2015.01.13.
19:00

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Csülök P/pékné módra

 

Csülök P/pékné módra. Budaörsön.

 Sorsdöntő kérdéseken kell úrrá lennünk a csülök P/pékné módra recept elkészítésénél. Már az első kérdés fogós, ravasz kérdés: Pékné vagy pékné módra kell-e írni a névadó nevét?!

 Ha a névadó szakácsnő egy Pék nevű pék felesége, akkor jogos a nagy „P” betű. (Igaz, hogy az anyakönyvi névhűség /nem a házastársi hűség/ megkövetelné, hogy a névadó adja meg a férjének a keresztnevét is, vagy ha a leánykori neve is része a névadó asszonynevének, akkor a házassági anyakönyv precizitása szerint annak is szerepelni kellene a receptben. Pl.: Pékné Kiss Katalin, Dr. Pék Zoltánné Kiss Katalin, esetleg Pék Katalin. Azonban a köznyelv a rövidített nevet használja.

 Ha azonban a névadó egy pék foglalkozású személy felesége, akkor kis „p” betű a jogos, bár ritkaság számba megy, hogy egy névadó asszonyságot a férje foglalkozásának a megnevezése (pék) + a „né” toldat fémjelezzen. Ugyebár a „pékné” maga nem lehet pék foglalkozású, mert akkor szabályszerűen „péknőnek” kellene nevezni, mint a királyné (aki egy király foglalkozású ember felesége), illetőleg a „királynő”, aki maga a király, és a férje nem király, legfeljebb herceg vagy egy másik országban király, ahol a feleségét csak királynénak nevezik az udvari etikett szerint.

 Az interneten fellelhető 1024 db „csülök P/pékné” receptből statisztikát készítettem, és az ellentmondásos névhasználatot csak megerősíteni tudom! Sőt, a ”nyúl Pékné módra” receptekben a mindig nagy a „P”, míg a disznó csülök „p”-je hol nagy P, hol kis p[i].

 (Egy további lehetőség is vizsgálat tárgya lehetne: hogyan kell írni a P/pék nevű névadó nevét, ha a férje neve és a férje foglalkozása P/pék? Ezt a vizsgálatot mindenki elvégezheti saját számítógépe magányában! Én nem boncolgatom.)

 Szálljunk le Péknéről, és térjünk rá a csülökre. Látszólag egyszerűbb a dolgunk, mint a P/péknével, de a valóság irgalmatlan súlya - azonnal -  ránk nehezedik: disznó csülök (magyarán: sertésből készült csülök) vagy borjú csülök (magyarán: növendék marha) kijelölt része-e? A gyors választ elősegíti, ha a H/hentesnél (Hentes nevű személy boltjában vagy hentes foglalkozású ember boltjában?) rápillantunk az árcédulára. A pénztárcánk azonnal megmondja, hogy mi a disznó csülköt jobban szeretjük megvásárolni, de vendégségben nagyon szívesen fogyasztunk borjú csülköt!

 A csülök kérdést felveti az is, hogy nyers vagy füstölt csülökből készítsük-e a disznó vagy borjú csülköt? Kezdő szakácsok gyorsan válaszolnak: a füstöltet már nem kell sózni! A gyakorlott szakács azt is tudja, hogy a füstöltet áztatni kell, hogy kioldódjon belőle a fölösleges só. A kezdő szakács szerint a nyers gyorsabban megfő, a gyakorlott szakács tudja, hogy a füstölt karakteresebb ízt ad, és az megéri a hosszabb főzési időt.

 Perdöntő kérdés lehet a csülök vonatkozásban: csontos vagy kicsontozott legyen-e a csülök? Aki szereti a tálaló edényben felvágni a zamatos-omlós csülköt, az a szakács a csontos csülökre szavaz. Sőt, akinek kutyája van, az a szakács hangtalan megvetéssel tekint a főzés előtt kicsontozott csülökre! Aki nem szereti a csontozást, az vegye meg úgy, aki a bőrét-zsírosát sem szereti az menjen étterembe!

 Kisgyermekes anyák tűzzel-vassal küzdenek a sovány csülökért, sőt, már az előkészítés fázisában undorodva követeleik a bőrös-mócsingos részek azonnali eltávolítást. Érettebb korú férfiak és asszonyok megértő mosollyal szemlélik az „egészséges életmód” projektet, majd szelíden elfogadják az érett ízeket magukba rejtő cupákokat, forgókat, bőröket, és csínján bánnak a szálasra széteső vörös szálkák száraz részleteivel: „Ezt adjuk az unokáknak!” És a lányunk és a menyünk győztesen felsóhajt: „Megint győztünk a vén disznók/marhák csülkei fölött!” Majd kedvetlenül nekiállnak a csülök legszárazabb részének, amelyhez gyermekláncfüvet fogyasztanak – szójával.

 Végre! – eldőlt minden kérdés és kétség, álljunk neki a csülök megfőzésének: 1 kg csülök 1 óra főzést igényel. Hideg vízben tesszük fel egy nagyobb lábosban a csülköt főni. Amíg felforr a víz, addig, maximumon (gáz, villany, fa) melegítünk. A felforrás után (innét számítjuk a főzési időt!) csendes bugyogásra mérsékeljük az energia felhasználást.

 A csülök lassú forrdogálása lehetőséget ad előkészíteni a krumplit (burgonyát) és a vörös hagymát (a széplelkek francia /fehér/ hagymát használnak, amelyből 5x annyi mennyiség kell, és 10x annyiba kerül a boltban, mint a vöröshagyma). Mivel a krumpli és vöröshagyma előkészítése után még mindig sok időnk marad, azt az értékes időnyereséget felhasználhatjuk elmulasztott kommunikációs tevékenységekre: beszélgethetünk házastársunkkal (?), kérdezhetjük unokáinkat, hogy milyen tantárgyat kedvelnek (válasz: semmit), a szomszédunk szemére hányhatjuk, hogy megint nem hányta el havat 12 évvel ezelőtt télen, stb.

 A csülök fővése alatt minden órában egy villával megvizsgáljuk a csülök puhaságát. Amikor „mint kés a vajban” állapotot tapasztalunk, akkor, heuréka[ii]! A csülök levét elmentjük egy másik edényben (gondolunk a lencse, bab és más zöldséglevesekre; a krumpli, zöldbab, zöldborsó és más főzelékek hígítására, továbbá a töltött és székelykáposzta felengedésére!).

 Az életkor és egészséges életmód irányultság szerint a csülkö/ke/t megtisztítjuk, és egy tepsiben helyezzük el a krumplival, vöröshagymával. Sózzuk, borsozzuk. Sok-sok „puculatlan” fokhagymát helyezünk el a tepsiben. Maximális energiával sütjük 40 percig.

 A szakirodalomban egyesek felvetik azt a lehetőséget, hogy a P/pékné – lusta volt. Midőn a pék, befejezte a napi penzumát, és nyugodni tért, akkor a P/pékné a még forró kemencébe egy tepsiben betolta a csülök- krumpli-hagyma triettet, majd órákkal később ezt adta a P/péknek enni.

 A francia szakirodalom utalásokat tartalmaz arra is, hogy amíg a csülök több órát töltött a kemencében, addig a P/pékné is melegíttette magát a H/hentessel… Ezt a módszert úgy nevezik, hogy „Péknével Hentes módra”[iii]!

 


 

[ii] A heuréka egy ősi görög felkiáltó szó. A jelentése: egy nőt – egymásután - többször megdugtam! Másik jelentése: Több nőt egymásután megdugtam! A „heuréka, heuréka!” felkiáltás csak az istenek jár.

 

Szólj hozzá!

Címkék: szakácskönyv filmszínházirodalom Emberi kérdések 2015 Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr437071687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása