Változnak az idők

2010. április 11-én került sor az országgyűlési választások első fordulójára. A vasárnapi választást követő hétfő reggel 8 órakor a főnököm hívatott magához és kirúgott az állásomból.

Nem volt semmilyen közöm a választás állami lebonyolításához, de sokat szerepeltem a különféle tv csatornákon. A munkatársaim szerint ezt nem kellett volna.

Sok-sok ember érte meg a kirúgást. Több milliónyian vagyunk.

Mit kell tennie egy friss kirúgottnak, miután a választási szakértőként azzal vádolják, hogy a vesztesekhez húzott? Elsőként megkérdezi magától, hogy amikor a Fidesz 1998-ban először győzött, akkor miért nem rúgtak ki? Sőt, egy Fidesz minisztertől helyettes-államtitkári kinevezést kapott. Amikor a Fidesz másodszor győzött, akkor egy korábban MSZP támogatott versenyző miért rúgott ki a 40. évi szolgálati idő lejárta előtt 8 hónappal a munkahelyemről?

A válasz egyértelmű: bonyolult az élet. Mindenki úgy menekül, ahogy tud.

A 2010-ben megalakult kormány első napjaiban a közterületeken új versenyzők jelentek meg. Midőn magánemberként mentem az utcán, vásároltam a bevásárlóközpontban vagy egyéb közterületi sétám volt, váratlanul egy-egy bősz ember toppant elém, és nyomdafestéket nem tűri kifejezésekkel illettek. Minden - nagyon rövid - mondatuk azzal kezdődött, hogy

• gyilkos
• kommenista
• b…zsidó.

Nem válaszoltam semmit ezekre az inszinuációkra, megbecstelenítőnek szánt ordításokra. Nagyon nehezen toleráltam ezeket a személyes megtámadásokat (a bíróság akkor veszi fel pert, ha közölni tudom az illetők nevét, lakcímét és személyi számát).

„Nem pöröltem, félreálltam, letöröltem.” (Arany János))

Talán változnak az idők. Az engem – 3 éve - kirúgó főnökömet most rúgta ki a Fidesz.

A közterületen sétálva, a bevásárló központban vásárolgatva, magánemberként közösségi programon vagy a jelenlegi rendszer elleni tüntetésen résztvevőként - ismeretlen emberek lépnek hozzám:

• megköszönik, hogy ellenállok a jelenlegi kormány intézkedéseinek,
• támogatják, hogy ellentmondok a választási csalási kísérleteknek, és
• örülnek, hogy összefogásra késztetem a demokratikus ellenzéki pártokat!

Változnak az idők! Változtassunk mi is rajta!