A szavazatok erejével ...

1. A zsidó-keresztény gyökerű Európában milyen a karácsonynak, a hanukának a története?
2. Milyen kapcsolat van a görög és római katolikus, a protenstáns, a metodista és más kisegyházak között?
3. A családok miért ünnepelik a karácsonyt világszerte a vallásuktól függetlenül?
4. Miért voltak Ukrajnában? Milyenek a karácsony előkészületei?
5. A családi és a nemzetközi konfliktusokból való kimenetelt elősegíti-e a karácsony?

Tóth Zoltán: Túl az Óperencián is szavazhatunk levélben | Amerikai Népszava

70 település kapott soron kívüli kormányzati pénzügyi támogatást, ahol Magyar Péter korábban kampányolt[i].

A magyar választások megszokott módszere volt a választók etetése és itatása. Jókai Mór 1890-ben, amikor negyedszerre választották meg országgyűlési képviselőnek, akkor vallotta be beiktatási gyűlésén: „Mi is etettünk és itattunk!” A nyílt szavazással lebonyolított választásokra lovaskocsin utaztatták a szavazókat, írta meg Mikszáth Kálmán a Két választás Magyarországon c. regényében.

Nagyot ugorva a választási csalások magyar történelmében 1993-tól a magyar parlamenti pártok bevett választási kampányeszköze lett a krumpli és a kolbász, amellyel csábították a választókat – főleg a községek szegény népei között a „megfelelő” szavazásra az embereket. Ez a módszer a leglátványosabban a nyilvánosság előtt a tiszaburai helyi választásokon jelent meg napjainkban is, amikor már harmadjára kellett a hatóságoknak megsemmisíteni a helyi választási eredményt a helyi uzsorások irányította csalások miatt. A lánc-szavazás módszerével ismertté vált a készpénz egyénileg célzott bevezetése is (fejlettebb formája a szavazólap fényképezése).

2010-től rendszeressé vált, hogy a kormánypártok nagyüzemi méretűvé emelték a választási célú pénzosztást: elsőre csak suttyomban tették: az önhibájukon kívül (ÖNHIKI) nehéz költségvetési helyzetbe került önkormányzatok kaptak soron kívüli támogatást a központi kasszából. Később egyes kivételezett társadalmi csoportok, foglalkozási rétegek a választások előtt kaptak (és kapnak) soron kívüli apanázst.

Manapság már tömegesített és nyilvánossá tett módszert vezetett be a Fidesz: amely településeken 2025-ben a Magyar Péter országjárása közben megjelenik villámgyorsan megérkezik a rendkívüli kormányzati költségvetési támogatás[ii] is.

A kollektív szavazatvásárlás továbbfejlesztését javaslom: az ország tönkretétele céljából mindenki kapjon mindig kormányzati pénzügyi támogatást. Ez egy igazi hungarikum volna.

Lehajlok a szent humuszig:

E szűzi földön valami rág.

Hej, égig-nyúló giz-gazok,

Hát nincsen itt virág?

                 Ady Endre: A magyar Ugaron (1906)

Bolgár György a Klubrádióban kérdezte Tóth Zoltán választási szakértőt a Tisza Párt jelöltjeiről.

https://www.klubradio.hu/adasok/toth-zoltan-a-tisza-part-elovalasztasa-a-jovobe-mutato-uj-politikai-intezmeny-156784 

Libanyak

Liba-kacsa szezon van. Gondoltam, hogy valami újdonságot készítek, ezért a piacon körbenéztem a henteseknél. Találomra szóltam az egyikhez: Kérek egy libanyakat! A vásárlást előttem befejező hölgy távoztában hátraszólt: Én vittem el az utolsót! A hentes szó nélkül benyúlt a hűtőszekrénybe és kivett valamit. Van libanyak? – kérdeztem. Akkor kettőt kérek!

Otthon érdeklődéssel bontottam ki a csomagot. Még soha nem láttam libanyakat. Sárga libabőr (ezt ismertem), és sok libazsír, amely alulról körbefogott egy csőszerű valamit. Próbáltam az interneten fényképet és receptet keresni, és találtam is 2500 félét. Ahány recept annyi féle.

A saját receptem: Tölteléket készítünk. A hűtőszekrény maradék sonka volt, amelyet felkockáztam (kb. 10 dkg).  4 tojást keményre főztem. (Lobogó vízbe egy kanállal engedtem bele a tojásokat, 10 percig főttek, majd hideg vízben feltörtem a héjakat és hagytam a hideg vízben lehűlni. Így a héjakat két mozdulattal leválaszthattam a főtt tojásokról, nem kellett szenvedni a hámozással.) A tojásvágóval két irányból is felvágtam a kemény tojásokat, és egy mély tálba raktam őket a sonkakockákkal együtt. Zabpehellyel és egy kiskockázott paradicsommal gyúrtam össze a masszát. Lazításnak egy kanál liba/kacsazsír.  Só, sok petrezselyem, bors, őrölt pirospaprika és köménymag. (Magyaros ízek.) Gondolkodtam a vöröshagymán, de végül nem tettem bele. A tölteléket betettem a hűtőbe (30 perc), hogy keményedjen, tömörebb legyen. Igyekeztem formásra tölteni a libanyakat, másodjára sikerült is. A sütőben 200 fok C hőmérsékleten 40 percig sütöttem fedő nélkül. A színe barnás-pirosas lett, a külső része kopogósra pirult. A tálaláshoz éles kés szükséges. Én az asztalnál vágtam fel, hogy a vendégek egyben is szemlélhessék a libanyakat. Köretnek bármi jó hozzá, én kacsazsírral könnyített krumplipürét gondoltam, csípős csalamádéval.

Jó étvágyat!

Önazonossági törvény – szabadságjogok korlátozása

Nagy jogi találmány: önazonossági törvény. A Fidesz már nem tudott mit kitalálni annak érdekében, hogy az egyes lusta és kapzsi polgármestereket megsegítse, ezért kitalálták az önazonossági törvényt. …és mit gondoljunk arról a miniszterelnökről, aki a halálbüntetés esetleges visszaállításáról elmélkedik, és arról a belügyminiszterről, aki az orvosnál lefoglalt időpontban meg nem jelenő beteget – a maga részéről – megbüntetné?

Mi ennek az új törvénynek a társadalmi lényege? Elveszi a szabad költözködés jogát az emberektől; elveszi a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogát a tulajdonosoktól; elvesz a szegényektől és átjátsza a gazdagoknak a településen levő egyes ingatlanokat.

A szabad költözködés joga már a jobbágyfelszabadítással megvalósult. A Budapestre való beköltözés és ingatlanszerzés korlátozására több történelmi korban is sor került. A legszigorúbb szabályok a szocialista korszakban voltak. Tipikus válasz volt a tiltásra a fekete beköltözés, amely általában nagyon helyzetbe hozta az illegális beköltöző életét.

Az 1989-1990-es rendszerváltással ezek a korlátozások megszűntek. 2010-től azonban újra feltámadtak a korlátozások: a közterületen lakókat a rendőrség megbüntette, az önkormányzatok rendeleteket alkottak ellenük. A társadalmi felháborodás hatására néhány év múlva csökkentek az atrocitások a hajléktalanok ellen, de egy-egy galeri vagy rasszista csoportocska ma is rendez ilyen akciókat.

Új politikai elem jelent meg a közéletben: azok a polgármesterek, akik sok-sok éven át eladták az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokat építőipari vállalkozóknak, ügyvédeknek, akik közmű, közlekedési- és közösségi szolgáltatásfejlesztés nélkül lakásokat (lakóparkokat) építettek, azok a polgármesterek előbb kormányzati támogatást igényeltek az általuk ösztönzött beruházások után, majd a lakók panaszait igyekeztek eliminálni (eltagadni, lekicsinyelni).

… és ekkor jött a Tenkes kapitánya…, az önkormányzati probléma megoldására a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki törvényjavaslatot nyújtott be a szabadságjogok korlátozására: a szabad költözködés és a tulajdonnal való szabad rendelkezés ellen. A parlamenti kétharmados szavazógép most is működött.

Az Alkotmánybíróság már 2014-től sorban megsemmisítette azokat az önkormányzati rendeletek érintett részeit, amelyek az alaptörvénnyel ellentététesek voltak. A vészhelyzetben kormányzó kormány látszólagos jogi alapot tolt a lusta és kapzsi polgármesterek alá: immár jogosan lehet korlátozni a jogokat. Alkotmányellenes törvényalkotás történt.

Miért nem tudtak az érintett polgármesterek az érintett lakosság számára közmű társulásokat létrehozni, ahogy az történt a korábbi évtizedekben? Azért mert volt olyan időszak, amikor a víz-csatorna társulásokkal korrupció, túlárazások és más bűncselekmények valósultak meg.

A törvényjavaslatot benyújtó miniszter sértődötten nyilatkozott a kormányzati médiának: Ő soha nem gondolta volna, hogy a jó törvényjavaslatot rasszistának, kirekesztőnek mondják egyesek. Holott ez a törvény nem cigányellenes, nem szegényellenes, nem sérti senki jogait, mert az ingatlanjáért ugyanannyi pénzt ad az önkormányzat, vagy másik helyi lakos, mintha szabadon adta volna el az ingatlanját…

Még azt is végig hallgathattuk, hogy majd az esetleges túlkapásokat a megyei főispánok, bíróságok majd megszüntetik.

Egy újabb szög a jogállamiság koporsójába. Az ilyen politikusok, miniszterek, közigazgatási vezetők csak önmagukkal önazonosak.