2014. októberében az Alaptörvény előírásai szerint helyi önkormányzati választásokra kerül sor Magyarországon. A választás várható időpontja: október 5. vasárnap.
Az önkormányzati választás egy gyűjtőfogalom, amely többféle (egy napon megtartásra kerülő) választást foglal magába: a polgármesterek (budapesti főpolgármester), a 10 ezer vagy annál kevesebb, illetőleg a 10 ezernél több lakosú településeken, a fővárosi kerületekben és a megyékben a képviselőtestületek tagjainak a megválasztását. E fogalom körébe tartozik a nemzetiségi önkormányzatok képviselőinek a megválasztása is: települési, megyei (fővárosi) és országos nemzetiségi önkormányzatok szintjén.
Jelenleg folyamatban van a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítása a fővárosi közgyűlés tagjainak a választási rendszeréről. A hatályos szabály szerint a fővárosi közgyűlés tagjait a lakosság választja, a tervezet szerint nem választott képviselők, hanem a kerületi polgármesterek korporációja (latin: testület) jönne létre Budapest közügyeinek intézésére.
Indulunk a választáson?
A civil szervezeteknek az önkormányzati választásra való felkészülés első lépcsője az, hogy a civil szervezeten belül érdemi döntést kell hozni arról, hogy indulni kívánnak-e a választáson. A civil szervezet is egy gyűjtőfogalom, amelyet a 2011. évi CLXXXI. törvény 4. § a) – l) pontja határoz meg. A hosszú és bonyolult meghatározásból azonban csak két szervezet típus indulhat az önkormányzati választáson: pártok és egyesületek. A választási eljárási törvény szerint az önkormányzati választáson a pártok és egyesületek megnevezése: jelölő szervezet[1].
A nemzetiségi egyesületek[2] is a civil szervezet fogalmába tartoznak, ezért nekik is dönteniük kell, hogy indulnak vagy sem az választáson.
A választáson való indulás okait a pártoknak nem kell megfogalmazni, hiszen lételemük a választáson való indulás. A civil szervezeteknek azonban gondosan mérlegelni kell az indulás okát és értelmét. A választáson való részvételt indokolt röviden a bírósághoz benyújtott alapító okiratban is feltüntetni.
Civil szervezet belső szabályzata
Az önkormányzati választáson való indulás elhatározása után célszerű egy belső szabályzatot készíteni a hivatalos jelölési folyamat előkészítésére a civil szervezeten belül. Ezt a belső szabályzatot már a választás előtt legalább 4 hónappal (jelen esetben júniusban) indokolt elkészíteni, mivel a hivatalos jelölésre július - augusztus hónapban kerülhet sor, így a civil szervezetnek addigra már pontosan tudnia kell:
mely önkormányzati választás típuson, mely településeken, megyékben kíván indulni,
kik lesznek a hivatalos jelölési folyamatban a civil szervezet által a választópolgároknak ajánlott jelöltek személyszerint.
A belső szabályzatot azért kell elkészíteni, mert a gyakorlat egyértelműen azt mutatja, hogy a belső viták a jelölési folyamatban megosztják bármely jelölő szervezet tagságát. Sőt, gyakorlati példák mutatják, hogy több esetben a belső viták bíróságon végződtek, így célszerű, ha arra is felkészülünk, hogy mit kell tenni akkor, ha a belső béke megbomlott a civil szervezetben?!
A szabályzat minimálisan a következő tárgykörökre terjedjen ki:
-
A civil szervezet mely belső szervezete jogosult döntést hozni az önkormányzati választás típuson támogatott jelöltek személyéről (vezetőség, közgyűlés, elnökség, választmány, stb.)
-
A döntő szavazáson milyen arányú szavazattöbbség szükséges (relatív, abszolút, 2/3, 4/5 többség)
-
Kik lehetnek a jelöltek (önkéntes jelentkezés, jelölő bizottság, jelölő gyűlésen 10%, stb.) Nyilatkozni kell-e a jelölés elfogadásáról?
-
A döntő szavazás nyílt vagy titkos?
-
Szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása hogyan történik? Összeférhetetlenségi szabályok a szavazatszámlálók és a jelöltek között?
-
Jegyzőkönyv formátum és adatok megállapítása, jegyzőkönyvvezetők megnevezése.
-
A döntő szavazás eredményének belső vitatása esetén milyen eljárási szabályok vannak?
-
Egyéb kérdések.
A belső szabályzat nem a bürokráciát, hanem a szabad, tisztességes és átlátható választásokat szolgálja.
Sok sikert!
[1] 2013. évi XXXVI. tv. 3. § 3. pont harmadik fordulat:
Jelölő szervezet: …”a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület, a szakszervezet kivételével, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette;”.
[2] 2011. évi CVXXIX. tv. 15.§ 2.§ 15. pont
„nemzetiségi egyesület: alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó nemzetiségi egyesület...”
