Európai Parlament magyarországi tagjainak választása
A háborúk megakadályozása és a gazdasági együttműködés európai kialakítása volt a célja az Európai Szén – és Acélközösségnek, amelyet hat nyugat-európai állam alapított meg 1951-ben. Az eredményes együttműködés 1957-ben kibővült az atomenergiával. 1973-ban új államok kérték felvételüket a szervezetbe. A kibővült államok köre a gazdasági tevékenységek további bővítése mellett a politikai integrációt is erősítették azzal, hogy közvetlen lakossági választással létrehozták az Európai Parlamentet. 1976-2002 között az európai unió választópolgárai saját államuk által meghatározott szabályokkal választhatták meg nemzeti képviselőiket a közös Parlamentbe. A politikai integráció további erősítése érdekében 2002-től egységes elvek alapján történik az Európai Parlament képviselőinek a megválasztása.
A Magyar Köztársaság 2004-ben vált hivatalosan az Európai Unió teljes jogú tagjává és választhatnak a magyar választópolgárok képviselőket az Európai Parlamentbe. Az első ilyen választásra 2004-ben, a másodikra 2009-ben került sor. Az unió parlamentjének a megbízatása 5 évre szól, így 2014-ben ismét választások lesznek.
Az Európai Parlamentbe 28 tagállam 400 millió állampolgára választhat meg – összesen - 750 képviselőt. (A 751. helyet az kapja meg, akit elnöknek választanak.)
Az Európai Unió kormányát Bizottságnak nevezték el az alapítók, és ezen a megnevezésen nem változtattak az elmúlt évtizedekben sem. A Bizottság tagja a biztosok, akiknek a feladata a miniszterekhez hasonlítható.
2014-re politikai újdonság, hogy a Bizottság elnökét és a biztosokat, a választás eredményének a figyelembe vételével a tagállamok állam- és kormányfői jelölik, és az Európai Parlament egyszerű többséggel (376) választja meg.
Az Európai Parlament feladatai és hatáskörei jelentősen nőttek az elmúlt 20 évben. Lassan-lassan hasonlítani kezd egy Európai Egyesült Államokra. Azonban vannak olyan tagországok – köztük 2010 óta Magyarország jelenlegi kormánytöbbsége is – amely ezt az integrációs folyamatot visszájára kívánja fordítani, és ázsiai államok támogatását keresi az Európai Unió ellenében. Az európai parlamenti választásnak tehát, gazdasági és politikai tétje is van. Merre tart a jelenlegi magyar kormánytöbbség és merre tartanak a jelenlegi ellenzéki pártok Európa és Ázsia államai között?
A 400 millió európai választó számára jelölteket kizárólag a pártok állíthatnak – listán. Minden párt indulhat, amely 2014. április 22-ig legalább 20 ezer ajánlást tudott gyűjteni.
A választás egyfordulós. A magyarországi kampánynak és a pártpénzeknek gyakorlatilag nincsenek szabályai, mert az a magyar Országgyűlés ilyeneket nem alkotott.
Az Európai Parlament választáson – ellentétben a magyar országgyűlési választással – a választási rendszer arányos. Minden párt, amely meghaladja az 5%-os küszöböt, olyan arányban küldhet az Európai Parlamentbe, mint az általa elért szavaztok aránya. Ez a módszer alapjában eltér attól, amelyet április 6-án megtapasztaltunk, amikor a szavazatok 44%-val a az országgyűlési képviselői helyek 66%-át lehetett elnyerni!
Minden magyar választópolgárnak joga van az országgyűlési választásokhoz hasonló módon a külképviseleti névjegyzékbe bejelentkezni 2014. május 17. 16,00 óráig, továbbá május 16-án 16, 00 óráig átjelentkezést kérni a tartózkodási hely szerinti szavazáshoz.
2014. május 25-én, vasárnap, a szavazás reggel 6 órától este 19 óráig tart. A szavazás módja az országos listához hasonló: egy x vagy + jelet kell elhelyezni a szavazólapon.
A jelenlegi magyar kormány azért különítette el az országgyűlési és az európai parlamenti választás napját (április 6. – május 25.), hogy a választópolgárok megnyugodva az országgyűlési választás eredményében ne menjenek el szavazni az Európai Parlament választásra.
Az Európai Parlamenti választáson a részvétel önkéntes. A választáson való részvétel minden választópolgár erkölcsi kötelessége.
