae discimus!

Ibi néni minden tanítványára név szerint emlékszik az elmúlt 50 évből! Ibi néni ma is dolgozik, igazi pedagógus. Saját Váci utcai lakásásán „akadémiát” működtet, amelyen művészek, tudósok, közéleti szereplők magyarázzák a világot a régi és az új tanítványoknak. Én is ott ülök és hallgatom az előadókat és Ibi nénit.

(A képet Kiss Katalin készítette az Eötvös gimnázium (Reáltanoda utca) előtt. A kép címe: Bíró tanárnő az öreg diákok között.)

Az Aranyanyu díjra jelöltem Bíró Ibolyát egy pályázaton. Aki támogatja a jelölést az hamarosan szavazhat a pályázaton a  www.aranyanyu.hu honlapján. Kérek minden 5-vös öregdiákot, támogassa Ibi nénit a szavazataival! 

Budaörsi gömbakácok

A budaörsi utcák zöldjeinek gondozója (az illetékes önkormányzati szerv) minden évben megcsonkítja az utcákon levő fákat. A gyakran kíméletlen és hozzáértés nélküli csonkolás oka, hogy a fák lombja, ágai átnövik a villanyvezetékeket, amelyek így veszélyesek a lakosságra. Évekig igyekeztem tavasszal résen lenni: a fanyűvőket szép szóval korlátozni a fák szükségtelen csonkolásában, de többnyire sikertelen voltam. Egy szép tavaszi napon jött egy nadrágos ember (aktatáskával), és arról tájékoztatta az érdeklődő lakosokat, hogy az önkormányzat bölcs döntést hozott: az utcákból hiányzó fákat gömbakáccal pótolják, amelyek nem érnek az égig, így nem növik be a villanydrótokat sem. Tehát megszűnik a fanyűvés! (A gömbakácoknál, de a többieknél folytatódik.)

Heuréka! Kiáltott fel egy emberként a Petőfi utca lakossága. (Az az egy ember én voltam, mert én voltam kinn az utcán.)

ÉS TÉNYLEG!

Következő évben jöttek a faültetők, és a hiányzó fák helyébe gömbakácokat ültettek. Eltel 2 év, és kipusztult gömbakácok helyett, új gömbakácokat ültettek, és becsöngettek a lakóknak: „Tessék locsolni a gömbakácokat, mert egyébként kipusztulnak!” A lakók természetesen nem locsoltak az utcán, de a gömbakácok növekedni kezdtek, sőt benőtték - átnőtték a villanyvezetékeket is!

Aki nem hiszi, az nézze meg a fényképeket. Aki a fényképeknek sem hisz, az jöjjön el a Petőfi utcába (és a környező utcákba), és megláthatja: a gömbakácok égig érnek.

Várjuk, hogy jövő tavaszra jönnek a gömbakácok fanyűvői is…

Az Eötvös Károly Intézet kiáll a CEU mellett

Az egyetemi autonómia a tizenharmadik század óta az európai alapértékek egyike, mely a korábbi Alkotmány és a jelenleg hatályos Alaptörvény értelmében is alkotmányos védelmet élvez. Az egyetemek független tudományos műhelyek, autonóm létezésük ma minden civilizált emberi közösség elemi érdeke. A CEU a legtöbb szakmai lista szerint Magyarország, de talán Kelet-Európa legjobb egyeteme, értékteremtő szerepe Magyarország számára alig felbecsülhető.

A kedd éjjel nyilvánosságra hozott törvényjavaslata alapján a magyar kormány olyan feltételhez kötné az EU-n kívüli országok egyetemeinek itthoni működését, amely alapján a CEU magyarországi működése ellehetetlenülne. Minden jel arra utal, hogy a kormány a vele szemben kritikus civilek vegzálása mellett most éppen az első számú közellenségnek kikiáltott Soros György által alapított egyetem elüldözésével kívánja tovább szítani az idegenellenességet és látványossá tenni az európai szellem ellen vívott bizarr „szabadságharcát”. A kormány előszeretettel hivatkozik nemzeti, nemzetgazdasági érdekekre felsőoktatási és más autonómiákat korlátozó döntéseinél. Ennek a világszínvonalú szellemi műhelynek Magyarországról elűzésére tett kísérlet olyan primitív támadás a tanítás és a tudomány szabadsága ellen, amely egyúttal a magyar nemzet és nemzetgazdaság érdekeit is sérti.

Szeretett Budapestünk története során sok évtizeden át nem csupán rajta volt Európa tudományos és kulturális térképén, de tekintélyes pozíciókat is élvezett. Ha a CEU elüldözésére indított akció sikeres lesz, ez részévé válik annak a folyamatnak, amely Budapest nemzetközi és európai regionális jelentőségének folyamatos hanyatlásaként írható le.  

2017. március 30.

Horvát János televíziós személyiség volt a Civil Rádió Olvasókör c. műsorának a vendége. Kuba – Fidel Castro után? Ezzel a kérdéssel kezdtünk, majd Kuba lehetséges jövőképeit próbáljuk felvázolni a hallgatóknak. Horvát János volt kubai nagykövet és 2017. januárjában gyűjtött friss tapasztalatokat a helyszínen.

http://www.civilradio.hu/archivum.php

páratlan hétfő Olvasókör

2017-03-31 13 óra Folytatjuk a húsvéti előkészületeket. Kiss Katalin elmagyarázza a húsvét Gergely naptári meghatározásának módszerét. Vetünk egy pillantást a görög, a lengyel, a francia, a német húsvéti szokásokra. Lévai Margit kenyérben süt sonkát, majd almás tojás salátával könnyít az ünnepi étrendben, végül a húsvéti maradékot hasznosítja az ünnep után. Megismerkedünk a krémtúró ízesítésének tucatnyi módszerével. Húsvéti gregoriánnal kezdjük a zenéket és Koncz Zsuzsa Köszönetével zárjuk a sort. (Fotón: Lévai Margit és Tóth Zoltán). A fotót készítette Kiss Katalin.

Milyen a jó kolbász? Költői kérdés, ha nem ettél még jó kolbászt. Ha azonban már ettél jó kolbászt vagy legalább tudni szeretnéd a jó kolbász titkát, akkor gyere velem, derítsük ki együtt.

A kolbász megtekintésére először kartávolságból kerüljön sor. Látod, hogy kívülről barnás-vörös színű, kétujjnyi vastag, háromtenyérnyi hosszú és egy kicsit hepehupás a bőre.

Vedd kézbe, és azonnal megcsap a füstös illata. Markold meg, hogy érezd az állagát: kemény, de mégis megnyomható, ruganyos a fogása. Párban van a két szál kolbász, az elkeskenyedő végeket átzsírosodott zsinór választja el. A madzag színe csak a kolbász készítőjének árulja el, hogy mit jelenhet: csípős, erős, csemege?

Éles késsel metsszél bele a kolbász egyik végébe. A belső színe élénkebben vörös, mint a külső. Ha egy szeletet a szádhoz emelsz – kóstoláshoz nem kell kenyér! -, akkor még erősebben érezheted a könnyű füst illatát, amely keveredik a piros paprikával, és a háttérben felsejlik a fokhagyma és a köménymag lehellete. A só diszkrét. Összeértek az ízek, nem lóg ki egyik alkotóelem sem.

A szádban krémesnek érzed a kolbászszeletet, de mégis ráharaphatsz. Az ízek garmadája szabadul fel azonnal, amely egy falat kenyeret kíván. (Friss falusi kovászolt kenyér vagy bajor rozskenyér ajánlott.) Ha bennfentes volnál, akkor azt is tudnád, hogy a selymes állag a jó minőségű mangalicazsírtól származik.

A kóstolás után készíts stratégiát a további kolbász evésre. Ha vehemens vagy, akkor nagyokat haraphatsz a kolbászból. Ha visszafogottan akarsz tovább haladni, akkor készítsél szendvicset: vajaskenyérre karikázz kolbászszeleteket. Ha az unokádnak akarsz kedveskedni, akkor „katonákat” készíthetsz kockázott kenyérből, amelyben a kenyérkocka a lovacska, a kolbászkocka a huszár. Ha reggelihez készíted, amelyet az ágyban kívánsz valakivel elkölteni, akkor két pohár könnyű kefirt tehetsz a szendvics mellé. Ha csak tízóraiznál, akkor paprika és paradicsom kerülhet a kolbász mellé, kenyér nélkül. Ha külföldi vendégeket vársz, akkor egy szál kolbászt dugjál bele egy rövid karajba, és sütőben süssed, párold, majd hajszálvékonyra felvágva hidegen tálald fel az éheseknek, majonézes (bécsi) burgonyasalátával. Ha éjfélkor nagyon megéheztél, akkor a hűtőszekrény félhomályában vágj egy kétcentis darabot jóízű altatónak. A kolbász elengedhetetlen kelléke a rakott krumplinak: a karikázott főtt krumpli (legalulra libazsír), a szeletelt főtt tojások, a tejföl és a reszelt sajt közé vöröslő kolbászkarikákat helyezzünk el szimmetrikusan. Az arányosság, az egyenlő mérték azért fontos, hogy a későbbi fogyasztók azonosan részesüljenek a kolbászból kifolyó ízekből és zamatokból, senkit ne érhessen hátrány a kolbász fogyasztásban.

Kolbászt ehetsz télen fekete retekkel, ehetsz tavasszal újhagymával, ehetsz nyáron kovászos uborkával, és ehetsz ősszel érett paradicsommal.

Ha elfogyott a kolbász, akkor arra az emberre is gondolj egy pillanatra, aki a kolbászt készítette. A következő gondolatod az legyen: vajon mi lehet a húsos szalonna titka és a szalámi rejtélye?!