A szavazatok erejével ...

Önazonossági törvény – szabadságjogok korlátozása

Nagy jogi találmány: önazonossági törvény. A Fidesz már nem tudott mit kitalálni annak érdekében, hogy az egyes lusta és kapzsi polgármestereket megsegítse, ezért kitalálták az önazonossági törvényt. …és mit gondoljunk arról a miniszterelnökről, aki a halálbüntetés esetleges visszaállításáról elmélkedik, és arról a belügyminiszterről, aki az orvosnál lefoglalt időpontban meg nem jelenő beteget – a maga részéről – megbüntetné?

Mi ennek az új törvénynek a társadalmi lényege? Elveszi a szabad költözködés jogát az emberektől; elveszi a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogát a tulajdonosoktól; elvesz a szegényektől és átjátsza a gazdagoknak a településen levő egyes ingatlanokat.

A szabad költözködés joga már a jobbágyfelszabadítással megvalósult. A Budapestre való beköltözés és ingatlanszerzés korlátozására több történelmi korban is sor került. A legszigorúbb szabályok a szocialista korszakban voltak. Tipikus válasz volt a tiltásra a fekete beköltözés, amely általában nagyon helyzetbe hozta az illegális beköltöző életét.

Az 1989-1990-es rendszerváltással ezek a korlátozások megszűntek. 2010-től azonban újra feltámadtak a korlátozások: a közterületen lakókat a rendőrség megbüntette, az önkormányzatok rendeleteket alkottak ellenük. A társadalmi felháborodás hatására néhány év múlva csökkentek az atrocitások a hajléktalanok ellen, de egy-egy galeri vagy rasszista csoportocska ma is rendez ilyen akciókat.

Új politikai elem jelent meg a közéletben: azok a polgármesterek, akik sok-sok éven át eladták az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokat építőipari vállalkozóknak, ügyvédeknek, akik közmű, közlekedési- és közösségi szolgáltatásfejlesztés nélkül lakásokat (lakóparkokat) építettek, azok a polgármesterek előbb kormányzati támogatást igényeltek az általuk ösztönzött beruházások után, majd a lakók panaszait igyekeztek eliminálni (eltagadni, lekicsinyelni).

… és ekkor jött a Tenkes kapitánya…, az önkormányzati probléma megoldására a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki törvényjavaslatot nyújtott be a szabadságjogok korlátozására: a szabad költözködés és a tulajdonnal való szabad rendelkezés ellen. A parlamenti kétharmados szavazógép most is működött.

Az Alkotmánybíróság már 2014-től sorban megsemmisítette azokat az önkormányzati rendeletek érintett részeit, amelyek az alaptörvénnyel ellentététesek voltak. A vészhelyzetben kormányzó kormány látszólagos jogi alapot tolt a lusta és kapzsi polgármesterek alá: immár jogosan lehet korlátozni a jogokat. Alkotmányellenes törvényalkotás történt.

Miért nem tudtak az érintett polgármesterek az érintett lakosság számára közmű társulásokat létrehozni, ahogy az történt a korábbi évtizedekben? Azért mert volt olyan időszak, amikor a víz-csatorna társulásokkal korrupció, túlárazások és más bűncselekmények valósultak meg.

A törvényjavaslatot benyújtó miniszter sértődötten nyilatkozott a kormányzati médiának: Ő soha nem gondolta volna, hogy a jó törvényjavaslatot rasszistának, kirekesztőnek mondják egyesek. Holott ez a törvény nem cigányellenes, nem szegényellenes, nem sérti senki jogait, mert az ingatlanjáért ugyanannyi pénzt ad az önkormányzat, vagy másik helyi lakos, mintha szabadon adta volna el az ingatlanját…

Még azt is végig hallgathattuk, hogy majd az esetleges túlkapásokat a megyei főispánok, bíróságok majd megszüntetik.

Egy újabb szög a jogállamiság koporsójába. Az ilyen politikusok, miniszterek, közigazgatási vezetők csak önmagukkal önazonosak.

Kuncze Gábor 75 éves. Szakmai köszöntő és ünneplés.

Az Ő 75 évéből 4 évig közvetlen munkatársa voltam a Belügyminisztériumban. Ő miniszter, én főosztályvezető, amely nagy távolság a közigazgatásban. Azonban annyiban különleges helyzetem volt a hierarchiában, hogy mint választási iroda vezető csak a miniszter volt a közvetlen főnököm, a helyettes államtitkárok és államtitkárok szintje kimaradt közöttünk. Sőt, még a kabinetfőnök is meggondolta, hogy felhívjon-e telefonon (azért egyszer-kétszer megtette, sőt egyszer még fegyelmivel is megfenyegetett).

Kuncze Gábor közigazgatási munkastílusa a „szelíd meghallgatás” módszere volt. Hagyta az értekezleteken az érvek és ellenérvek csatáját, de ha kezdtek eldurvulni a viták, akkor azt mondta: „Térjünk vissza az eredeti témához!” és továbblépett. A Boros Péterhez szokott (keménykezű és rögtönzött döntéseket hozó) apparátus kezdetben gyengeségnek hitte, de hamar kiderült, hogy Kuncze határozott karakter, aki fölöslegesen nem avatkozik be a közigazgatási folyamatokba, megelégszik azzal, hogy a költségvetéssel határozott irányt szab a munkának.

Két sikeres közigazgatás fejlesztési döntését is megemlítem: a népességnyilvántartás rendszerének a rekonstrukcióját és az okmányirodák tervének kimunkálását. Ezek a témák nem váltják ki a lakosság azonnali lelkesedését, és a közigazgatás más minisztériumaban féltékenységet, irigységet és támadásokat ösztönöznek. Miért? Mert a modern közigazgatásnak ez a lelke, az élesztője a hétköznapi munkában.

1994-re a népességnyilvántartás rendszere romokban hevert. A személyi számmal kapcsolatos értelmetlen viták, a politikusok és közigazgatásban érdekelt minisztériumok személyeskedő támadásai kétségessé tették a közigazgatási nyilvántartások naprakészségét, amely az ügyfeleket – és az ügyintézőket is – akadályozta az ügyek elintézésben. Kuncze Gábor ezt értette meg, és ezért adott helyet és pénzt a rekonstrukcióra. A döntése után 2 évig kemény munkával sikerült helyreállítanunk és számítógépes támogatással  fejleszteni a népességnyilvántartás országos rendszerét! Az avató ünnepségre is csak vonakodva jött el: „Működik?” „Igen!” „Akkor elmegyek hozzátok 10 percre!” Nem volt szalagátvágás, nem volt pezsgőzés, csak szerény taps fogadta a minisztert, amikor belépett az új számítógép központba. …és 10 perc múlva elment.

1996-ban egy másik fontos döntést hozott. A választási irodák tapasztalatait értékelve, azt mondta, hogy a választásokat már üzemszerűen működtető igazgatási és számítástechnikai rendszert kell a magyar közigazgatás motorjává fejleszteni, és minden lakossági ügyintézést az „okmányirodákba” kell összpontosítani. Felbojdult a közigazgatási méhkas.

Akkora lett a zúgolódás, hogy koalíciós vita keletkezett az MSZP és az SZDSZ között az okmányirodákról, amelyet jó érzékkel tudott kezelni a miniszter. Elindulhatott a rendszertervezés és jogszabály előkészítés. a munkával végeztünk is 1998 tavaszára. A belügyminiszter benyújtotta a kormány elé a javaslatot.

Mi izgatottan vártuk a miniszter tájékoztatóját a kormányülésről. Röviden csak annyit mondott: „A miniszterelnök úgy döntött, hogy a választási győzelmünk után (1998) ez lesz az első közigazgatási fejlesztés, amit megvalósítunk.”

A választást a Fidesz nyerte és elkezdte megvalósítani az okmányirodákat.

Most elrontsuk a születésnapi hangulatot ezzel a mondattal? Nem! A magyar közigazgatás törzse jó emlékekkel gazdagodott és a lakosság is megismerhette az ügyfélbarát ügyintézést Magyarországon!

2025-11-12 13 óra a Rádió Bézs az interneten. Márton napjától elkezdődött a kacsa-liba szezon. Bár pecsenye kacsát-libát egész évben lehet kapni, de a hagyomány szerint ez az időszak a szezon. Egészben is vehetünk pecsenye kacsát, de hízott kacsából két comb többe kerül, mint az egész. Ha egy egész pecsenye kacsát veszünk (egész libára már nem is gondolunk), akkor gondosan kell tervezzünk a felhasználást. A töltött libanyak hagyományos zsidó étel. A választóvonal a máj: tegyünk bele vagy sem? Kacsa vagy libalevest lehet-e macesz gombóc nélkül főzni? Lila vagy fehér káposztából készítsük-e a dinsztelt káposztát, Szuvidáljuk vagy lassan süssük a kacsa-liba combot? A válaszokat hallgassuk meg!

Kultúrharc

„Csak asszony ne volna a világon”. Kincs István könyvének kissé meglepő ez a címe, főleg, mert a címlapon egy fiatal pap sétál a templom előtti főtéren, hátterében egy Szűz Mária szoborral. Mit gondoljunk egy papról, aki ezt mondja?

A szerző 1899-ben írta ezt a veretes mondatot, amelynek az értelmén azonban el kell gondolkodnunk. A szerző maga is pap, aki a család és az anyaság védelmére eleve hivatott. Az asszony szó a magyar nyelvben férjezett és gyermekes nőt jelent. Ezek szerint valaki lehet nő, de nem lehet asszony a világon? Lehetne ez valami szerzői tollhiba vagy az ördög kijelentése Faust szájából?! Biztosan nem lehet tollhiba, mert az elbeszélés-gyűjtemény zárótételében ezt a mondatot legalább tízszer elolvashatjuk. Ha tartalmilag vizsgálódunk, akkor mit jelenthet, hogy „asszony ne volna a világon”? A férfiak önmegtermékenyítési képességét? Vagy végső elkeseredést az Isten teremtette világ rossz felépítése miatt?

A kötet minden elbeszélésben a férfiak boldogtalanságának, sikertelenségének az okai az asszonyok. Veszekedősek, lusták, csalárdok, megkeserítik az ember (a férfi) életét.

Ráleltünk tehát a szerző mondanivalójának – a címbe is foglalt – lényegére.

Azonban rejtett mondanivalókat is kifejthetünk a szövegből. A szegény emberek gyerekeinek a tanításának/tanulásának a feleslegessége a korabeli iskolareform (Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter tevékenysége) ellen íródott. Történelmi példát kaphatunk abból, hogy a derék falusi „tanító bácsi” milyen népszerű a parasztok körében, mert a gyerekek iskolába járás címén a földeken dolgozhatnak és nem kell gyötrődniük az iskolapadban.

A történelmi remiszcenciák (emlékek) is jellemzik az egyes írásokat. A szerző visszahelyezi a korának egyes eseményeit a régmúltba: a Thököly-Rákóczi szabadságharc idejébe és onnét keres szellemi támogatást a dicsőséges csaták emlékeiből.

Érdemes egy kicsit foglalkozni az írói nyelvezettel is. Az egyes elbeszélések a nyelvújítás (XVIII. sz. vége – XIX. sz. közepe) „régies” magyar nyelvén íródtak. Az elbeszélő azonban maga is gyárt régies szavakat, szófordulatokat, sőt mondatokat, hogy a ősi nemesi-paraszti világ hangulatát bevihesse a történésbe. A kor kialakuló keresztény-kurzus stílusához finoman igazodva egy-egy mondattal szalon zsidózást és áldozathibáztató cigányozást is magára veszi. Kifejezetten kárhoztatja azokat, akik a XIX. sz. végén „modern novellisták” nyelvét használják és terjesztik.

A szerző elbeszéléseit 1949-ben indexre tették, ami a korszak nyelvén a betiltást jelentette. A hivatkozást az író Trianon-revizionista politikája és ilyen betiltott szervezetekben való tevékenysége jelentette. Valószínűleg kár volt ilyen nagy büntetést kiróni, mert Kincs Istvánt és műveit a történelmi feledés is eltemette.

A könyvet 2025-ben kiadta a Táncház Alapítvány. Az újbóli megjelenést a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. A kötet szerkesztője Grozdits Károly kultúrharcos.

10 év alatt 14.000 ezer adag meleg ételt főztünk a rászorultaknak.

Sült krumpli

Milyen egyszerűen hangzik: Sült krumpli! Minden háziasszony és háziférfi tud sült krumplit készíteni, de mégis gyakori, hogy még magunk is csak puhány, kenődő állagú, sótlan, vizes krumplit készítünk. Hát még a másé! Kivétel talán a különféle burger gyorséttermeké, ahol többször lehet jó sültkrumplit, mint kevésbé jót (rosszat) enni. Persze minden sült krumpli végsősoron ehető.

Endrődi nagymamám emléke, hogy a nyári munkák idején hajnali fél négykor felkelt (a pesti unoka kedvére alhatott), megpuculta a krumplit (kolompért), nagy fakanál zsírra tette a szeletelt vöröshagymát, arra a karikázott krumplit, a nyári konyha tűzhelyébe kukorica csutkát tömött és alágyújtott. Nagyapám megivott egy fél pálinkát, és a felkelő nappal együtt indultak kapálni a kukoricába, szőlőbe – mikor mi volt soron. Mire felkelt a nap hazatértek, és együtt ettük – kanállal - a kotlárból (ez volt a vaslábos neve) a sült krumplit. Az összesült hagyma-krumpli krémes állagú volt, de az íze felejthetetlen!

Kezdjük a burgonya fajtájával. A keményítő tartalom és az állag szerint 3 osztályba (A, B és C) sorolják a burgonyát. Sütésre a legalkalmasabb a C, mert magas keményítő tartamú és könnyen megpuhul. (Az „A” a salátakrumpli, amely salátának való, a „B” főtt krumpliként ajánlatos.) Ne tévesszük össze ezt a besorolást a krumpli nevével (Ella, Désiire, stb.), mert az a vetőburgonyát előállító cég adja.) A piacon az árusok általában tudják, hogy melyik-melyik fajta, kivéve ha nem tudják.

A szakácsiskolában megtanultam Juhász János tanáromtól azt, a sült krumplit vízmentesre kell sütni. A főtt krumpli lehet vizes, de a sültből ki kell gőzöltetni a vizet. De nem hűbelebalázs módjára, hanem úgy, hogy a szeletelt krumpli külső héja ropogósra süljön, de a belseje krémes állagú maradjon.

Magam is kialakítottam egy metódust, hogy miként kell finom sült krumplit sütni.

A krumplit meghámozzuk és kedvünk szerint szeleteljük: vékony hosszú csíkokra, karikára kis- vagy nagykockára. (Az ízén nem változtat, de baráti társaságban komoly vitákat lehet folytatni a formáról!) Vannak kisméretű krumplifajták (pl. parázskrumpli), amit nem kell hámozni, csak sütni.)

Ha megmostuk a burgonyát, akkor vizet leitatjuk róla konyharuhával vagy papírtörlővel. Forró zsirban (lehetőleg magas forráspontú) kókuszolajban vagy tiszta repceolajban sütjük. Annyi zsírt használjunk, hogy a szeletelt krumpli kétharmadáig érjen. Keverni kell a krumpliszeleteket, hogy a kisülő víz ne puhítsa meg a külső részt, hanem harapható és erős állagú maradjon. A sütő edényre nem teszünk fedőt, hogy víz szabadon távozzon! Megsült, ha piros-cirmos-világosbarnás lett a színe.

Egy lapos tálba kiszedjük a kész krumpli, és fokhagymaporral összekeverjük. Sózni csak a tányérba sózzuk, mert só kinyomja a maradék vizet a krumpliszelet belsejéből, amitől megpuhul. Az így megsütött krumpli frissen fogyasztandó, mert az idő múlásával a külső rész megpuhulhat.

Ha takarékosan bánunk a zsiradékkal, akkor az eredeti csomagolásba visszajönhetjük probléma nélkül. A színének lényeges elsötétedését látjuk majd és akkor kell kidobni, a megfelelő gyűjtőhelyre.

Tipp 1. a sült krumplival együtt érdemes sütni szeletelt sárgarépát, zellert, paszternákot.

Tipp 2. Ha húst is akarunk sütni, akkor a krumpli előtt végezzünk vele, mert az az utóbb sütésre kerülő krumpli „kitisztítja” a zsírunkat, amely utána is felhasználható.

Tipp 3. A sült krumplit felszolgálhatjuk a vendégeknek üvegpohárban vagy papír stanicliban is, a szokatlanság csábító erejét kihasználva.

Tipp 4. Ha a sültkrumplit megszórjuk csili porral vagy morzsolttal, akkor sörkorcsolyaként is szervírozhatjuk!

(Fotó: Ízletes TV)

Zilahy Lajos: Halálos tavasz)

Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891– Újvidék, 1974) , publicista, filmrendező, forgatókönyvíró és producer, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, emigrációjában amerikai állampolgár. Zilahy Lajos – Wikipédia. Régi nemesi, de elszegényedett földbirtokos családból származott. Támogatta a Horthy rendszer politikáját, de szembefordult vele 1941-ben. 1947-ben emigrált Amerikába. Magyarországon kiemelkedően sikeres író volt. Végrendelete szerint Budapesten, a Kerepesi temetőben nyugszik. A Halálos tavaszt 1922-ben írta.

Érdemes-e elolvasni egy 100 évvel korábban kiadott, nagysikerű könyvet? Könnyű rávágni, hogy nem! De akkor mit gondoljuk Shakespeare-ről és Moliere-ről? Hát még Vergiliusról? A társadalmilag fontos és művészi alkotásokat mindig érdemes elolvasni (sőt, évtizedenként újra olvasni is).

Mi adja a Halálos tavasz mai is elgondoltató mondanivalóját? Elsődlegesen a 100 év múltán is aktuális társadalmi viszonyainak az ábrázolása. A gazdagság és az elszegényedés folyamatai egy családon belül, A házasság, a szerelem és a gyűlölet váltakozó érzelemvilága. Ma is van közönségigény a romantikus-biedermeier stílusra (Biedermeier – Wikipédia) Különösen fontosak a pszichologizáló irodalmi-művészi alkotások, amelyek a műveltebb közönséghez szólnak. Az öngyilkosságok száma csökkent, a családokat ismerősöket megrendítő ereje változatlan.

A Halálos tavasz története egy gazdag földbirtokos egyedülálló férfi szerelmi és szeretői története. A vagyon bősége és gondtalansága kellemes környezetet teremt számára, azonban felnőtt férfiként nincs egyelőre tartós női kapcsolata. Kuplerájba nem jár, mert fél a vérbajtól, szegény lányokkal nem érintkezik, mert fél a tüdővésztől, a gazdag lányok lenézik vidékisége miatt. Elhatározza, hogy Pestre költözik, politikus lesz, mert az egy vonzóbb életforma a vidék helyett. És villámcsapásként éri a nagy szerelem. A lány gazdag, de társadalmilag megközelíthetetlen, mert egy tábornak az apja. Gyorsan felismeri, hogy a társasági életben a lányt az anyja felől kell megközelíteni, de ennek feltétele, hogy legyen egy állami pozíciója: díjnélküli (mai szóval önkéntes) lesz egy minisztériumban. A reménytelen (plátói) szerelem azonban lassan megváltozik a kitartó udvarlás eredményeként, és végre fellángol a kölcsönös romantikus nagy szerelem, amelyhez előbb utóbb egy szerelmi fészek is társul, ahol szabadon folyik a petting, de a szex (a kor szigorú követelményeinek az elismerésével) nem tejesedhet be. Már a házasságot tervezik. A leány váratlan fordulattal átpártol egy grófhoz, amelyet a főhős megles, és gyűlöletté alakul át a nagy szerelem. Lelki káosz, depresszió. Hosszabb szünet után azonban a főhős kialakít egy másik lánnyal egy nyugalmas szeretői kapcsolat.  A szertőnek van egy finanszírozója, aki kényelmes körülmények között haldoklik (tüdőbetegség) egy távoli szanatóriumban, és folyamatosan finanszírozza a lány életszínvonalát. Nincs házasság, a szex is vidáman folyik, de a fiatalember megpillantja az utcán a szeretőjét egy másik férfival. Újfent feltámad benne a gyűlölet és alaposan megveri, megrugdossa a hölgyet. Hamarosan rájön, hogy tévedett és bocsánatért esedezik. A depresszió azonban megmarad és kártyába, alkoholba menekül, elveszti egész vagyonát. Meghal a lány távoli finanszírozója és nagy vagyont hagy a volt szeretőjére. Az immár vagyonos hölgy megbocsátja kapcsolati erőszakot a közben elszegényedett fiatalembernek, és már házasságot is terveznek. Újabb váratlan fordulattal az első szerelem lánya is meggondolja magát, saját vagyonából vagyonossá teszi a fiatalembert, aki immár 2 házassági ajánlattal is rendelkezik….Hogy mit választ főhősünk azt el kell olvasni a könyvben.

Jeffrey Archer angol író 1940-ben született. Politikus és író, akinek eddigi élete folyamatos botrányok között telt el. Jeffrey Archer – Wikipédia Többször csődbementek vállalkozásai, börtönben volt (egyszer a felesége kezdeményezésére), de mindig talpra állt, és ma is egy gazdag ember. 42 regényt írt, amelyeket 33 nyelvre fordítottak le, 18 regénye olvasható magyarul is. A történetei gyakran kémregények, családtörténetek, bűnözők életpályáiról szólnak. Gyakori, hogy a fikciós regényekben az angol történelem jeles eseményei, hősei, épületei játszák a főszerepet.

Ajánlom az olvasóknak a Megmondjuk az elnöknek, a Fej vagy írás, a Párbaj c. regényeket. 2025-ben jelent meg magyarul a Hitszegő barát c. regénye, amely két nagyszabású krimit tartalmaz, amelyekben a szereplők ugyan azok a személyek. Egy nagystílű bűnöző, aki a felső 10 ezerben él, valamint a koronaőrző Tower torony kapitánya, London rendőrfőnöke és II. Erzsébet.

Az első történetben a sztori egy eredeti Rubens festmény és egy nagyon jól sikerült másolata el- és visszalopása, amelyben többször is értesülhetünk arról, hogy melyik fél birtokában van az eredeti festmény, de a végső vesztes a bűnöző. A második történet az angol, majd a brit korona elrablásáról szól, amely visszavágó-bosszúálló történet az első menetért. A fikció lényege, hogy a lopás felfedezője maga II. Erzsébet királynő, mert a koronaőrség észre sem veszi bűncselekményt. A fikció fontos eleme az gondos tervezés, az elkövetés logisztikájának a bemutatása, amelynek keretében megismerkedhetünk a Tower ezeréves történetével és London főbb nevezetességeivel. Az Archer regényekben szokásos szerelmi szálat jelen esetben egy gyermek vonal helyettesíti, amely egy 500 évvel korábban történt korona-rablás történetét meséli el. A regény végén II. Erzsébet az eredeti vagy a hamisított brit koronát hordta-e fején élete végéig? Megtudja, aki elolvassa a Hitszegő barátot.

P.S. Történelmi érdekesség, hogy a múlt héten a párizsi Louvre-ból ellopták III. Napóleon feleségének Eugenia császánénak a koronaékszereit. A 4 rabló 7 perc alatt végzett, majd elekromos rolleren elhúztak. Még nem találta meg őket a rendőrség.