2013.08.09.
19:51

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A miniszterelnök-jelölt fogalmáról, ami jogilag nem létezik

A miniszterelnök-jelölt fogalma

Gyakori hiba a politikusok többsége részéről, hogy olyanról beszélnek, amihez nem értenek. A tanulás hiányát, amely munkájuk elvégzéséhez szükséges volna, bocsánatos bűnnek tekintik. „Ott vannak a szakértők!” – mondják, amikor tudatlanságuk kiderül. Viszont amikor a szakértők olyan szakmai álláspontot képviselnek, amely ellentétes hangzatos véleményükkel, akkor rögtön mennydörögnek.

Közbeszédünknek fontos része a 2014. évi választásokra, a jövendő új kormány vezetőjének a személye. A jobboldalon ezen nincs vita, mert a tekintélyelvűség predesztinálja a jelenlegi miniszterelnök ismétlését. Az apró pártok félhangosan emlegetik, hogy elnökük készül „miniszterelnök-jelölt”-nek. A demokratikus ellenzéki pártok képviselői és sajtójuk fennhangon vitatja, hogy ki lesz az alkalmasabb miniszterelnök jelölt. Érvek és ellenérvek. Közös egyéni jelöltekről való megegyezés után, lesz-e közös országos lista? Lesz-e közös miniszterelnök-jelölt? Főcímek az újságokban és az interneten a kérdéssel.

A hatályos jogszabályok alapján a miniszterelnök-jelölt mint jogi fogalom nem létezik.

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés j/ pontja szerint a „köztársasági elnök…javaslatot tesz …a miniszterelnök…személyére”.

A miniszterelnök-jelölt fogalmat a politikusok és sajtó kreálta abból a célból, hogy hangzatosabbá tehessék a csatározásaikat.

A közvélemény nem tudja, hogy egy jogilag nem létező szóval csatáznak feje felett a demokratikus ellenzéki pártok. És azt sem tudják, hogy a nem létező jogi státuszhoz a legcélravezetőbb út a közös egyéni jelöltek után a közös országos lista állítása? És a választás után a köztársasági elnök bárkit javasolhat miniszterelnöknek? Azt ki tudja, hogy az Alaptörvény semmilyen feltételt nem támaszt a köztársasági elnök javaslattételi jogával szemben? Még a legtöbb szavazatot vagy mandátumot elért párt elnökét/listavezetőjét sem kötelező javasolnia miniszterelnöknek!

Javasolom, hogy a közös lista eldöntése után azzal foglalkozzanak, hogy megnyerjék a választást. A választás elvesztése után jogos lesz a bukott miniszterelnök jelölt megnevezés használta.

Tóth Zoltán, választási szakértő

komment

Címkék: kampány választás demokrácia pártok határon túli magyarok elsőválasztók MSZP LMP Alkotmánybíróság Bajnai Bokros 2014 Magyarország Együtt 2014 Kuncze MÚOSZ Szabadság és Reform Intézet Alkotmány Alaptörvény Szabadelvű Polgárok Egyesülete Szövetségben Együtt Magyarországért Demokratikus Koalíció 2014 abécé választásokra Szavazatszámlálók Modern Magyarország választópolgár kérdez

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr425454227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paragrafus 2013.08.09. 20:34:32

Kedves Tóth Zoltán!

Jogi okfejtése a maga nemében tökéletes, ez valóban így van. Ezért is fogható fel úgy, hogy a miniszterelnök-jelölti kategória nem jogi, hanem politikai (közbeszéd) kategória.

Mert ha szigorúan a jognál maradunk, akkor a hivatkozott alaptörvény sem jogi hivatkozási alap. Mint ahogy arról már korábbi (írásban történt) beszélgetésünk keretében már felvetettem, alkotmányosan az alaptörvény sem létezik. A jogalkotás alkotmányos kritériumait többszörösen és több szempontból is megsértve alkották meg az alaptörvényt. Mint ahogy a hatálybaléptetése sem felelt meg az alkotmányos követelményeknek. És mivel alkotmányosan az alaptörvény nem létezik, ezért jogi értelemben hivatkozási alap sem lehet.

Jogi értelemben a Magyar Köztársaság Alkotmányára lehetne hivatkozni, amelyet viszont a jogalkotás kritériumainak keretében szabályozott jogszabályi hatályvesztés előírásainak meg nem felelően helyeztek hatályon kívül, tehát - szigorúan alkotmányjogi szempontok alapján - az Alkotmány mind a mai napig joghatályos.

Amely egyébként ezt az előírást - tartalmilag - ugyancsak ismeri. Én erre hivatkoznék.
Alkotmány
33.§.(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja.

(Mert alkotmányjogi szempontból én ezt tartom legitimnek)

Megjegyzem, az Alkotmány alapján sem volt semmilyen kötelezettsége a köztársasági elnöknek a győztes párt első emberét, elnökét miniszterelnöknek jelölni.

Barátsággal:

Ferincz Jenő
paragrafus@chello.hu

olddoki 2013.08.10. 12:47:25

helyesnek tartom Ferincz Jenő kiegészítő megjegyzését. Azt ugyanis képtelenség volna elfogadni, hogy egy kormányalakításra elegendő szavazatot megszerzett pártnak ne az általuk már a kampány során is miniszterelnök jelöltnek tartott személy legyen a miniszterelnök, még akkor is, ha a köztársaság elnök, pityipalkót javasolja. A szavazattöbbséget megkövetelő aktus ezt viszont kizárja, mert a K. elnök jelöltjének leszavazása után, úgy gondolom nincs neki lehetősége ismét ugyanazt jelölni, vagy bárki mást. Akkor már a parlamenti többség jelöl. S nyilván, az lesz elfogadva. nem tudom, jól gondolom-e?/Dr.Király Gábor nyug.körtanár.

Dr. Tóth Zoltán 2013.08.10. 21:08:43

@paragrafus: Tisztelt Ferincz Jenő! Köszönöm az érdemi észrevételt. A magam részéről elfogadom - magyar állampolgárként - a jogilag hatályos alaptörvényt. Azonban kérem legyen arra figyelemmel, hogy a korábbi alkotmányból csak az nem volt megállapítható, hogy a legtöbb szavazatot vagy legtöbb mandátumot elért párt vezetőjét kell-e miniszterelnöknek javasolnia a köztársasági elnöknek. Most bárkit felkérhet. A Fidesz veresége esetén egy Fidesz politikust is felkérhet.

Dr. Tóth Zoltán 2013.08.10. 21:14:32

@olddoki: Tisztelt Király Úr! Köszönöm az észrevételét. A jogállamiság minden mondatát kitörölték az Alaptörvényből. Ha a győz a jelenlegi ellenzék a választáson, akkor a jelenlegi köztársasági elnök egy olyan személyt fog javasolni, aki a többséget nem szerzi meg az Országgyűlésben. Ha 40 napig nem sikerül miniszterelnököt választani, akkor a köztársasági elnök feloszlatja az Országgyűlést és új választást ír. Nesze neked balodali győzelem...
Kérem, ne azt nézze, hogy elutasítottam konkrétan a felvetést, hanem egy folymatot kell nézni, és nem egy elemet a folymatban.

olddoki 2013.08.11. 10:13:21

@Dr. Tóth Zoltán: Köszönöm a válaszát Tóth úr, és teljes mértékben egyetértek az abban foglaltakkal. Én már ráen írogatom a Facebookon, hogy :1./ Ezt a kormányt nem lehet leváltani, csak, merdönteni(Szemantika). 2./ Ha mégis normális választáson több szavazatot kapna a demokratikus ellenzék, a Fidesz mindent elkövetne, hogy ennek ne kormányváltás legyen a következménye. Pontosabban:bebizonyítaná, hogy a több, kevesebb. Szóval, én, min 77 éves polgár, már nem érem meg azt a napot, amikor hazámat ismét a Köztársaság jelzője koszorúzza.
süti beállítások módosítása