Egymillió elsőválasztó 2014-ben
Hagyományosan egy parlamenti választáson 400 ezer az elsőválasztók száma. (Elsőválasztónak azokat a fiatalokat nevezzük, akik a 18. életév betöltésével először gyakorolhatják alkotmányos jogukat.) Mivel 4 évente van országgyűlési választás és évente 100 ezer Magyarországon élő magyar állampolgár tölti be a 18. életévét, ezért ez a szorzás könnyen elvégezhető. Az ország lakossága mégis csökken, mert évente 120-130 ezer ember távozik örökre. Ez azt jelenti, hogy a lakosság száma csökken, azonban az átlagos életkor növekedésénél lassabban csökken a választópolgárok száma mint a lakosságé. Az idős korúak aránya növekszik a választók között és az elsőválasztók alacsony részvételi aránya miatt az idősek politikai véleményének a súlya nő. Mindenki előtt világos társadalmi összefüggés, hogy az elsőválasztók más társadalmi-politikai értékekkel lépnek be a választás rendszerébe, mint azok, akik már csak az „örök vadászmezőkön” szavazhatnak. Bonyolult összefüggések, de mi a választási eredményre gyakorolt hatása a generáció váltásnak?
Kezdjük az egyszerűbbel. Milyen társadalmi-politikai értékkel lépnek ki a választási rendszerből az eltávozók? Lehet mélyebb szociológia összefüggéseket keresni és találni, de szerintem nem csökken a jelenlegi kormánypárt szavazói bázisa az idősek eltávozásával. Hiszen egy (kettővel ezelőtti) másik társadalmi rendszerben voltak ők elsőválasztók, és mivel döntően a szegénységből kikászálódóak voltak, és biztos munkahelyhez és stabil politkai környezethez szoktak, így távozásukkal az az oldal veszti el támogatóinak jelentős bázisát, akik mai is támogatják a szociális gondolkodást.
Folytassuk egy bonyolultabb kérdéssel. Milyen társadalmi-politikai értékkel lépnek be az új, fiatal elsőszavazók? Bizonyítottan az elsőszavazók csoportjában a legalacsonyabb a választáson résztvevők száma. Ennek okát abban látom, hogy a fiatalok általában vizsgahelyzetként élik meg a választás napját: eltalálják-e a szavazólapon, hogy melyik párt győz? És mivel bizonytalanok, ezért inkább nem vesznek részt egy ilyen önkéntes vizsgán.
Fordul azonban a kocka. A jelenlegi kormánypártok olyan intézkedéseket jelentettek be a felsőfokú oktatás állami támogatásának a csökkentésében, amely elfogadhatatlan a fiatalok és a családjaik számára. Zsebbe vágó kérdés, évi többszázezer forintot – nem tervezett, rendkívüli kiadást -jelent. Ami zsebbe vág, az már nem vizsgahelyzet, hanem a zsigerekre is hat. Ráadásul az intézkedés nagyon hirtelen jár nagyon komoly következményekkel (gondoljunk a most középiskolás gyermekek szüleire) nincs mód a családi anyagi forások átcsoportosítására, és az ezzel járó anyagi veszteségek pótlására. Nem nagyon kell gondolkodni azon, hogy a kormány intézkedéseire hogyan kell szavazattal válaszolni: tömeges szavazat növekedés és ellenszavazat mennyiség várható a jelenlegi kormány ellen.
Felvetődött kormányzati oldalról, hogy a már állami ösztöndíjban részesülők ne vegyenek részt a széleskürűvé váló tiltakozásban, hiszen ők már nem érintettek az állami támogatás csökkentésében?! Az ilyen nyilatkozat szerzői, nyilvánosságra hozói és szájalói, mit mondanak az 1848-as márciusi ifjakról, 1956 forradalmának az egyetemista elindítóiról? Ők voltak azok, akik társadalmi státuszuk alapján az „elégedettek” lehettek volna, azonban társadalmi szolidaritási érzékük nagyobb volt, mint a mai 16%-os adó 250 ezer Ft feletti haszonélvezőié. A 16%-os adó vesztese mindenki, aki a bruttó 250 ezer Ft alatti keresetű.
Ezek mi vagyunk!
A fiatal elsőválasztók között lényegesen emelkedni fog a választásra regisztráló, majd szavazó fiatalok száma. Feltéve, ha lesz egy olyan párt vagy pártszövetség, amely képes lesz megszervezni az elsőszavazók regisztrációját 2013-ban és artikulálni véleményüket a 2014-ben a választási kampányban.
Nehezebb probléma a határon túli magyarok választási aktivitásának és pártszimpátiáinak az előzetes megítélése. A nemzetpolitikai főpolitikus szerint jelenleg 300 ezer új, kedvezményes eljárással magyar állampolgárságot nyert választóról van szó. 2014-re 500 ezerre ígéri a számuk növekedését, és egyben arra is ígéretet tett a kormánypártnak, hogy mind-mind a jelenlegi kormánypártra szavaznak 2014-ben. (Korábban egy kormánypárti miniszter 20 éves uralkodást ígért a határon túli magyarok választópolgárok szavazataival!)
Világosan látnunk kell, hogy az új magyar állampolgárok „elsőszavazók”. Bár nem életkoruk alapján, és nem lakásuk, hanem a politikai alapon kaptak állampolgárságot. Nem laktak soha Magyarországon, önként vagy gazdasági kényszer, politikai üldöztetés vagy rendőri kényszer alatt hagyták el hagyták el az országot őseik, nem fizetnek adót az aktuális magyar költségvetésbe, de joguk van a választásokon MOST szavazni a XIX. század végi kivándorlás, Trianon, a II. világháború, a Rákosi elnyomás, az 1956-os forradalom, a Kádár- korszak emigránsainak utódjaiként.
Kikre szavaznak majd az újsüttetű magyar állampolgárok? Nos, a jelenlegi kormánypárti politikusok azt állítják, hogy kizárólag a jelenlegi kormánypártra szavaznak majd a kedvezményes (kormánypárti megnevezés) magyar állampolgárok . A jelenlegi demokratikus ellenzék nem mond semmit. Valószínűleg azért nem mondanak semmit, mert nem akarnak semmit. (?!)
Az egymillió elsőválasztó harmadik része az Együtt 2014 mozgalom által megszólított és a megszólításra pozitív választ adó polgárok csoportja alkotja, akik eddig soha nem szavaztak a választásokon. Ennek a csoportnak a létszámát nagyon nehéz megbecsülni. A nehézség oka az, hogy a bizonytalan szavazók csoportjába tartoznak a közvéleménykutatók szerint. Márpedig erre a csoportra csak becslések alkalmazhatók. Szerintem legalább 200 ezer választóról van szó, amely mérték az 5 %-os küszöböt átlépi.
A jelenlegi kormánypártok leváltásának csak akkor van esélye, ha a demokratikus ellenzéki pártok összefognak, és megnyerik az ügyüknek a civil szervezeteket és egyesületeket is.
1 millió elsőválasztót kell megnyerni 2013-ban a regisztációra és 2014-ben a jelölésre, majd a szavazásra!
Így legyen!
