Szerencsére az unokáim többsége már túlvan az ilyen nyilvános kultúrálatlanokon. De még aggódom azért az egyért…,aki ilyen hatókörben van.
http://hvg.hu/kultura/20140616_Gagyiidezettel_koszontotte_a_pedagogusok
Szerencsére az unokáim többsége már túlvan az ilyen nyilvános kultúrálatlanokon. De még aggódom azért az egyért…,aki ilyen hatókörben van.
http://hvg.hu/kultura/20140616_Gagyiidezettel_koszontotte_a_pedagogusok
Kamuztak a kamupártok az állami kampányfinanszírozás elszámolásánál. A Fidesz túllépte a törvényes határt, és még elkötött egy milliárdocskát a CÖF-re. Az ellenzék is túlköltött.
Miért nem vagyok meglepve?
http://nol.hu/gazdasag/hazudtak-fel-es-le-1468397
1990 óta élünk a családommal Budaörsön. Fokozatosan illeszkedtünk be a faluba, mert nem könnyű annak, aki más településről jött a régebbi hagyományok közé beleillenie. Segítségemre volt, hogy édesanyám családja sváb bevándorló volt, akik 200 év alatt magyarosodtak el, de az őseiknek mindig a svábokat (nem a németeket!) tekintették. Budaörsre a bevándorlók 1720-40 között érkeztek, Bercsényi Zsuzsanna, Budaörs község tulajdonosának a szerződése alapján. A bevándorlók a kezdeti elzárkózást 200 év után feladták, mert a magyar nyelvű környezet, a magyar nyelvű iskola sokat lazított a „hozott” szokásokon. Talán a konyha változott a leglassabban. Még a II. világháborút követő lakosságcsere borzalmait is túlélték a megmaradtak között a beköltöző szlovák-magyar családok főzési-étkezési szokásai.
Melyek a régi szokások, amelyek mai korunkra is hatnak?
A hétköznapi étkezésben a körítések (káposzta, burgonya, rizs, stb.) túlsúlya érvényesül a húsokkal szemben.
Vaj alkalmazása az ételek készítésénél a zsír helyett.
Tej, tejszín, tejföl, joghurt, kefir a legkülönbözőbb ételkészítési eljárásokban.
Gyümölcsökkel készülő mártások.
Szűken mért cukor a desszertekben.
Visszafogott fűszerezés.
A húsok közül a sertés hús primátusa.
Hogyan olvadnak össze a sváb-tót-magyar szokások budaörsi hagyománnyá? Az ételkészítés szakmai fogásainak a szavai gyakran sváb (német) eredetűek: pl. a stájbolás liszttel való megszórást, a dinsztelés forró zsírban/olajban való sütést jelent. Főzzünk meg néhány budaörsi ételt, és akkor a szavak helyett a tettek beszélnek. A budaörsi paprikás krumpli titka az, hogy a leves jelleget a tej adja meg. A budaörsi paprikás csirke hosszú lével készül: a hosszú levet tej és tejföl alapú nagyon híg zabpelyhes habarás adja. A budaörsi smurc titkos receptje alapján még csak tanulom az elkészítési módot, de már beszámolhatok a budaörsi töltött hús készítésének a gyakorlatáról.
A budaörsi töltött hús lényege a töltelék. Apróra vágjuk a vöröshagymát, vaj-olaj keveréken megpirítjuk (dinszteljük), majd az apróra vágott gombát betesszük a lábosba. A kés pengéjével „elkaparjuk” a májat, és sóval, borssal fűszerezve hozzákeverjük a hagymás gombához. Tejben egy száraz zsömlét megpuhítunk, a keményre főzött tojásokat kockára (ahogy sikerülre) vágjuk. Az egész masszát összegyúrjuk, és megkóstoljuk. (A fűszerezést pótolhatjuk, ha kilóg a máj íze, akkor még egy tejben ázott zsemlét teszünk hozzá.) Ízlés szerint petrezselymet, rozmaringot (bármit) tehetünk a masszához.
A bármilyen húst meg lehet tölteni. Kacsa, liba, malac, sertés, borjú, marha bármely része alkalmassá tehető töltött húsnak, és a halak, a zöldségek sem maradhatnak ki a töltésből. A comb, a karaj, a gerinc, a tarja, a spicc, mind alkalmassá tehető töltésre, legfeljebb kicsit többet kell dolgoznunk vele a konyhában.
A budaörsi hagyomány szerint a hentesnél vegyünk egy elnyújtott háromszög alakuló dagadót. Ha elfelejtettük a hentest megkérni, hogy „szúrja fel” akkor a konyhában magunk kísérletezzünk a hús „felszúrásával”. Ha nem sikerül elsőre, akkor még kitűnő pörköltet készíthetünk belőle!
Sokan leszólják a dagadót, mert a szó alakja a kövérségre utal, holott az egyik legsoványabb húsféle, főleg, ha a töltés előtt elősütjük. Az elsősütés egy nagyobb lábost vagy tepsit igényel. Kevés zsírral kikenjük az edényt és a maximális hőfokon (250 C) mind a két oldalán pirosra pirítjuk a megsózott dagadót. Egy oldalt ne süssünk tovább 3-4 percnél, mert kiszárad a hús! Fontos, hogy ne főzzük, ne süssük a húst, hanem pirítsuk! (Pirítás közben a hús füstöl, fröcsköl, ezért vegyünk fel egy kötényt és a lábost takarjuk le valamilyen fedővel, hogy kevesebbet kelljen takarítani.)
A megpirított dagadót pihentetjük. Ha forrón nekiesünk megtölteni, akkor megégetjük a kezünket és nem sikerül a hús üregét hézagmentesen kitömni a töltelékkel. A kihűlt hús olyan zsírmentes, hogy kopogtathatjuk az oldalát. Most kell a tölteléket beletölteni az üregbe!
A töltelékből készítsünk többet, mint amennyi a töltéshez szükséges, mert a maradékkal körbebástyázzuk a húst, és egy vaj-olaj keveréket tartalmazó (kikent) edényben sütjük 30 percig. Egy kevés vizet öntsünk a lábas aljára, hogy a keletkező gőz ne engedje kiszáradni a budaörsi töltött húsunkat. A 30 perc első felében maximális (250 C), majd a második félidőben felére levett hőmérsékleten fejezzük be a sütést.
A kész húst pihentetni kell legalább 30 percig. (Az ízek összesimulnak, az állag egyenletessé válik.) Az sem baj, ha a budaörsi töltött húst hidegen tesszük az asztalra, mert a jó szakács gondol a felszolgálás módjára is az étel készítése során: ez a főétel hidegen is nagyon finom!
A töltött hús körete a töltelék maga. De kiadósabbá tehetjük az étkezést, ha további köretekkel bővítjük: sült krumplival, salátákkal.
Bevásárló lista 6 személyre:
Sertés dagadó, felszúrva 0,7-0,9 kg 1.300 Ft
Csirke/marha máj 0,15 kg 200
Zsömle 1 db 25
Tojás 4 db 200
Gomba 3 db 100
Vöröshagyma 2 db 25
Vaj, olaj, só, bors, tej, rozmaring, zabpehely 500
Összesen: 2.350 Ft + egyéb köret költsége
Jóétvágyat!
Tisza Istvánnak – ismét – szobrot állítottak az Országház mellett. A jelenlegi kormány az Országház környezetét az 1944-es állapotokra kívánja visszaállítani. Ennek a rekonstrukciónak lényeges eleme a Tisza István szoborcsoport. Az eredeti főalakot újra kellett alkotni, mert 1945 után megsemmisült. Azonban megmarad a „Magvetők”, a „Katona búcsúja” több alakos részcsoport és az obeliszk tetején látható „Oroszlánba harap a kígyó” csúcsdísz.
Ki is volt Tisza István, aki most példaképként áll a kétharmados parlamenti többség előtt?
Ferenc József kinevezése alapján első ízben 1903-1905 között volt miniszterelnök. Az 1905-ös választásokon elbukott a 35 éve kormányzó Szabadelvű Párt. Ezt követően, mint felsőházi tag politizált, majd megalakította új pártként a Nemzeti Munkapártot, amely győzött az 1910-es választásokon. 1912-ben az Országgyűlés elnöke, majd 1913-ban miniszterelnök lett másodjára is Ferenc József keze által.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Istv%C3%A1n
1917-ben - IV. Károly megkoronázása után fél évvel – lemondott a miniszterelnökségről, és országgyűlési képviselőként politizált haláláig. 1918. október 31-én – négy sikertelen merénylet után – megölték.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_oktober_31_tisza_istvan_meggyilkolasa/
E cikk keretében nem vizsgáljuk pályafutásának más szegmenseit (pl. a Vérvörös csütörtök eseményeit, az I. világháborúba való belépés körülményeit), azonban a választójoghoz való viszonyát röviden áttekinthetjük a Tisza István nevéhez fűződő 1913. évi XIV. törvénycikk
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7210
lényegének az összefoglalásával.
Választójoga van 1913-ban:
- a „férfiúi nemhez tartozóknak”,
- azon analfabétáknak, akik legalább 40 korona adót fizetnek, vagy legalább 16 hold földbirtokkal rendelkeznek,
- azon iskolázottaknak, akik a népiskola hatodik osztályát elvégezték és legalább 30 évesek, valamint önálló iparosok-kereskedőt vagy már adót fizetnek,
- azon iskolázottaknak, akik középiskolát végeztek és legalább 24 évesek.
A női választójogot elsőként egy USA tagállamban Wyomingban vezették be 1869-ben.
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_v%C3%A1laszt%C3%B3jog
Majd Új-Zéland (1899) és Ausztrália következett (1900) a választójog női kiterjesztésével.
Tisza István a nők a választójogáról a következőt mondta:
„Két szóval megmondhatom, hogy a nők képviselőválasztói jogának határozott ellensége vagyok. Irtózom a gondolattól, hogy asszonyaink megannyi választó polgártárssá alakuljanak át.” „Ezzel a reformmal veszítenénk mi, szegény férfiak, de azt hiszem, végeredményben a nők is.”
(Vélemények a nők választójogáról. Összeállította: Schwimmer Rózsa. Kiadja a Feministák Egyesülete. 1906. 8–17. p.)
Tisza István törvényjavaslata eredetileg még olyan megoldást is tartalmazott, amely szerint 10 analfabétának együtt van 1 szavazata, míg egy egyetemi tanárnak 10 szavazata van. Ebből azonban nem lett törvény. Viszont lett a többiből törvény, amely a választójog feltételeihez műveltségi és vagyoni cenzusokat is megállapított. Az 1913. XIV. tc alapján nem tartottak választásokat, mert Magyarország/Ausztria Szerbia elleni hadüzenetével a magyarországi választásokat elsöpörte a világháború.
Tisza István választójogi törvényének a tartalmát vitte tovább Bethlen István miniszterelnök is.
A jelenlegi miniszterelnök 2014-ben avatta fel Tisza István szobrát. Amikor ránézünk a szoborra, akkor jusson eszünkbe az, hogy a szobor főalakja politikai célokból korlátozta a választójogot: irtózott a nők választójogától és félt a szegény emberek tömegeitől. A jelenlegi miniszterelnök szoboravató beszédben nem hallhattunk Tisza István ezen gondolatairól és tetteiről semmit.
Azonban arról hallottunk a jelenlegi miniszterelnöktől 2012-ben, hogy a választási regisztráció általános bevezetésével korlátozni kell a választójogosultságot. 8 millióról 4 millióra kívánták csökkenteni a választójogosultak létszámát. Ez a terv konkrétan nem sikerült, de sikerült úgy deformálni az országgyűlési választási törvényt, hogy a kisebbség kétharmados többség lett a parlamentben. Most ugyanezt teszik a budapesti választási törvénnyel is.
Azonban szükségszerűen eljön az elbukás ideje, és akkor a deformált törvények visszaütnek megalkotóira.
Szabad, tisztességes és átlátható választásokat!
Az ELTE Politológiai Intézetében, 2014 május 27-én, az egyetemi hallgatókat megfosztották a tisztességes választási törvény elkészítésének a megismerésétől. A 2014. évi őszi, új szemesztertől kizárólag a Fidesznek kedvező választási törvények dicsérete lesz hallható. Az egyetemistáknak abból a módszertanból kell vizsgázniuk, hogy hogyan lehet a választók akaratát kicselező, a kisebbséget kétharmados többségé nyilvánító választási törvényeket csinálni a parlamenti gombnyomókkal.
Az egyetemek a jövő tudás bázisának az alapjait teremtik meg. 1996-ig a magyar egyetemeken nem oktatták a választási rendszereket. A politikai kurzusok használták a „választástudományokat”, de ez olyan tudás volt, amelyet a pártpolitikai - állami berkek magukba rejtettek.
1996-ban az ELTE Politológia Tanszék - Bihari Mihály vezetésével - lehetőséget biztosított számomra egy új diszciplina, egy új egyetemi tantárgy alapítására, amely nyilvánosan és a tudomány követelményei szerint oktathatja a választással kapcsolatos ismerteket az egyetemi hallgatók számára. Két évig dolgoztam az új tantárgy megalapozásával és újabb két évig tartott az első tankönyv megírása.
Évente 100 hallgató tanulta ezt a tantárgyat. 1996-2014 között összesen 1500 egyetemista vizsgázott eredményesen a tantárgyból. A szabad, a tisztességes és átlátható választások előkészítésének, szabályozásának és megvalósításnak a tudományából.
2014. május 27-én egy e-mailt kaptam arról, hogy a többé nem oktathatok az ELTE Politológián. A politikai tudományoknak nem lesz része a pártsemleges és tudományos megközelítésű tantárgy, hanem helyette egy Fidesz közeli cég vezetője oktatja a hallgatókat. Az értesítés, amely megfoszt az oktatás lehetőségétől, azt is tartalmazza, hogy az „oktatási színvonal csökkenése” következik be, de kérik a „szíves megértésemet”, mert a költségvetés ….Mindezt a Politológia Intézet vezetője az ELTE ÁJK dékánjára hivatkozva teszi.
Köszönöm az egyetemi hallgatóknak, hogy 1996-2014 között dolgozhattam számukra azért a tudásért, amely a szabad, tisztességes és átlátható választásokat biztosítja, az olyan választási rendszerekért, amelyek megteremtik az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot.
Ez a tudás nem veszik el, legfeljebb várat magára, míg újra megvalósul!
Habermas előadása Budapesten, az ELTE előadótermében
„Sehol nincs leírva, hogy Magyarországon demokráciának kell maradnia, azonban ha nem marad az, akkor nincs helye Európában.”
http://nepszava.hu/cikk/1022408-habermas-politikai-nyilvanossag-nelkul-nincs-demokracia
„Jó Istenke a mennyekből,
Küldj egy férfit a készletből,
Ki hódító és nem lódító!
Az volna csudijó!
Csudijó, csudijó!
G. B. Show Pygmalionjából készült My Fair Lady c. zenés filmben énekli a kis virágáruslány egy dal szövegeként ezt a néhány verssort.
A választások évében tanulságos lehet mindanyiunknak, de leginkább a politikusuknak ez a kis filmrészlet.
https://www.youtube.com/watch?v=8YYoGZ41YAQ
1,30-tól
A Klubrádió 10 csütörtökön (14-15 óra között) sugározta a Mandátum c. élő műsorát a választások elemzéséről. A műsorvezető Szentpéteri Nagy Richard volt. Szegeti Péter, Szoboszlai György, Tóth Zoltán és Wiener György felváltva szerepeltek a sorozatban.
2014. május 29-én az Európai Parlament választását elemeztünk.
http://www.klubradio.hu/index.php?id=205%23c
1. rész 7 perctől
2. rész végig
3. rész 1 perc 10-ig
Az önkormányzati választások elemzése 2014. szeptember 4-étől folytatódik a Klubrádió Mandátum c. műsorában.
Miről szólt a baloldalon az Európai Parlamenti választás?
A baloldal számára az Európai Parlament tagjainak a megválasztása előválasztás volt az önkormányzati választásra.
Bővebben a Népszavában olvashat az indoklásról.
http://nepszava.hu/cikk/1022153-valasztasi-szamtan
Ukrajnában elnököt választottak 2014. május 25-én. 17 millió választópolgár szavazott (61%). 2 megyében gyakorlatilag nem lehetett szavazni a polgárháború miatt. A győztes Porosenkó az Ütés párt jelöltje volt. (A párt a nevét Klicskóról a világhírű bokszolóról kapta.) Az Európai Unió elismerte a választás eredményét.
http://nepszava.hu/cikk/1022295-megvan-az-elozetes-vegeredmeny-tenyleg-porosenko-nyert