Kiknek írtam ezt a könyvet?
Két korszak gyermeke
A demokrácia szolgája és a hatalom kritikusa
Kossuth Kiadó, 2013.
A családomnak írtam ezt a könyvet. A 7 éves unokám kérdezte meg, amikor ültem a számítógépnél és egy cikket írtam: Papa, engem is beleírsz? A feleségemnek írtam ezt a könyvet, hogy a 40. házassági évfordulónkra ajándékba adhassam. Szüleinknek írtam ezt a könyvet: köszönetül az életért. A barátaimnak írtam ezt a könyvet, a megbeszélt problémákért és a jó borért.
A Viharsarok, a Mezőség, a budapesti Váci utca és Budaörs lakosainak írtam ezt a könyvet, hogy az idősebbek nosztalgiázhassanak, a fiatalok emlékezzenek arra, hogy milyen volt, amikor én ott éltem-laktam.
Tanáraimnak és az iskoláimnak írtam ezt a könyvet, hogy a tiszteletemet kifejezhessem a tanulásért és a tudásért.
Azoknak a kollégáknak írtam ezt a könyvet, akikkel együtt dolgoztam azért, hogy a szocializmus emberarcú képét fordítsa felénk, és ha ez nem megy, akkor megváltoztassuk. És megváltoztattuk.
Minden magyar választópolgárnak írtam ezt a könyvet, akik a szavazatok erejével változtatták meg az egypárt-rendszert többpártrendszerré. Minden magyar választópolgárnak azért is írtam ezt a könyvet, hogy figyelmeztessem őket: a felépített demokrácia, a kiépített jogállam felőrlésének a történelmi időszakát éljük, veszélyben vannak Magyarországon a szabad választások.
A demokratikus országok minden politikusának írtam ezt a könyvet: A damaszkuszi út kétirányú! Visszafelé is lehet haladni rajta. Sokan vagyunk, akik nem akarnak még egyszer egypárt-rendszerben élni!
Budaörs, 2013. szeptember 16. Tóth Zoltán
tothzoltan.blog.hu
