2013.03.16.
16:58

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Varázsoljunk szamárfejet

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=630449

„Ide nekem az oroszlánt is!” ordítja Shakespeare Szentivánéji álom c. vígjátékában, Arany János fordításában, Zuboly, a takácsmester, aki az amatőr színtársulat minden szerepet el akar játszani: ő akar lenni a hős férfi, a szende szerelmes lány, és természetesen az oroszlán is, akivel a hős megküzd a lányért. Három szerep egy színészre osztva, igazi jutalomjáték a színház világában, azonban Zubolynak be kell érnie a hős szerepével. A nagyravágyó takácsmester későbbi „jutalma”, hogy Puck, a manó, szamárfejet varázsol rá, így élvezheti egy rövid ideig a tündérkirálynő szerelmét, ami azonban további bonyodalmakat okoz. Amilyen jótékony a szamárfej megszűnése, annál szomorúbb a tündérkirálynő szerelmének az elvesztése Zuboly számára.

A listavezető, a pártelnök és a miniszterelnök-jelölt fogalmakat a zsurnaliszták a szakmai zsargonban és a médiafogyasztók a köznyelvben keverve használják. Holott minden szerepnek meg van a maga jogi, politológiai és köznyelvi tartalma, de talán éppen ezért vagy e miatt kevercsként használják és kiforgatják a fogalmakat.

A listavezető fogalmán, jogi nyelven azt a képviselőjelöltet értjük, aki a magyar országgyűlési választáson a párt országos listáján, az első helyen szerepel. A listán szereplő képviselőjelöltek sorrendje „erősorrend”, amelyet az adott párt határoz meg. A lista sorrendje a „biztos” képviselő helyekkel indul, majd a sorszámok növekedésével párhuzamosan csökken az esély a parlamentbe való bejutásra. Jelenleg 3X93 jelölt szerepelhet az országos listán, azonban a választási matematika szerint a pártonként 279 pártlistás helybőla 60. hely után már irreális, hogy valaki képviselő legyen. (Egy választási vicc szerint a gyerek kérdezi az apját: Ki lesz a jelöltek közül a képviselő? Az apa válasza: A legtöbb szavazatot elért jelölt! Gyermek: Akkor a többi miért indul?)

A politológiai megközelítés szerint nagyon fontos szerepe van a 60. hely után az országos lista minden szereplőjének a 279. helyig: kifejezi az adott párt felső-vezetéséhez való tartozást, a választási kampányban betöltött fontos szerepet, a párt felhasználja az adott jelöltek személyes vonzerejét a szavazatok gyűjtésében. Választási győzelem esetén az országos lista jelöltjei, akik nem lettek képviselők, számíthatnak vezető közigazgatási tisztségekre, diplomata beosztásokra, regionális, megyei vagy települési vezető beosztásokra, vállalati felügyelő bizottsági tisztségekre, stb. A választáson vesztes párt országos lista jelöltjeivel a különféle pártok különbözően bánnak: egyes pártok szorosra zárják soraikban a veszteseket is, más pártok azt mondják: 4 év múlva újra vegyél részt lelkesen a kampányunkban, addig szünet.

A köznyelv egyszerűen intézi el a listavezető szerepét: „Ő az, aki a legtöbbet szerepel a tv-ben!”

A pártelnök pozícióját jogilag egyszerű meghatározni: ő a képviseletre jogosult tisztségviselő. Egy személyben képviseli „a” pártot az állami szervek, a polgárok, a média és a többi párt előtt. A pártelnök rendelkezik a bankszámla fölött (e jogkört delegálhatja), munkáltatói jogkört gyakorol az apparátus fölött.

Politológiailag a pártelnök még bonyolultabb fogalom. Az angolszáz állami modellben a pártelnök személye következetesen elkülönül az állami vezetőtől (az elnök vagy miniszterelnök személyétől). A porosz utas államfejlődésben azonban a kancellár és a pártelnök ugyanaz a személy (minden kancellár pártelnök, de nem minden pártelnök kancellár). Az 1989. évi rendszerváltozással Magyarország és Antall József a kancellár-pártelnök modellt fogadta el, és a tekintélyen alapuló kormányzati stílust vezetett be. A győztes párt elnökének azonban a mézeshetek után súlyos stratégiai kérdésben kell döntsön: a pártnak van frakciója a parlamentben vagy a frakciónak van pártja?! Még keményebben is megfogalmazható a kérdés: a miniszterelnöknek van pártja vagy a párt bizalmából miniszterelnök valaki?! Ez a kérdés 1990-94 között folyamatos problémát jelentett. A tekintélyelvű kormányzás – több ok miatt is – gyorsan hanyatlott és 1994 elejére 8 új párt alakult a kormánypártok (MDF-Kisgazdák) romjain. A demokráciában a választáson vesztes pártelnökök sorsa egyszerű: lemond az elnökségről és megpróbál új életet kezdeni. Vannak azonban kivételek a vesztesek között. Van olyan párt, amelynek elnöke – rövid megszakításokkal -  22 éve elnök, és többször vesztett, mint győzött.

Az un. politikai kormányzást Tony Blair 1994-ben feltalálta Nagy-Britanniában, és azóta terjed a világban a szocialista és konzervatív kormányok körében is.

Mi a politikai kormányzás lényege? A győztes párt elnöke, aki listavezető volt, egyszemélyben a miniszterelnök is. Horn, Orbán és Gyurcsány, majd újra Orbán ezt a blair-i módszert alkalmazta. A miniszterelnök a párt minden érdemi vezetőjét bevonja a kormányba (miniszter, államtitkár, polgármester,   választási bizottság vezetője, tótumfaktum a közbeszerzések uralására, stb.). A pártot „ki kell üríteni” az érdemi politikusoktól, akik a kecsegtetőbb állami állások (fizetés, jövedelem kiegészítések, autó, személyzet, külföldi utazások és médianyilvánosság, protokoll, klientúra építés, stb.) miatt örömmel tódulnak be a kormányzatba, és így a pártból senki nem fenyegeti az egyszemélyi listavezető-miniszterelnök-pártelnök hatalmát. A kormány átveszi a politika lényegét: nem csak államigazgatást irányít, hanem a pártpolitikát intézi a kormányzati pozícióból. (Ennek az új politikai kormányzásnak súlyos következményei vannak az államra, az állami alkalmazottakra, a demokrácia elemeire. A blairizmus másik fontos eleme: a baloldalnak a centrumba húzása. De ez egy másik dolgozat témája a terjedelmi korlátok miatt.)

A politikai kormányzás kifejlett formájában az állam legyőzi a választáson győztes pártot, a miniszterelnök személyi hatalma felülkerekedik mindenkin és mindenen:

 

·         ha az érdekei úgy kívánják, akkor új alkotmányt készít,

 

·         ha az érdekei úgy kívánják, akkor új társadalmi csoportokat finanszíroz: új tulajdonosi réteget hoz létre, új középosztályt létesít és az előzőt romlásba dönti,

 

·         ha az érdekei úgy kívánják, akkor radikálisan átalakítja a jogállamot,

 

·         ha az érdekei úgy kívánják, akkor az alapvető alkotmányos jogokat „államcéllá” alakítja,

 

·         ha az érdekei úgy kívánják, akkor átalakítja az ország nemzetközi kapcsolati rendszerét,

 

·         ha az érdekei úgy kívánják, akkor „titkosan” külföldi munkavállalásra ösztönzi azokat a társadalmi csoportokat, amelyek a hatalomra kerülését elősegítették, ugyanakkor külföldről importál olyan utánpótlást, amely hű szolgája lesz a miniszterelnöknek,

 

·         ha az érdekei úgy kívánják, akkor összeolvasztja az államot az egyházzal és fosztja meg az embereket állami oktatás lehetőségétől és de facto egyházi iskolákba kényszeríti a gyermekeket, illetőleg szüleiket,

 

·         ha az érdekei úgy kívánják, akkor kirúgja az elesett, támogatásra szoruló, hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat a szolidaritás elvéből, és válik kirekesztő elvek hirdetőjévé,

 

·         ha az érdekei úgy kívánják, akkor stb., stb., stb.

 

Önök mit gondolnak, jelenleg melyik az a parlamenti párt, amely ilyen uralmi politikát folytat?

A köznyelvben az emberek egyszerűen fogalmaznak a pártelnökről: amíg remény van, addig  reménykedünk a kormányban.

A miniszterelnök-jelölt fogalma és annak használata teljesen zavaros minden területen. Jogi értelemben a miniszterelnök-jelölt azt a személyt jelenti, akit a köztársasági elnök felkér a kormány megalakítására. Súlyos adósság, hogy az Alaptörvény nem jelöli meg azt a minimum feltételt, amely a felkérést megalapozza: még utalás sincs arra, hogy a választáson a legtöbb szavazatot vagy a legtöbb mandátumot elért párt listavezetőjét, pártelnökét vagy miniszterelnök-jelöltjét kell-e felkérnie miniszterelnök-jelöltnek. Bárki felkérhető miniszterelnök-jelöltnek. Miniszterelnök jogilag az lesz, aki a képviselők többségének a szavazatát elnyeri. Nincs összefüggés a választópolgárok szavazatainak száma, aránya és a pártok lakossági támogatottsága, valamint a miniszterelnök megválasztása között. Az Alaptörvénynek legalább annyit tartalmaznia kellene a köztársasági elnök – első ízben - a többségi elv szerint kéri fel a miniszterelnök-jelöltet a kormány megalakítására.

A politológiai megközelítés szerint a választáson győztes párt listavezetőjét kell kormányalakításra felkérnie a köztársasági elnöknek. Tekintettel arra, hogy ennek az álláspontnak semmilyen jogi megalapozottsága sincs, ezért a politológusok bármilyen miniszterelnöki jelölést megindokolnak: ez az alapja koalíciós miniszterelnök-jelölt keresésnek és a kisebbségi kormányzás politikai felfogásának. „Aki többséget tud teremteni a parlamentben, az lehet a miniszterelnök. Kivéve, ha más a véleményünk!”- mondják a politológusok és a királycsinálók. A miniszterelnök személyének a kiválasztása a parlamenti pártok alkujának a döntő része, ha egyetlen párt nem szerzett többséget Több konkrét példát láttunk arra, hogy a kisebbik kormánypárt megbuktatta a miniszterelnököket. (2004. és 2009.) Sőt, a parlamenti abszolút többséggel rendelkező pártot arra tudta kényszeríteni, hogy koalíciós partnert vegyen be a kormányba (1994)!

Minden párt, amelynek reménye van az 5%-os parlamenti küszöb átlépésére un. árnyékkormányt alakít: a pártvezetők egymás között kiosztják a miniszteri tárcákat, és egymás között egymást a tisztségmegjelölésével szólítják meg. Nevetségesen hangzik, de ők komolyan gondolják. A pártok megnevezik saját miniszterelnök-jelöltjüket.

A köznyelv egyszerűen közelít a miniszterelnök-jelölt fogalmához: jelölt az, aki miniszterelnök lesz. Aki nem lett miniszterelnök, az nem volt jelölt sem.

Időben hogyan követik egymást a listavezető-pártelnök-miniszterelnök-jelölt pozíciók. A pártelnöki tisztség időben a legstabilabb (bár kivételként vannak egyes pártok, amelyben 6 hónaponként más személy az elnök). Általában 2-6 év egy elnök „kihordási” ideje (katonai zsargonban), de van örök elnök is. A listavezető pozíció időben pontosan behatárolt: azonos a választási kampány törvényi idejével: 90-50 nap között változik. A miniszterelnök-jelölti tisztség jogilag maximum 40 nap (az Alaptörvény szerint, ha az Országgyűlés nem választja meg a jelöltet 40 nap alatt, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést és új választást ír ki.). Azonban minden pártelnöknek lehetősége van arra, hogy magát miniszterelnök-jelöltnek tartsa – bármikor és bármeddig.

Az egyszemélyben összeolvasztott listavezető-pártelnök-miniszterelnök-jelölt közjogi szerep antidemokratikus törekvést jelent véleményem szerint. Minden funkció önmagában is egész embert kíván. Egész embert kíván mind a három tevékenységség. Eltérő habitust, különböző személyiséget, különböző politikát kívánnak a különböző pozíciók:

·         a listavezető legyen képes az azonos politikai oldalon jelentkező, de pártok szerint szükségszerűen divergáló nézetek összehangolására, a demokratikus összefogás lényeget nem érintő érdekellentéteinek elsimítására, a koalícióra képes pártok közös véleményének a kifejezésére, a jelenlegi kormányzat által a lakosságnak okozott veszteségének az érzelmi kompenzálásra,

·         a pártelnökök legyenek képesek saját pártjuk szerint a társadalmi csoportok érdekeinek a megfogalmazására és a társadalmi értékválasztásra, legyenek nyitottak az azonos politikai oldalon jelentkező más pártok által képviselt érdekekre és értékekre. A politikai kompromisszum tárgya a megvalósítás üteme és eszköze legyen, ne az érdekek eltagadása és az értékek feladása. A pártelnökök alapvető feladata a társadalmi stratégia alkotás képessége, amely időben nem korlátozódik egy kormányzati ciklusra. A pártelnökök feladata a parlamenti többség (frakció) útján a miniszterelnök személyének a kiválasztása, akit (és kormányát) politikai eszközökkel befolyásol abban, hogy a kormány valósítsa meg a választáson győztes párt/ok akaratát. A parlamenti többségnek joga van a kormány megbuktatására, ha letér a választáson győztes párt/ok által kijelölt politikai útról,

·         a miniszterelnök (a kormány) a választáson győztes párt/ok és a szavazók akaratának az állami végrehajtója. A kormánynak nincs a parlamenti többségtől eltérő önálló társadalmi-politikai-gazdasági célja. A kormány a parlamenti többség által meghatározott kereteken belül működik. Követelmény a kormánytagokkal szemben az államigazgatás működtetéséhez való szakmai hozzáértés, ebben az értelemben a miniszterek nem lehetnek a párt vazallusai, a kampány „állami” jutalmazottjai.

·         A választáson győztes pártnak/pártoknak van kormánya, amely a frakció útján rendelkezik a miniszterelnökkel (a kormánnyal).

Jelenleg egyetlen olyan párt működik Magyarországon, amelynek vezetője egyszemélyben listavezető, pártelnök, miniszterelnök-jelölt és jelenleg is miniszterelnök.

Én nem fogok ilyen pártra szavazni 2014-ben. És Önök?

Javasolom, hogy valósítsuk meg Shakespeare módszerét: Ne adjuk oda az oroszlán szerepét is egy takácsnak és varázsoljunk Zubolyra szamárfejet!

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia pártok elsőválasztók Nagy Britannia 2014 Magyarország Alkotmány Alaptörvény 2014 abécé választásokra

2013.03.15.
18:14

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Barátaink kiszabadultak...

Barátaink kiszabadultak a hó fogságából az M1 autópályáról, amelyen 23 óra 30 percet töltöttek. Bicskei civilek mentették ki őket. Már biztonságos helyre értek, a gyerekek fáradtak, de jól vannak.Köszönet a bicskei civileknek!

Segíts magadon, az Isten is megsegít!

Szólj hozzá!

Címkék: pártok jóállam 2014 Magyarország fogyasztó védd magad!

2013.03.15.
17:10

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A katasztrófát védjük vagy ellene védekezünk?!

2013. március 15-én elmaradtak az állami, az ellenzéki és az önkormányzati rendezvények a katasztrofális időjárás miatt. Ünnepséget így közösen nem lehet tartani. A feleségemmel ülünk a szobában és a kertünkben félméteres a hó. Enni és innivaló van itthon, közlekednünk nem kell, így kellemes melegből nézzük a havat és a havat kavaró szelet. Együtt érzünk azokkal a tízezrekkel (?), akik az autópályák és utak foglyai a hóban. Drukkolunk a katasztrófavédelem munkatársainak, akik mentik az emberi életeket. Kinézünk az ablakon, amikor a mentő helikopter húz el a városunk felett. SMS-t küldünk barátainknak, akik 2 kisgyerekkel ülnek az autójukban már 23 órája. SMS-t kapunk barátainktól, hogy ne hívjuk őket mobilon, mert akkumulátor lemerülőben van, és nincs töltőjük. Majd újabb értesítést kapunk, hogy a mögöttük 5. helyen állóktól kaptak töltőt, így a mobil OK, és adtak nekik vizet, mert ők 50 km-t akartak autózni, így nem tettek vízzel telt dézsát a csomagtartóba. Az új hír az, hogy a városunkba vezető utakat a rendőrség lezárta, átmenő forgalom nincs. Belépés városba csak lakcímkártyával. 24 óra után már működik a katasztrófavédelmi rendszer.

Jobban működne, ha a nevét megváltoztatnák az illetékesek „katasztrófa elleni védelem”-re?!

Drukkolunk a barátainknak, az ismeretlennek, akik a hóban ülnek, és drukkolunk a katasztrófa ellen védekező embereknek!

Nem a katasztrófát kell védeni, hanem ellene kell védekezni! Nem, nem és nem. A nevet nem lehet megváltoztatni, mert politikusok a keresztapák. JAAAAA!

http://www.katasztrofavedelem.hu/

 

Szólj hozzá!

Címkék: pártok Budaörs jóállam 2014 Magyarország fogyasztó védd magad!

2013.03.13.
10:03

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Több demokráciát a pártokba!

logo_1_1363165377.jpg_227x108

A kétpárt-rendszer felé: pártok száma növekszik, a pártokon belüli demokrácia csökken, a parlamenti pártok száma csökken

1990-ben mintegy 100 párttal indult a rendszerváltozás, az első szabad parlamenti választásra 62 párt jelentette be indulását és 26-nak sikerült legalább egy jelöltet állítania. A legtöbb szavazatot és mandátumot az MDF szerezte, azonban csak a harmadik legtöbb szavazatot szerzett párttal, a Kisgazdákkal együtt tudott koalíciós kormányt alakítani. A második helyezett párt, a liberális eszméket valló SZDSZ a legerősebb parlamenti ellenzéki párt, a szocialisták a negyedik helyen, a Fidesz az ötödik helyen, a kereszténydemokraták a hatodik (utolsó) helyen kerültek be a parlamentbe. Öt független jelölt is mandátumot nyert, és 20 párt nem jutott be a parlamentbe.

A kormánypártok erősebb tagja a ciklus félidejében már osztódásnak indult, és a ciklus végére 8 párt jött létre az MDF-ből. A kisebb kormánypárt is osztódni kezdett, majd ellenzékbe szorult.

A rendszerváltozás drámai ereje, a szabadság öröme sok mindent elfedett abból, hogy mi történik a pártokon belül. A választópolgárok kizárólag az állami szervezetekkel kapcsolatos választások demokratizmusában, a szavazatok politikai erejében bíztak, és a közvélemény nem foglalkozott azzal, hogy mi történik a pártok belső működésében. Például senki nem vetette fel azt a kérdést, hogy a pártok hogyan választják ki azokat a pártagokat, akik majd a párt nevében ajánlószelvényeket gyűjtenek jelölti státusz eléréséért. Sőt, az MDF 8 párttá válásának a folyamata, a közvéleményben inkább azt a véleményt erősítette, hogy erős pártelnökre van szükség, aki képes a párton belüli divergáló (széthúzó) erőket egyesíteni. Az „egységben az erő”, a „demokratikus centralizmus” elveinek alkalmazása minden pártban megjelenik, hol kisebb, hol nagyobb erővel.

A párttörvény, amely a pártok működését és a gazdálkodását szabályozta, minden vonatkozásban rendkívül szűkszavú. A működést illetően pusztán annyit követel meg a bírósági bejegyzést kérelmező párttól, hogy „nem törekszik a hatalom erőszakos megszerzésére”, továbbá a képviseletre jogosultat a pártagok választják. (A gazdálkodásával kapcsolatos szabályok a pártok vonatkozásában sokkal enyhébbek, mint egy betéti társaságnak vagy egyéni vállalkozónak!) Ennek a párttörvénynek és a mai napig hiányzó kampányfinanszírozási szabályoknak máig ható rendkívül negatív társadalmi és politikai következményei voltak: fokozatosan kialakul a jelöltajánlási biznisz a pártok között, a fekete pénzek elfogadottá válnak a kampányban, a kampányfinanszírozó cégek a közbeszerzésekből kárpótolhatják magukat.

A szabad parlament első, majd második ciklusában is elfogadott gyakorlattá vált, hogy a frakciófegyelem megtartásáért (egységes szavazás), továbbá a frakcióból való kilépés elleni védekezésül a választási eredmény kihirdetése előtt a párttag képviselőkkel biankó lemondó nyilatkozatot irattak alá a pártvezetők arra az esetre, ha a képviselő szembefordulna saját pártjával. Sőt még olyan eset is napvilágra került, hogy a képviselőnek saját pártja javára kauciót kellett elhelyezni, amely pénzösszeget a párt egyoldalú nyilatkozattal elvonhatta a képviselő „átülése” esetén.

A harmadik parlamenti ciklusra a választási kampányköltségek növekedésével a pártok jelentős része már önmagában a jelölés jogának a megadásáért pénzt kértek a potenciális jelölttől, és a „befizetés”-i kötelezettség előbb a városi, majd a nagyközségi polgármesteri jelöltségekre is kiterjedt. Azt általános gyakorlatnak tekinthetjük a pártok részéről, hogy a jelölteknek maguknak kellett finanszírozni („nem kérdezzük, hogy miből!”) az egyéni kampányköltségeiket. A nagy pártok a jelöltjeik számára tipikusan szolgáltatásokat (média, fénykép, plakát, szórólap, internet, gyűlések logisztikája) biztosítottak csupán.

A negyedik és az ötödik ciklusban szokásossá vált az egyes képviselőjelöltek egzisztenciális és erkölcsi röghöz kötése és az országos listás helyekért folytatott harc kíméletlensége erősödött Győzetek a budapesti lakóhelyi jelöltek a vidéket visszaszorították. Fontos eszközzé vált a mentelmi jog parlamenti megadása vagy megtagadása. A parlamenti pártok közötti háború odáig vezetett, hogy bűnözők, mentelmi jogot igényeltek magunknak a választási kampányban.

A vagyonnyilatkozatok formájával és tartalmával a parlamenti pártok nem foglalkoztak. Midőn az oknyomozó újságírók tucatjával tárták fel az ellentmondásokat, a hivatalosság nem engedi meg a parlamenti ügyrendi bizottságban – legtöbbször kormánypárti és ellenzéki egyetértésben – az ügyek kivizsgálását.

A hatodik ciklus előtti kampányban a rendőrség és az ügyészség válik a kampány legfőbb aktivistájává. A média széles és naponta többszöri nyilvánosságot biztosít a kormánypárti politikusok bilincsben való elhurcolásának. Midőn a nép, a választópolgárok csüggnek a média bilincses hírein, a jövendő parlamenti pártok a sarki kocsmába rendelik potenciális személyeket annak megvizsgálása céljából, hogy alkalmasak lesznek-e a párt képviseletére a parlamentben.

A rendszerváltó két nagy párt (MDF, SZDSZ) a felgyülemlett demokrácia deficit miatt kiesett a pártok versenyéből és a szavazók a „tiszta párt, tiszta politikájáért” kiáltottak és proteszt módon szavaztak.

Az 1990-es rendszerváltó pártok a 2010. évi választások előtt már lemorzsolták magukat. Viszont a szélsőjobboldal és a liberális-szocialista kiábrándult szavazók divergálása új parlamenti pártokat eredményezett.

A 2010. évi országgyűlési választások jelölt-ajánlás előkészítése a konfúzus, átláthatatlan, de a jobboldal által már a választás előtt kormányzott média és rendészeti szervek hozták az eredményt, a szavazatok 53%-val – törvényes úton – megszerezték a parlamenti mandátumok 68%-t.

2013-ban a pártokon belül kevesebb a demokrácia, mint az országban. (Az országban lassan a nulla irányába húz a demokrácia együttható!) Különösen kevés a demokrácia a parlamenti pártokon belül. Az egyik pártban a pártelnök egzisztenciális függőségből zsarolja a saját párttársait, a másik pártban arra játszanak, hogy a tapasztalt politikai vezetőket – a valós tények és okok ismertetése nélkül – „önkéntes visszalépésre” kényszerítsék. A harmadik parlamenti párt versenyt folytat belül, hogy most nyerjenek főosztályvezető-helyettesi megbízatást valamely jelenlegi nemzeti minisztériumban, a másik részük főosztályvezető helyre kuncsorkodik a következő kormányban. A fasiszta jellegű parlamenti pártban egymást árulják be a parlamenti képviselő, hogy melyikük üldözendő az üldözendőbbnél.

Magyarországon a demokrácia megújítása csak akkor lehetséges, ha – elsődlegesen a parlamenti – pártok önmagukon belül megújulnak, és a vezéreket, türannoszokat, titkos császárokat és királyokat saját pártjuk leváltja.

Ha a jelenlegi kormánypártok valamit akarnak tenni az Alaptörvény módosításaival a demokrácia érdekében, akkor „demokrácia követelményt” fogalmaznának meg a pártok alapításával és működési szabályaival szemben.

Ha a jelenlegi ellenzéki pártok valamit akarnak tenni a demokrácia érdekében, akkor elsődlegesen önmagukkal szemben kellene „demokrácia követelményt” megfogalmazni.

Ha nem sikerül a pártoknak demokráciát megvalósítani saját pártjukban, akkor milyen jogon akarnak demokratikus hatalomgyakorlást a parlamentben?

Több demokráciát a pártokba!

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia pártok 2014 Magyarország Alkotmány Alaptörvény

2013.03.11.
20:00

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Valótlan történetekből is tanulhatunk

Egy (nagyon) rövid filmet láthatnak 7 perc 21 másodpercben. A videó nem valós történeten alapul, de érdemes megnézni.

Szólj hozzá!

Címkék: filmszínházirodalom fogyasztó védd magad! ... és ez nem vicc!

2013.03.11.
11:40

Írta: Dr. Tóth Zoltán

2 napig szavaztak, 2 napig számoltak, 102 napig alakítanak kormányt Olaszországban

landscape_1_1362998269.jpg_450x314

2 napig szavaztak, 2 napig számoltak, 102 nap alatt alakítanak kormányt Olaszországban. A választási eredmény nagyon szoros. A Barsani vezette balközép szerezte meg a legtöbb szavazatot, míg a Berlusconi lovagolta a jobbközép nagyon közeli eredményt ért el (közel 30-30%). Az Öt csillag mozgalom üstökösként került fel a dobogóra (25%), mert a politikai elit teljes cseréjét hirdetve más politikát hirdet ( http://www.beppegrillo.it/ ), mint a hagyományos pártok. A jelenlegi ügyvezető miniszterelnök (szakértői kormány) új pártja 10 %-os eredményt produkált. Az 5%-os parlamenti küszöb működött, mert több kisebb pártot is kizárt a parlamentből, de ez is kevés a parlamenti többség megszerzéséhez a nagyobb pártoknak.

Világosan megmutatkozik az arányos parlamenti választási szisztéma hátrány a kormányozhatóság gyengesége területén. A diktátor pártvezetők ezért hangsúlyozzák a többségi választási rendszer előnyeit, mert ha a választópolgárok szavazatai nem teremtenek többséget, akkor a választási törvény mesterségesen teremt kétharmados többséget (lásd: magyar parlamenti választás 2010).

Berlusconi a választások előtti hónapokban változtatott az olaszt választási törvényen: vétójogot adott a képviselőházzal szemben a felsőháznak és növelte a többségi elemek súlyát a választási matematikában. Ez a törvénymódosítás arra az esetre készült, ha a balközép nyerne a képviselőházi választáson, akkor legyen politikai ellensúly a felsőházban. Berlusconi politikai machiavellizmusa bejött: patt helyzet van kormányalakításban, mivel senki senkivel nem lép koalícióra.

Az olasz választási és kormányalakítási tapasztalatokat érdemes a magyar politikusoknak is tanulmányozni: 2014-ben a magyar politikai elit is kerülhet ilyen patthelyzetbe, ha a demokratikus ellenzék nem képes összefogni. És ennek az együttműködés képtelenségnek a lakosság, főleg annak szegényebb többsége issza meg a levét.

Foto: Beppo Grillo, az Öt csillag mozgalom vezetője, humorista, aki nem kampányol az elektronikus médiában csak gyűléseken és az interneten.

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia Olaszország Európai Unió külföldi választás 2014 Magyarország

2013.03.06.
22:37

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Sült hal zöldséges rákmártásban

img_0012_300x225_1362605647.jpg_300x225

Sült hal zöldséges rákmártásban

 

Elsőként vegyük számba a halakat. Milyen halat vegyünk? Nálam fontos szempont, hogy ne legyen drága (a legújabb friss, import tengeri halak Budaörsön 10-20 ezer Ft/kg árúak). Másik fontos szempont, hogy a halnak ne legyen intenzív hal szaga. Hogy milyen a halszag, azt nem kell magyarázni annak, aki nem kedveli halszagot. Én már 100 méter távolságból megérzem az intenzív halszagot, és máris nem kérek belőle. (A balatoni halsütőnél nem halszagot érzünk, hanem a többször használt olaj förtelmes szagát.) …és, mégis szeretem a halat. Azt a halat, amelynek a húsa kemény, de egyben omlós, rá lehet harapni, de nem rágós. Azt a halat, amely enyhén sós, és valamilyen mártás veszi körül. Vannak speciális halak, amelyeket önmagában is szeretek: a sült keszeg ropogós, a hekk íze valóban a tengervízhez hasonlít, a kecsege sárga húsa kemény és illatos.

Nézzünk néhány átlagos, viszonylag olcsó és egyszerűen elkészíthető halat, amely bármikor az asztalunkra kerülhet. Nézzük például a pangasiust. Magyarul ennek a halnak a neve „cápaharcsa”, azonban ez nem jelent semmit, mert a pontyról, mint „magyar” halról sem tudjuk, hogy miért pont ponty a neve. (A világ minden országában van ponty. Pont.) A pangasius előnyei: 2000 Ft/kg, színhús, nincs zsíros része, filézett (nincs benne szálka), szeletelve árusítják (nem kell agyonütni a halat, nem kell kibelezni, stb.) Hátrány: aki nem szereti a halat, az a pangasiust sem szereti.

Másodjára vegyük számba a rákokat. A rák ára attól függ, hogy melyik ország, melyik városának, melyik étteremben kívánod elfogyasztani: ugyanaz a rák (homár, lobszter, languszta, garnéla, stb.) tízszeres, de akár százszoros árba is kerülhet. (A százszoros árú helyeken szűzlányok szolgálják fel a szűzhalat.) Két alkalommal volt lehetőségem arra, hogy top étteremben ilyen rákot egyek, de mindig remegett a gyomrom attól, hogy ki fog fizetni? Szerencsére egyszer sem én fizettem, de nem is töltött el jó érzés a vacsora után: azt szeretem, ha arányos a használati érték a pénzben kifejezett értékkel (Marx).

Nézzük a „magyar” rákokat. Egy fajtájuk az IKEA-ban vásárolható, 1 kg 15 euro, egyszerűbb rákok 12 euro/kg az Auchanban. Másutt nem javasolom a fagyasztott rákok vásárlását, mert a tulajdonos személyes politikai érzelmei miatt az árak magasabbak. A frissnek nevezett rákok 6-15 ezer Ft-ba kerülnek kilónként, de exkluzív helyeken kétszer ennyit is fizethetünk. (Elkerülök bizonyos hasonlatokat azokkal a helyekkel, ahol a díványokat cserélik a jövedelmezőség növelése érdekében.)

A rákok élvezeti értékekét legkevésbé maga a rák adja. A rák húsa színtelen, szagtalan, semleges hatású, de nagyon gyorsan elkészíthető és teljes egészében felveszi a fűszerek, zöldségek vagy a mártások ízét. A legegyszerűbb rákkészítési mód: grillen megsütni, a megsült páncélos rákra olíva olajat locsolgatni és hirtelen nagyobb tömegben felfalni. Minden már eljárás bonyolultabb, de érdemes kipróbálni!

Bevásárló lista 4 személyre

0,5 filézett tengeri hal                                       1.000 Ft

0,25 kg fagyasztott páncélmentes rák   1.000

1 nagy fej vöröshagyma                                        10

1 fej fokhagyma                                                 100

0,2 l tejszín                                                        300

0,1 kg vaj                                                          200

1-1 db sárgarépa, paszternák (fehérrépa)           100

1 db kápia paprika vagy más húsos paprika        100

Összesen                                                        2.810 Ft

Metódus

A halat vékony csíkokra felvágjuk (mint a kínai ételekhez a húst). Egy halcsík egy falat. Ha tévedésből páncélos rákot vettünk, akkor megpucoljuk. A vöröshagymát apróra felvágjuk és a megpucolt fokhagymákkal együtt a vajban „dinszteljük” magyarán megsütjük. Ha már erősen sárgul, akkor belerakjuk a felkarikázott zöldségeket (ha sötét sárga lett a hagyma, akkor kidobjuk és újat készítünk új vajban). Ügyeljünk rá, hogy a vaj nem szereti a magas hőmérsékletet, a magas hőt a zsír és az olaj kedveli! A megpárolódott zöldségekhez hozzáadjuk a halat és pár perc múlva a rákot. Felöntjük tejszínnel és lassan főzögetjük, besűrítjük a tejszínt. A hal főzési ideje maximum 10 perc, a ráké maximum 5 perc. Az elkészült sült hal zöldséges rákmártásban állaga sűrű, de nem áll össze egy masszává. Ha ez mégis bekövetkezett volna, akkor egy kis forró vízzel hígítjuk, hogy folyóssá váljon. Só és erős paprika kívánság szerint.

Köretként rizottót adhatunk hozzá. Egy nagy pohár rozé jár a szakácsnak és a vendégeknek is! Ha Olaszországban nyaralnak és az étteremben ehhez hasonlót esznek, akkor a végén nyugodtan mondják a tulajdonosnak: „Otthon friss borsot és néhány csepp citromlét is teszek rá!”

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: szakácskönyv Olaszország Európai Unió külföldi választás

2013.03.04.
08:38

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Tóaalmási malac gerinc

img_0009_masolata_300x225_1362382434.jpg_300x225

Tóalmási malac gerinc.

József jókedvűen állt a hentes pult mögött és vidáman köszöntette a belépő kuncsaftokat. Jó napot kívánok!- mivel szolgálhatunk? Nem királyi, csak egyszerű többes számban beszélt, mert mellette szeletelte a húst nagy műgonddal Ferenc, a hentes segéd.

A vidám fogadtatás azonnal megtette a hatását és érdeklődéssel tartottam szemlét a csirkék, kacsák, tyúkok és kakasok (!) felett. Kissé elidőztem a marhahúsok vérvörös színén, amely élesen elütött a piroskás disznócombtól. És ekkor megláttam a bőrös malackarajt, világossárga bőrrel, vékony fehér zsírkarimával és alatta a karnyi vastag, gömbölyű fehér hús!

József kérdés nélkül már sorolta az éjszakai pác kellékeit: fokhagyma, só, rozmaring, pirospaprika, őrült kömény mangalicazsírban vagy olajban (tetszés szerint) összekeverve. A páclé annyi legyen, hogy a hús harmadáig érjen. 10 órát kell pácolni, de az éjszak közepén amiatt ne keljünk fel a legszebb álmunkból, hogy a húst megforgassuk a páclében, de bármely ok miatt megfordulunk a hűtőszekrény környékén, akkor csak egy mozdulat a hús megfordítása.

Ferenc már fogta is a 60 cm hosszú karajt és két részre vágta. Egy fél malac karaj kb. 1,2 kg és 6 főre (felnőtt) elegendő némi garnírunggal kiegészítve (sült burgonya, tepsis krumpli, sült savanyú káposzta, vagy bármi. amit szeretünk). Ha henteshez járunk (pl. Royal Hentes a Klauzál téren) és megkérjük, jelen esetben Ferencet, hogy kockázza be a bőrös részt, akkor az idősebb generáció nagy élvezettel fogyaszthatja a zsírjából kisült pörcöt kis hússal, addig a fiatalok a fehér-szűz-zsírmentes színhúst fogyaszthatják.

Magamtól is tudom, hogy a sült húsok legértékesebb része a kisült „húslé”, amely sötétbarna, ámde az egy fél deciliter borral vagy sörrel a hússütő edény átforralása a legfinomabb alap lé a mártásokhoz. Már e hentes pult előtt felrémlett előttem, hogy az egyben sült malac karajhoz gombamártás készül a hús léből.

A receptnek ezt a részét illethetjük a „páclétől - a kisült húslén át - a mártásig” alcímmel, mert minden fűszer és alapanyag mindig hasznosításra kerül, csak a múmiává vált rozmaring ágat dobjuk ki tálalás előtt a kukába.

Mielőtt nekiállunk a főzésnek az ételt el kell keresztelni. A malac gerinc (karaj) a keresztségben Józseftől a „tóalmási” jelzőt kapta, mivel a családjával együtt Tóalmáson (Pest megye) laknak. Ha legközelebb átmegyek ezen a pest megyei községen, akkor az útjelzőnél megemelem a kalapom!

Bevásárló lista (6 felnőtt vagy 4 felnőtt és 4 gyermek)

1,2 kg bőrös malac gerinc (karaj)       1.800 Ft

1 fej fokhagyma                                    100

fűszerek                                                200

2 kg burgonya                                       400

0,5 kg gomba                                        300

0,5 l tejföl                                             400

0,2 l olaj                                                100

0,1 l bor vagy sör                               ….50

Összesen:                                           3.350 Ft

Metódus

A gerincet 10 órára bepácolom az olajban, amely fokhagymát, sót, pirospaprikát, őrült köményt és rozmaringot tartalmaz. Kétszer, háromszor megforgatom a húst a pácban. A húst 2 órán át sütöm 130 C fokon fedő alatt. Tető nélkül 15 percig 250 C fokon megperzselem a bőrős részt (ha van, akkor grill funkcióval). A húst félreteszem legalább egy órára pihenni, mielőtt feltálalnám.

A sült gerincből hátramaradó húsléhez egy pohár száraz bort vagy sört öntök és beleteszem a felszeletelt gombát. Fehér borssal és sóval ízesítem. Lassan beforralom, majd a tűzről levéve belekeverem a tejfölt. A nagyon előrelátó szakács már előző nap elkészíti a mártást és egy éjszakára a hűtőbe rakja. A kevésbé előrelátó szakács (mint én) a mártást átönti egy másik edénybe és a mélyhűtőbe teszi 30 percre. Bármelyik módszert választjuk, a cél az, hogy a felesleges olaj (zsír) kifagyjon a mártásból. A kifagyott, felesleges zsiradékot nagyon könnyű egy kanállal kidobni. A mártásnak egyneműnek kell lennie, nem válhatnak szét az alkotó elemek. (Ha mégis szétválnak, akkor csukott szemmel esszük meg, mert az íze ugyanolyan finom!)

A burgonya elkészítése tetszés szerint történik.

A hús felszeletelése az asztalnál történik. Ezt rábízhatjuk a fővendégre vagy a szakács maga is végezheti. Legkésőbb az első falatnál jusson eszünkbe, hogy a mártást kinn felejtettük a konyhában!

 

Szólj hozzá!

Címkék: szakácskönyv fogyasztó védd magad!

2013.03.01.
08:57

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Nemzetközileg elfogadott módszerek parlamenti képviselő jelölésére

A jelölés nemzetközileg elfogadott formái. Egyes országokban az állampolgárság és a személyazonosság igazolása után bárki feliratkozhat a szavazólapra. Más országokban kauciós rendszer működik. Sok országban a társadalmi támogatottságot ajánlásokkal kell igazolni.

A választási-jelölési folyamatok új politikai iránya a demokratikus világban az ELŐVÁLASZTÁS. Erről a formáról itt olvashat:

https://tothzoltan.blog.hu/2012/02/06/bejegyzes_url_cime_1398

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia pártok előválasztás elsőválasztók külföldi választás 2014 Magyarország 2014 abécé választásokra Szavazatszámlálók

2013.02.27.
19:35

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Milyen ajándékot ad a pápa-jelöltnek a jelenlegi nemzeti kormány?

adscf0057_1_1361990134.jpg_400x300

 

Milyen ajándékot ad a pápa-jelöltnek a jelenlegi nemzeti kormány?

 

- vélemény -

 

Sok-sok újságcikk híreli, hogy a római katolikus egyház esztergomi érseke jelöltként indul a pápaválasztáson. Sőt, a kormányzati PR azt sugallja, hogy a pápa jelöltnek komoly esélyei vannak, más kontinensek jelöltjei ellen. http://atv.hu/kulfold/20130213_ki_lesz_a_kovetkezo_papa_ime_a_legeselyesebb_jeloltek

 

Ezer év alatt egyszer fordult elő, hogy a magyar pápajelölt felkerülhetett a pápaválasztó szavazólapra. Most újra van lehetőség arra, hogy a globális világ egyik globalizált szervezetének, a római katolikus egyháznak első számú vezetője magyar ember legyen.

 

1513-ban Bakócz Tamásnak komoly esélye volt a pápai hármas korona elnyerésére. http://hu.wikipedia.org/wiki/Bak%C3%B3cz_Tam%C3%A1s , azonban a választáson vesztett egy Medici jelölttel szemben. A vesztes pápajelölt hazatért Magyarországra, mint pápai legátus és keresztes hadjáratot hirdet. Emiatt 1514-ben kitör a Dózsa György vezette parasztlázadás…

 

1 milliárd 300 millióra tehető katolikusok száma (a katolikus egyház becslése szerint) a Föld népességén belül. A pápa megválasztására kizárólag a bíborosok jogosultak: 117 bíboros van jelenleg. A bíborosokat a pápa nevezi ki. A katolikus egyház láthatólag nem híve a demokratikus eljárásoknak sem a pápa, sem a bíborosok kiválasztásában. A pápa jelöltekről a közvélemény csak találgathat, mert mind a hivatalos jelölés, mind a választás folyamata szigorúan titkos, arról senki nem tudhat meg semmit. Kizárólag az eredményt hirdetik ki a hívek előtt nyilvánosan.

 

http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/161445/1/kulfold/A_papavalasztas_a_romai_katolikus_egyhazban

 

A jelenlegi magyar kormány a pápa jelöltet nem üres kézzel indítja el a pápaválasztásra:

 

1.      katolikus ország képét vetíti Magyarországra, amelyet népszámlálási adatok támasztanak alá,

 

2.      új egyházi törvényt hirdet, amelyben a katolikus egyház kiemelkedő szerepet kap,

 

3.      a hittan tanítás kötelező bevezetésével példát állít más kormányok elé,

 

4.      az általános és középiskolák egyharmadát egyházi tulajdonba kívánja adni, amelynek működési finanszírozásáról az állam az átlagot meghaladóan gondoskodik (a hiteles  adatok kiadását az illetékes állami szervek megtagadják),

 

5.      a járások (170) 10%-ban nem lesz állami iskola, így a szülők csak egyházi iskolába írathatják be gyermekeiket,

 

6.      a kormányzati humánerőforrás-politikai elsőbbséget biztosít az állami alkalmazottak felvételénél az egyházi egyetemi végzettségűeknek (a hiteles adatok kiadását az illetékes állami szervek megtagadják),

 

7.      a egyház által felvett deviza hiteleket az állam átvállalja (5 milliárd Ft): a szegény állam támogatja a gazdag katolikus egyházat.

 

Már évek óta folyik az egyházak megajándékozása állami és önkormányzati épületetekkel, intézményekkel. A nemzeti vagyon jelentős része globális szervezet tulajdonába kerül.

 

http://www.origo.hu/itthon/20120510-az-onkormanyzatok-az-egyhazaknak-adnak-az-iskolaikat-hogy-megusszak-az.html

 

A jelenlegi miniszterelnök a nem katolikus egyházakkal szemben az arányosság elvét hirdeti: http://www.origo.hu/itthon/20120625-orban-az-egyhazak-a-tamogatottsagukkal-aranyos-szamu-intezmenyt-mukodtessenek.html

 

2014-ben lejár a Horn kormány által kötött szerződés a Vatikánnal. Érdekes helyzet, ha a magyar kormány egy magyar pápával tárgyalna a szerződés megújításáról. Ha a jelenlegi kormánypárt köti meg az új szerződést, akkor nem kétséges, hogy a katolikus Magyarország bőkezűen támogatja majd a szűkös anyagi lehetőségekkel rendelkező Vatikánt… Ha más színű lesz a kormány akkor…? Na, de a hídon akkor kell átmenni, ha a folyó partjára értünk!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia pártok kormánypárt jóállam 2014 Magyarország fogyasztó védd magad!

süti beállítások módosítása
Mobil