Lendvai Ildikó a Budaörsi Olvasókörben lépett fel, és a Civil Rádióban hallgathatják meg a műsorát 2019 december 2-án, hétfőn, 20-21 óra között. Értelmiségiként kezdte, politikusként volt a pályafutása zenitjén, és most Civil Könyvet írt. Egy korábbi könyvének a címe: Csendes ulti. Szerzőtársa Herényi Károly, aki kormánypárti frakcióvezető volt, majd egymásra találtak a politikán kívül? A szerkesztő-műsorvezető Tóth Zoltán.
A Heti Betevő Egyesület budaörsi önkéntesei ismét főztek 140 adag ételt a rászurultaknak. Újra főzünk december 15-én!
Hofi méltó utódja Bödőcs!
A köztársaság jelképe legyen a Kossuth címer!
Petőfi Sándor:
A Városmajor 48 Alapítvány felolvasó estet szervezett Budapesten a Harris parkban. Csáki Judit irodalomkritikus, az est háziasszonya új lehetőségként említette meg, hogy a neves író, költő hozhat magával egy pályakezdőt is bemutatni. Parti Nagy Lajos Kossuth díjas író Borda Réka (27) költőt mutatta be a közönségnek, aki első regényéből olvasott fel egy részletet. Parti Nagy Lajos a Hősöm tere c. regényéből (1990) olvasott fel egy fejezetet, amelyet a közönség vastapssal fogadott. A felolvasóestről Tóth Zoltán készített egy összeállítást a Civil Rádió számára, amelyet 2019. november 11-én, hétfőn, 20 órától hallgathatnak meg a Civil Rádióban.
A pástétom magyar nyelvű eredője a „pasta” latin szó, amely első helyen kenőcsöt jelent. Ezzel hűen ki is fejezi a pástétom lényegét, amely magyarul „jól megdarált és elkevert húsból vagy májból készült fűszeres, kenyérre is kenhető ételt” jelöl -írja a Wikipedia.
A terrine a francia, a paté az az angol megfelelője a pástétomnak. Az angolban a puding versenyben van a patéval. De szívesen veszek egy 6 hónapos London-Párizs-Budapest ösztöndíjat a gasztronómiai szakszavak összefüggésének a gyakorlati kutatására. Kipcsakok és türkök kerüljenek, bár megfelelő díjazás mellett készen állok összefüggést keresni török tengerparton a nyereg alatt puhított hús és a kumisz között.
Találkozó
A feleségemmel az ünnep előtti bevásárláson közösen találkoztunk egy francia luxus termékkel, amely ellenállhatatlanul bevette magát a kosarunkba. Otthon gondosan áttanulmányoztam (ha már ennyit fizettünk érte!), hogy mit is sikerült „zsákmányolnunk”, annak ellenére, hogy a vásárlás előtt megesküdtünk: csak a listán levő (elengedhetetlenül szükséges) termékeket vesszük meg. Nos, ez volt a pástétom, terrine, paté. Az ünnep reggelén nagy tisztelettel kibontottuk a luxus csomagolású dobozt és 5x2 db különféle ízesítésű pástétom korong volt benne: borsos, erdei gombás, vörösboros, húsos és libamájas. Az útmutató szerint friss bagettel, kétszersülttel, pirítóssal, tósztkenyérrel vagy tökmagos zsemlével illik együtt fogyasztani. A korongokat 5 reggeli alatt fogyasztottuk el (megadtuk a módját!), majd hirtelen csatakiáltásban törtem ki: Ilyet én is tudok csinálni!
Búvárkodás
Fejest ugrottam az internetbe, és lubickoltam benne, mint hal a vízben. Találtam a pástétomra 65 200 linket, a szóeredet történettől a különféle fűszerezésű, különböző nemzetek konyháinak termékeiig minden finomságosat. Szépirodalmi kutakodást is folytattam, és Krúdy Gyula Tavasz c. rövid történetéből megtudtam, hogy a pástétom még házasságszerzőnek is alkalmas[i]. Jókai Mór aranyemberéből[ii] megtudjuk, hogy a pástétom az esküvői ebéd elmaradhatatlan része. Sőt, Jókai Őszi fény c. művében még a pástétom megelégelését is megírta: „…szalonnára vágyom helyette”[iii].
Bevásárlás
A bevásárlásnak meg kell adni a módját, nem szabad hűbelebalázs módjára eljárni. A húsvásárlás helyszínének csak olyan hentest célszerű kiválasztani, aki két húsdarálóval rendelkezik: egyik a marha, a másik a disznóhúsnak. (Ha nem ismer valaki ilyen helyet, akkor két hentest kell meglátogatni, ami időpocsékolás.) A harmadik hús az friss csirkecomb filé legyen (csont és bőr nélkül). Az a hentes, akinek két darálója van, az szívesen kifilézi a csirkecombot is. A vásárlandó húsok aránya 1/3 – 1/3 legyen. Összesen 1 kg hús elegendő egy 6 fős vacsorához.
Szükségünk van 10 vékony szelet szalonnára. Aki irtózik a szalonnától, mert az egészségtelen, annak bacont javaslok helyette. Aki még azt is zsírosnak tarja, az forduljon a sonka irányába!
Szárított gyümölcsöket is kell vásárolnunk: újabb ok arra, hogy ismeretséget kössünk a piacon egy érdemdús árussal, aki nem a cukrozott (túlcukrozott) gyümölcsöket erőlteti ránk, hanem megérti, hogy nem cukrot akarunk venni, hanem gyümölcsöt. Részesítsük előnyben a szilvát és a piros bogyósokat, a szilvát az íze, a pirosokat a színe miatt. A szárított gyümölcsök mennyisége maximum 10%-a legyen a húsnak. A piaci fűszerárus nagyon örülni fog nekünk, amikor rózsaborsot kérünk: „Végre valaki, aki ért hozzá!” felkiáltással eltűnik a háttérben és lengetve hozza nekünk a rózsaborsot, amelynek legfőbb jellemzője az, hogy nem bors, hanem szömörceféle[iv], és amelyet a színe és illata miatt kedvelünk.
Zsiradéknak javaslom a kókusz zsírt (olajat), amely ugyaz. Egy evőkanállal elegendő 1 kg húshoz. Sajnos nálunk nincs a piacon kókusz zsír árus, így nem tudunk erről senkivel beszélgetni: be kell érnünk azzal, hogy nagyon alacsony az olvadáspontja, színtelen-szagtalan és nagyon jól bírja a forróságot, nem tudjuk megégetni.
Főzés-sütés
Akkor fogjunk bele a húspástétom készítésébe, ha valamely ok miatt egy szabadabb nappal rendelkezünk. Nem mintha egy napig kellene főzni-sütni, hanem mert szakaszosan kell elkészíteni, ami időigényes, de a hosszú szünetekben más munkálatokat is beütemezhetünk.
Összekeverjük a darált marha és disznóhúst. Felkockázzuk a filézett csirkecombot, mégpedig apróra, hozzákeverjük a többihez. Apróra metéljük a szárított gyümölcsöket, ezeket is belekeverjük a húsmasszába a kókusz zsírral együtt. A rózsaborsokat egészben használjuk fel. Nagyon kevés sót, egy kevés darált borsot szórunk az anyagunkba, és egy (!) csili paprikát karikázunk bele. Egy egész tojást hozzáadunk ragasztónak, és alaposan összedolgozzuk az egészet.
Az összegyurmázott húskeveréket 1 órára betesszük a hűtőbe összeragadni, pihenni.
Egy őzgerincet (formás tálat) a szalonna (bacon) szeletekkel kibélelünk úgy, hogy a szalonnaszeletek kilógjanak az edényből. A tálat megtöltjük a húsmasszával, ráhajtogatjuk a szalonnaszeleteket, és elhelyezzük a vízfürdőt tartalmazó magas oldalú tepsiben. A vizet addig forraljuk csak, amíg gyöngyözni kezd. Csökkentjük a hőt 110 fok C-ra (a víz hőmérséklete 85 fok C legyen), és három órán át szabadok vagyunk!
Az idő elteltével kikapcsoljuk a sütőt és hagyjuk kihűlni a majdnem kész pástétomunkat. Újabb két óra szabadság! Ha kihűlt, akkor betesszük a hűtőbe, ahol 8 órát pihentetjük. (Nekünk 8 óra szórakozás!) Az idő elteltével kiügyeskedjük az őzgerincből a fagyos pástétomot: javaslom az edényt tegyük melegvízbe egy pár percre. A hő hatására a pástétomot körbevevő zsír és húslé megolvad, de a pástétom szilárdan egyben marad. A zsír és húslét mártáshoz vagy burgonyapüréhez hasznosítjuk(!).
A pástétomunkat egy szép porcelán tálra helyezzük és vékonyan egy nagy késsel felszeleteljük. 2-2 szelet egy főre számítva elegendő. (Nagyétkűek kérjenek repetát!) Díszíthetjük tojáskarikákkal, petrezselyemmel, paradicsomszeletekkel vagy ahogy gusztusosnak tartjuk.
Köretnek csak a fantáziánk szabhat határt: rizs, burgonyapüré, cékla- vagy zeller- vagy zöldsaláta. Én legutóbb füge csatnit mellékeltem.
Egy baráti vacsorára 1-1 kg húsból ugyanazzal a módszerrel pástétomot és fasírtot készítettem. A faladat a megkülönböztetés és a minősítés volt. A kísérleti nyulak mindegyike felismerte, hogy melyik az egészben sült fasírt és melyik a pástétom. A fiatalok és a hölgyek mind a pástétomra szavaztak, az idősebb férfiak kiálltak az egybefasírt mellett. Én szótlanul ittam egy pohárt bort.
Jó étvágyat kívánunk!
Bokros Lajos "Szabdság és szolidaritás" c. könyvéről a szerző, továbbá Bauer Tamás és Csillag István mondta el gondolatait. Több mint 100 érdeklődő vett részt az eseményen. A hangfelvételt Tóth Zoltán (Civil Rádió) készítette, és az Olvasókör c. műsor sugározza 2019. november 4-én, hétfőn, 20-21 óra között.
A Rádió Bézs "Alkoss!" c. műsorának a vendége Dr. Vörös Imre akadémikus, alkotmánybíró a jog lényegével ismertet meg minket. "A jog olyan mint a KRESZ: ha bizol benne és betartod a szabályokat, akkor biztonségosan hazaérsz." És mi van ha nem bízok vagy nem tartom be a szabályokat vagy mások nem tartják be? - Kérdezi Tóth Zoltán műsorvezető-szerkesztő a professzortól. https://www.radiobezs.hu/radiobezs/dr-toth-zoltan
2019. november 5. kedd 12-13 óra között,
Halottak Napja
Félelmetes ünnep volt számomra, amikor fiatal voltam. A halált még ünnepelni is kell?! Egyetemistaként megdöbbentem azon az évfolyamtárson, aki betegségben, és még jobban megriasztott, amikor egy másik balesetben elhunyt. A diplomaosztás előtt az egyetemnek több halottja is volt és engem ért a megtiszteltetés, hogy a hallgatók nevében búcsúztatót mondhattam a temetéseken. Amikor egy olyan kolléga sírjánál kellett gyászbeszédet mondanom, aki nem ismertem, akkor megfogadtam, hogy soha többé nem megyek temetésre. (Ezt a fogadalmamat sem tartottam be.)
Természetellenesnek tartjuk, ha egy fiatalabb ember halálával szembesülünk. A világnak az a rendje, hogy az idősek mennek el előbb és a fiatalok temetik el őket. A sors hozzánk kegyes, mert családunkat – eddig – nem hozta természetellenes helyzetbe. Azonban fiatalkori és felnőtt barátom elvesztése a lelkembe gázolt. Mindegyiktől a barátságunk történetének a megírásával is búcsúztam, mert a temetés kevés volt az elszakadáshoz.
A nagyszüleink és szüleink egyesével eltávoztak. A szereteteink sorozatos elvesztése, utolsóként édesapámé, rádöbbentett arra, hogy a családban én lettem a legidősebb férfi, és nyilván a rangidős, a „következő” – bár nem tudom az mikor lesz. A gyász súlya ekkor nehezedett rám a legjobban.
Feleségem unokanővére hirtelen hagyott el minket. Mivel a gyermekeink nevelésében nagyon fontos szerepet vállalt, így nekünk és - gyermekeinknek is – nagy lelki bánatot okozott eltávozása. A szomorúságot cselekvéssel próbáltam csökkenteni, és mivel a feleségem ágán ő volt az utolsó rokonunk, ezért elhatároztam, hogy a budaörsi temetőben egy közös családi emléktáblát készíttetetek valamennyi családi halottunk nevével. Lett egy hely, ahol egyszerre emlékezhetünk családunk minden elment tagjára, a Halottak Napján.
A halál gondolatával a szépirodalmon keresztül is találkoztam. Thomas Mann, Spiró György, Shakespeare, Örkény István írásai közelebb hozták hozzám az elfogadhatatlan halál gondolatát. Bitó Lászlóval és Heller Ágnessel többször is beszélgettünk a kegyes halálról, továbbá a hospice ház tevékenységéről és bár meggyőzni nem tudtak, de talán annyira jutottam magammal, hogy eljöhet az az idő, amikor az ember már nem ragaszkodik annyira az élethez, - mert… elég volt.
A temetések formája többször is gondot okozott nekem. Apai nagyapám többször is kijelentette a családi beszélgetéseken, hogy a „…pap csak egyszer mehet előttem”. Nem értettem meg kamaszként csak akkor, amikor a sírhoz kísértük, akkor villant belém a felismerés: most megy a pap nagyapám előtt! Különösen eltérő formái vannak a katolikus, a református és a zsidó temetéseknek. Egyiknél rengeteg virág, siratóasszonyok, másiknál a pap a halotthoz beszél, a harmadiknál kalap és kavicsok. Sőt, olyan temetésen is voltam, amikor a pap felszólította gyülekezetet, hogy „ … mondjuk egy imát azon testvérünkért, aki legközelebb eltávozik!” – mire mindenki laposan körbenézett… . A temetési éneklésnek is vannak eltérő hagyományai: előéneklő kántorra válaszolgatnak a gyászolók, a pap felszólítására indul a kántálás, zenegép slágert, rockot játszik. És persze minden temetés után esznek, tort ülnek a gyászolók. Legalábbis a Zsüri, a közvetlen családtagok, a többiek menjenek Isten hírével…
Az államférfiakat kiemelt pompával búcsúztatják (államasszonyokat még nem temettek eddig). Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Horn Gyula, Göncz Árpád… Hatalmas ravatal, katonai tiszteletadás, ágyútalp, virágerdő, politikusok tülekedése, hogy az első sorban ülhessenek…, a gyászoló tömeget rendőrök irányítják és kémek figyelik a sorokat, tv és rádióközvetítés, sztárok fellépésével. Gyanút keltő újságcikkek, hogy a család nem is ilyen temetést akart… Ezek a temetések már nem egy emberről szólnak, hanem egy eszme, egy hatalom, egy politika felemeléséről vagy ledöntéséről…
A legújabb időkben új temetkezési és új gyászolási szokások vannak kialakulóban, új szertartási formák kezdenek polgárjogot nyerni. Magyarországon a hamvasztás már polgárjogot nyert, ami Indiában négyezer éves hagyomány. Azonban a hamvak szétszórása talán csak egy évtizede kezdett kialakulni szökőkutat formázó vízsugár, vagy Dunába szórás formájában. Elsőként amerikai filmekben láttam, hogy a temetésre nem koszorút visznek a gyászolók, hanem egy borítékot adnak az övegynek… virágra/jótékonyságra. Sőt amerikai vígjátékokban olyat is láttam, hogy a halott emlékére vicceket mesélnek a jóbarátok a koporsó előtt állva, mikrofonos kihangosítással.
Talán újabb hagyomány teremtődhet azzal, hogy kettéválik a gyászszertartás: a családi temetésre, és a gyászoló nagyobb közönség számára tartott beszélgetésre. A családi temetés formája kizárólag a közvetlen hozzátartozókon múlik. A másik rendezvényen a gyászoló barátok, kollégák személyes történeteket mesélnek egymásnak az elhunytról, illetőleg saját magukról. Talán ez a forma könnyebbé teszi a halottra való emlékezést, a gyász érzésének a hatékonyabb feldolgozását.
2019. november 2-án, szombaton Halottak Napja van. Emlékezzünk elődjeinkre, eltávozott családtagjainkra, szeretteinkre - mindenki a maga választotta forma szerint.
