Az 1989. évi XXXIV. és a 2011. évi CCIII. törvény elemzése
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló új törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, és alkalmazására a következő országgyűlési képviselők választása kitűzésének a napjától kerül sor.
A korábban hatályos törvény értékelése
A rendszerváltó 1989. évi XXXIV. törvény betöltötte a rendeltetését. Ennek alapján került megtartásra az első szabad parlamenti választás Magyarországon, 1990 tavaszán. E törvényt alkalmazva a világ demokratikus országainak kormányai, a nemzetközi szervezetek és megfigyelők elismerték demokratikusnak, tisztességesnek, átláthatónak a magyarországi választásokat.
E törvény alapján valósult meg - az 1989-ben radikálisan módosított - magyar Alkotmány rendelkezése a többpárt-rendszerről, a képviseleti demokráciáról és a polgároknak a politikai szabadságjogai közé tartozó választójogának a gyakorlása.
A választási törvényt 1990-2010 között lényegesen nem módosította egyik kormány sem. A kisebb módosítok közül az1994. évi III. törvény tartalmazott egy politikailag fontos elemet: a korábbi 4%-os parlamenti küszöb 5%-ra emelkedett. (E módosítás célja az volt, hogy a kormánypártból kiszakadt 8 kisebb párt ne jusson be a parlamentbe a következő választáson.) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 1997. évi XCVI. törvény lényege a felhalmozódott technikai jellegű módosítások átvezetése volt, továbbá a jogalkotó új kodifikációs módszert alkalmazott az anyagi és az eljárási szabályok megkülönböztetésére (francia típusú kódex megalkotása).
A gyakorlatban is jól működött a választási törvény, relatíve kis súlyú és kevés volt a jogorvoslat és bírósági viták száma. A nyilvánosságot különösen jól biztosította a választási állami feladatok ellátását támogató számítógépes rendszer.
A törvény 20 éves alkalmazása alatt több olyan terület alakult ki, amely a választási csalások melegágyává vált. Az egyik az ajánlószelvények gyűjtése a jelöléshez. A parlamenti pártok bevezették azt a gyakorlatot, hogy gazdasági szervezeteket (pénzért) szerződtettek az ajánló szelvények gyűjtésére és szándékosan többet gyűjtöttek, mint ami a törvény szerint elegendő volt a jelöléshez. Ezzel a „túlgyűjtött”, továbbá hamisított, halottak nevére kiállított ajánlószelvényekkel „megajándékozták” a kisebb pártokat, illetőleg veszélyes politikai ellenfeleket, hogy a későbbi hivatalos ellenőrzés során kizárják őket a választásból.
Másik terület a fekete pénzek gyűjtése és felhasználása a választási kampányban. A magyar jogszabályokban gyakorlatilag semmilyen rendelkezés nincs a kampányfinanszírozásra. Ezt a tényt az Állami Számvevőszék és a nemzetközi megfigyelők is rendszeresen kifogásolták. Rendkívül homályos terület a pártok állami finanszírozása is.
Harmadik problematikus terület: a jelenlegi választási bizottságokban a jelenlegi kormánypárt képviselői döntési többséggel rendelkeznek, mert a területi és helyi önkormányzatok már a 2010. évi választás előtt, az Országgyűlés a 2010. évi parlamenti választás után a jelenlegi kormánypártok képviselőit választották meg a „független helyekre”.
Mind az ajánlószelvények gyűjtésének a rendje, mint a párt- és kampányfinanszírozás szabályozása a magyar parlamenti pártok évtizedes adóssága, melyre nézve a 2011. évi CCIII. törvény sem ad semmilyen megoldást. A választási bizottság választásával kapcsolatos gyakorlat tipikus példája a joggal való visszaélésnek.
A rendszerváltó 1989. évi XXXIV. törvény a kormányzati stabilitás elvét támogatva, lehetővé tette, hogy a jelenlegi kormánypárt a szavazatok 53%-ával megszerezze a parlamenti mandátumok közel 70%-át (kétharmad).
Az új parlamenti választási törvény értékelése
Az országgyűlési választási törvények átalakítási folyamata nem tekinthető befejezettnek. A jogalkotási folyamat a felénél tart.
Az Alaptörvény, az Alaptörvényhez csatolt Átmeneti rendelkezések és a CCIII. törvény a választás anyagi jogi szabályait tartalmazzák. Az eljárási szabályokat tartalmazó 1997. C. törvény jelenleg semmilyen módon nem illeszkedik az anyagi jogi szabályokhoz, ezért a koherencia megteremtése elengedhetetlen. Ugyanakkor a kormány előrejelzése szerint az 1997. évi C. törvényt önmagában is módosítani kívánják, új intézmények bevezetése miatt: pl. a tervek szerint a választójogosultak névjegyzéke a jövőben nem „ex ofició”, hanem az önkéntes jelentkezés elve alapján készül (ezzel mintegy 160 éves tradíció változna meg és a választási részvétel mintegy 20-os csökkenését eredményezi). A kormány azt is bejelentette, hogy megszünteti a pártok állami támogatását, ami a 2014. választásra a jelenlegi parlamenti ellenzéki pártok gazdasági ellehetetlenítését eredményezi. A választási jogalkotás tehát biztosan folytatódni fog.
A már elfogadott választási jogszabályok előkészítésébe a kormány sem a parlamenti ellenzéket, sem a szakértői civil szervezeteket nem vonta be.
Az új választási törvény társadalmi-politikai célja
Az új választási törvény társadalmi-politikai célja az, hogy a jelenlegi politikai intézményrendszerből kitörölje a sokpárt-rendszert, és a választási törvény alkalmazásával a kétpárt-rendszert kényszerítse ki. A kétpárt-rendszeren belül a baloldali pártok teljes negligálására törekszik. Ennek világos bizonyítéka az Alaptörvényhez csatolt Átmeneti rendelkezésekben szerepel: az MSZP, mint bűnös szervezet megjelölésével a kormányzati többségű Országos Választási Bizottság a 2010. évi választáson a második legtöbb szavazatot elért pártot 2014-ben törölni fogja a választásra regisztrált pártok közül.
Az új választási törvény szakmai célja
Az új választási törvény szakmai célja az, hogy 2014. évi parlamenti választáson a jelenlegi kormánypárt
- az 2010. évi választáson élért szavazatainak a lényeges csökkenése esetén is a parlamenti többséget megszerezze (30%-os szavazati aránnyal, mint a legtöbb szavazatot elért párt a mandátumok több mint 50%-át megkapja)
- a 2010. évi választáson elért eredményéhez hasonló szavazati aránnyal (53%) megkapja a mandátumok 80%-át (négyötöd).
Egyes választási intézmények
A jelenlegi hatályos választási törvény súlyosan sérti a választójog nemzetközileg elfogadott „a választójog egyenlősége” elvét:
- A határon túl élő magyar állampolgárok számára nem teszi lehetővé a „kétszavazatos” rendszerben 2 szavazat leadását, csupán egyet.
- A nemzetiségi (kisebbségi) listára való szavazásnál a választópolgárt megfosztja a pártokra való szavazás lehetőségétől.
- Az egyéni választókerületek a „választási földrajz” politikai eszközeivel lettek kialakítva, annak érdekében, hogy a hagyományos ellenzéki területek a feldarabolásra kerültek a kormánypártot támogató választókerületek között.
A jelenlegi hatályos választási törvény súlyosan sérti a pártok közötti esélyegyenlőség elvét, mivel minden rendelkezés a kisebb pártok hátrányára és a nagyobb pártok előnyére változtatta a feltételeket a korábbi törvényhez képest:
- A jelölési folyamatban az országos lista indításának joga 10.500 ajánlásról 27.000 ajánlásra (közel háromszorosára) szigorodott.
- Az a párt, amely un. „vidéki párt”, nem indíthat országos listát, akkor is, ha országosan több mint 27.000 ajánlást összegyűjtött.
- Megszűnt a kapcsolt lista intézménye, amely lehetővé tette a kisebb pártok koalícióját a szavazatok maximális kihasználását a mandátumok elosztásának a folyamatában.
- A választás „egyfordulós” lett, amely a kisebb pártok számára kedvezőtlen.
- Növekedni fog az „elvesző” szavazatok száma, ezért a választópolgár, ha hasznosan kíván szavazni, akkor nagy pártra szavaz.
- Az 5%-os parlamenti küszöb kiszámításánál mesterségesen megnövekszik a pártlistákra leadott szavazatok száma a nemzetiségi listákra leadott szavazatok számával, holott a nemzetiségi lista nem pártlista.
- A kedvezményes mandátum a nemzetiségek számára pártlistákra leadott szavazatok alapján kerül kiszámításra.
A jelenleg hatályos választási törvény súlyos szakmai hibája, hogy az aránytalanságot enyhítő töredékszavazat számítási mód az egyéni választókerületben győztes pártot támogatja, ahelyett, hogy az szakmai rendeltetése szerint a veszteseket kompenzálná. (Az egyéni választókerületben győztes párt és a 2. helyezett közötti különbséget ismét megkapja a győztes párt országos listája. A különbségből 1 szavazatot le kell vonni a győztes párttól.)
Az új Alaptörvény kötelezővé teszi a nemzetiségek (kisebbségek) parlamenti képviseletét. A nemzetiségek parlamenti részvételére csak előzetesen regisztrált választók szavazhatnak. A jelölés kizárólagos joga a nemzetiség 2010-11-ben megválasztott un. országos nemzetiségi önkormányzatát illeti meg. Ez azt jelenti a cigányok esetében, hogy a jelenlegi kormánypárt parlamenti képviselője állítja össze a cigány szavazók számára a listát. A kormánypárton kívül más cigány szervezetre nem lehet szavazni. Ez a választási mód ellentétes minden demokratikus gondolattal.
XXX
Az új választási törvény nem tesz eleget a tisztességes és átlátható választás követelményének. Durván előnyben részesíti a jelenlegi kormánypártot.
Ugyanakkor egy váratlan politikai fordulat esetén ez a választási földrengés erejű változást eredményez a parlamenti és a kormányzati munkában.
Ez a választási törvény akkor is antidemokratikus, ha egy a jelenlegi kormánypárttól eltérő, új politikai erő győzelmét eredményezi.