Margitszigeti Szabadtéri Színpad sokadszor
Szerencsések voltunk a parkolásban mert 1,5 órával korábban érkeztünk a Margit-szigetre, mint az előadás kezdete, így volt még néhány hely a későbben érkező autósoknak is. (Most a bősz nem autósok felhorgadnak: …és a klímatudatosság? Üzenem a bőszöknek, hogy ha nem autóval megyünk, akkor nem megyünk a szigetre, és több lett volna az üres hely a nézőtéren.)
Egyszerre érkeztünk a színházhoz a szúnyogokkal. A csípős mini szurkálok valószínűleg nem csak ránk vártak, mert a színpad előterében már többen igyekeztek elhessegetni az apró szörnyeket. A büfében kevés a szék, egyre több a várakozó, a büfében egy mentes víz és egy perec összesen egyezer forint.
Az előadás meghirdetett kezdése (20,00) előtt 30 perccel már beengedik az embereket a nézőtérre, mert az előtérben már tömegnyomor volt, így csökken a zsúfoltság odakinn. Érdekes módon a szúnyogok nem maradtak az előtérben, jönnek befelé a nézőkkel együtt. (Törzsnézők már permetezik magukat szúnyogriasztóval.) A hivatalos kezdet után 21 perccel felgyulladnak a színpadi reflektorok és bevonulnak zenészek, majd az énekesek.
https://www.jegy.hu/program/cotton-club-singers-abba-jazz-show-129224
Igen, mi is itt vásároltuk a jegyeket. Akkor még nem tudtuk, hogy ez az első, és valameddig egyben utolsó előadás is. Amikor megvettük a jegyeket az interneten, akkor feleségemmel együtt felidéztük, hogy mindig nagy kedvelői voltunk az ABBA együttesnek és a Cotton Club Singers-nek, így csak jól érezhetjük magunkat a szigeten. Arról is szót váltottunk, hogy a Margit Szigeti Színpadhoz sok-sok rossz emlék fűz minket: Porgy and Bess, Doktor Zsivágó, kormánypárti civil szervezet számára juttatott ingyen jegyek, fél-harmad házak, felhőben érkező szúnyogok, zuhogó eső stb.
Mindezeket egy pillanatra elfeledtük, de a nyitó dal nagyon gyengére sikerült, még a zene is felismerhetetlen volt, de még jobban megdöbbentett az a nyitó konferansz, amellyel bejelentették, hogy a kétrészesre meghirdetett előadás egy részben kerül bemutatásra. Egy újszülöttnek minden vicc új, de egy gyakorlott színház-látogató már tudja, hogy a színház igazgató azért szünteti meg a szünetet, mert akkor a szünetben mindenki haza megy, és a második részre már nem marad néző.
A második meglepetés akkor ért a nyitány után, amikor a vezető énekes bejelentette, hogy nem beszélgetni fognak a közönséggel, hanem énekelni.
Sajnos nem tartották be az énekesek az ígéretüket, mert többször, és értelmetlenül „beszélgettek” a közönséggel, amely kényszeredettre sikerült és a poénokra várt tapsok rendre elmaradtak.
Az előadás rendezője nagyon igyekezett megtapsoltatni a közönséget. Egy-egy felismerhető ABBA dal refrénjére az énekesek lelkesen tapsoltak a színpadon és buzdító mozdulatokkal és indulatszavakkal erre próbálták rávenni a közönséget is. A közönség kezdetben eleget tett a színpadról vezényelt lelkesedésnek, de egyre csökkent a buzgóság, és az előadás közepétől már csak az énekesek drukkoltak saját maguk tapsáért.
A zenekar tette a dolgát: összefogottan, jól zenéltek, a szólók valóban tapsot érdemeltek. Az énekesek külön-külön jól énekeltek, de az összhangzattal már néha voltak akadások. A tánckar teljesítménye csak az 1960-70 évek televíziós görlökéhez hasonlítható. (A fiatalok szerencsések, hogy még nem műélveztek ebben a korban.)
Az ABBA dalainak a jazz feldolgozása csak annyira sikerül, hogy egy-egy vezér motívum, egy-egy refrén csak távolról volt felismerhető a nézők többsége számára. Az előadás szervezője – régi rutinos róka tapasztalatával – az első sorba és középre a rajongóknak, tapsoncoknak, klakőröknek adatott jegyeket, akik tették a dolgukat: lelkesedtek.
A szünettel együtt 22,45-re tervezett befejezés egy fél órával kurtább lett. A közönség egy része már jóval korábban a „lábával szavazott” és igyekezett elkerülni a szűk kijáratoknál való tolongást. Minden néző szerencsés volt, mert a melegre való tekintettel nem kellett a ruhatárnál még egyszer tolonganiuk.
Reméljünk az előadás után mindenki szerencsésen hazaért.
Bocsánatot kérek a Budaörsi Olvasókör tagjaitól, akiket invitáltam az előadásra.
