A szavazatok erejével ...

Miniszterelnök úr! Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Felszólítom, hogy január 1-jével hozza nyilvánosságra az összes közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát öt évre visszamenőleg. Én is így fogok tenni. Áll az alku?

A magyar embereknek joga van tudni, hogy amíg ők évről évre nehezebben boldogulnak, addig az ön szülei, testvérei, gyerekei, vejei, felesége hogyan és miből váltak milliárdossá vagy éppen százmilliárdossá.

Mutassa be a magyar embereknek, hogy az édesapja, a gyerekei és a vejei cégei hány százmilliárd forint értékben kaptak állami megrendeléseket, illetve hány százmilliárd forint állami támogatás, vagy hitel vándorolt hozzájuk.

Miniszterelnök úr! Mutassa meg a magyar embereknek, hogy miközben rengeteg magyar ember nem jut munkahelyhez, addig az ön testvére hány ezer ázsiai gazdasági migránst hozott be a hazánkba! Mutassa be, hogy a “saját lábán álló veje” hány százmilliárdot kapott az állami MFB-től, EXIM Banktól, vagy éppen közvetlenül minisztériumoktól. Mesélje el a magyaroknak, hogy akarja átjátszani a budapesti repteret és a pályaudvarokat a saját családjához! Vallja be a magyar embereknek, hogy az édesapja kőbányájából hány milliárd forintért rendelnek követ állami finanszírozású projektekhez!

Miniszterelnök úr! Ideje tisztázni, hogy miért van az, hogy minél jobban gazdagodnak az ön családtagjai, annál rosszabbul élnek a magyar emberek.

Miniszterelnök úr! Még kér a nép.

Magyar külügyérek: Sic itur ad astra![i]

A magyar külügyesek egyre újabb és újabb szerepeket játszanak el a világ színpadán. Az aktív külkereskedés mellett megkapták a békepapoknak kijáró stallungot is, majd külföldi újságokban tehetnek közé fizetett hirdetések formájában diplomáciai üzeneteket. Külföldön magyar állampolgárokat mentnek ki szorult helyzetekből, és repülőgépeket bérelhetnek a hazatérőknek. A legújabb külügyi szolgáltatás, hogy focidrukkereknek segítenek jegyet váltani labdarúgó mérkőzésre[ii], majd a verekedő szurkolókat segítenek kiszabadítani a karcerből.

Hogyan tovább? Űrkutatás!

A hetyke kapitalista

Csak 99 évre akarja privatizálni Budapest és a nagyvárosok pályaudvarait. Azzal kecsegtet háromezer polgármestert, hogy az új magyar kapitalisták minden településen restaurálják a középületeket. Már van neki vadászkastélya, így nem irigyli a NER lovagoktól azt a 40 kastélyt, amelyet megkapnak ingyen és műemlékvédelmi jogcímmel, állami üzemeltetési támogatással majd hasznosíthatnak mindent a főúri rétegnek. Persze belépőjegyet szednek a néptől a csodálatért.

Mosolyogva mondja bele az a kamerába, hogy ő a NER új felkentje, és a magyarkodók és vitézkedők árulók, akik eddig szopták a NER-t, és most idegenekét akarják a szájukra venni.

Vidáman közli a néppel, hogy a magántőke a megmentője mindenkinek és mindennek. Már a vasutakat is a magántőke építette fel a XIX. század végétől a II. világháborúig, amikor is az állam államosította (pénzért). Amíg a magántőke üzemeltette, addig eredményesen működött, amikor állami kézbe került, azóta hanyatlik.

Dickens regényeiben – a legvadabb kapitalizmust ábrázoló angol regényekben - olvashatunk ilyen figurákról, mint a hetyke kapitalista.

Optimista, jókedvű és a megváltó szerepét játsza. Játsza csak játsza! De addig se kell hinni neki.

A hetyke kapitalista csődbe visz mindenkit. Az embereket. Sőt, még a NER-t is.

Rátarti, hányaveti, kihívó modorú. "Nem törődtem bennülővel, hetyke úrral, cifra nővel, hogy "áll orra az út szélin baktatóra" (Arany: Epilógus).

hetyke jelentése - Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelm…

meszotar.hu/keres-hetyke

Már 2 héttel karácsony előtt vegyük meg a lazac törzset, mert még nem kell sorbanállni és jól bírja a fagyasztót. Egy éjszakát adjunk a felolvasztásnak, nem kell gyorsan felmelegíteni. A kezünket végighúzzuk a nem bőrös felületen, és az esetleges szálkákat egy szemöldökcsipesszel kihúzzuk. Sózzuk, borsozzuk, és olajban, kacsazsíron vagy vajon a bőrös oldalával lefelé a serpenyőbe tesszük. (Aki szereti a fokhagymát az port is szórhat rá!) Addig sütjük, amíg a hal színe az erős rózsaszínről halványra csökken. Egy másik edényben tört krumplit készítünk, amelyből a tálalóedény aljára talpazatot készítünk, erre tesszük rá a sült lazacot. Ugyanebben az edényben kiskockára vágott zöldséget párolunk sóval, zöldfűszerekkel. Körbevesszük a zöldségekkel a halat. A vendégek megérlezéséig 50 fok C hőmérsékleten vagy kvarclámpa alatt melegen tartjuk. Száraz bor illik hozzá. Jó étvégyat!

A Momentum aktivistái.

Bolgár György:

 A rövid emlékezet hete

Hazugságvizsgáló

          Azt állította Orbán Viktor (a Puskás Múzeum megnyitása alkalmából), hogy „a kommunizmus, ami a Szovjetunióhoz tapad, lényegét tekintve internacionalista, a futball pedig lényegét tekintve nemzeti. Vagy futball, vagy kommunizmus: a kettő együtt nem megy.”

          Ezzel szemben a tény az, hogy nagyon is ment, hiszen a híres aranycsapat a Rákosi-rendszer alatt érte el világra szóló sikereit. A futball pedig lényegét tekintve helyi, közösségi, városi, és csak aztán nemzeti. Természetesen a nemzetek közti vetélkedés ma is megmaradt, de ahogy a klubcsapatok is abszolút nemzetközivé váltak, úgy a magyar válogatottban is szerepelnek olyanok, akik menet, azaz foci közben lettek magyar állampolgárok. Hát így vagyunk. És nem úgy, ahogy Orbán szereti elképzelni.

          Azt is állította a miniszterelnök (ugyanott), hogy „a kommunisták félbehagyták a háború után nemzeti egyetértésben építeni kezdett Népstadion munkálatait, és leállították a metróépítést”.

          Ezzel szemben a tény az, hogy a komcsik még így is nagyobb befogadóképességű stadiont építettek, mint a jelenlegi kormány, a metróépítést pedig Orbán állította le 1998-ban, és nem a kommunisták, akik alatt, még a rendszerváltás előtt két új metróvonal is épült Budapesten. Rövid emlékezet lenne a hosszú kormányzás titka?

          Azt állította Orbán (a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal kötött bérmegállapodás után), hogy ennek alapján három év alatt 40 százalékos lesz a minimálbér-emelkedés, ami nemcsak Magyarország esetében példátlan, hanem Európában is csak egyszer fordult elő.

          Ezzel szemben a tény az, hogy 2001-2002-ben az első Orbán-kormány 57 százalékos minimálbér-emelést határozott el. Nagy vezérünk a jövőbe lát, de a múltba már nem? A saját múltjába sem?

          Azt állította továbbá a kormányfő (a Kossuth rádióban), hogy „január elsejétől kétségkívül egy más gazdaságirányítási rendszerben fogunk dolgozni”.

          Ezzel szemben a tény az, hogy ugyan már, dehogyis. Az államkapitalizmusból esetleg visszatérünk a szocializmusba? Na, azt azért nem. Vagy a kormány januártól nem rendeletekkel fog kormányozni? Dehogynem. Esetleg ezután nem úgy fognak irányítani, hogy az egyik nap kitalálnak valamit, és másnap rögtön bevezetik? Ugyan! Szóval mitől is lesz más a gazdaságirányítási rendszer? Na, ugye. Hacsak Orbán januártól az üzleti és nőügyeken kívül a gazdasággal sem foglalkozik.

          Azt állította Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (Csurka István születésnapi megemlékezésén), hogy „Csurkának mindenben túl korán volt igaza. De az életben és a politikában az időzítés a legfontosabb dolog. Csurka rossz időzítő volt.”

          Ezzel szemben a tény az, hogy Csurkának se korán, se később nem volt igaza közéleti és politikai kérdésekben, de a sors fura fintora, hogy Kövér Lászlónak viszont 1992-ben igaza volt, amikor azt mondta Csurka nevezetes dolgozatáról, hogy az náci alapvetés. Ám ha a politikában valóban az időzítés a legfontosabb, akkor Orbán Viktor most nagy bajban van, hiszen róla hívei és munkatársai folyton azt mondják, hogy neki nem igaza van, hanem igaza lesz. Nem lennék Schmidt Mária helyében.

Az élet ragozása:

Voltak őseink.

Lettek szüleink.

Voltunk anya és apa.

Lettünk nagymama és nagypapa.

Vagyunk dédi mama és dédi papa.

A süteményt Szabó Edit sütötte.