A szavazatok erejével ...

A román elnök továbbra is felfüggesztve

2012. július 29-én a balközép többségű román parlament kezdeményezésére népszavazást tartottak a jobboldali elnök menesztéséről, amelyen a választók 46%-a vett részt. A szavazók döntő többsége (87%)  az elnök végleges eltávolítására szavazott . A szavazás érvénytelen volt, mert a választópolgárok kevesebb mint 50%-a szavazott. A választás eredményét  a választási bizottság kihirdette: marad a jobboldali elnök a pozíciójában.  (2007 után másodszor tartják poziciójában az elnököt a nemszavazók).

A parlamenti többség pártjai azonban nem nyugodtak bele  a politikai vereségbe és megtámadták a népszavazás eredményét az alkotmánybíróságon. Az óvás oka az, hogy a beadvány szerint a KSH által közzétett hivatalos adatok szerint a választójogosultak száma 2 millióval kevesebb, mint a választási bizottság által közzétett adat: 18,2 millió. Ha a KSH adatát fogadják el hitelesnek, akkor a a szavazók száma meghaladja az 50%+1 főt, így a szavazás érvényes és eredményes: Basescu már nem töltheti be az elnöki pozíciót.

A vita szakmai megértéséhez érdemes megemlíteni, hogy a román választási bizottság a szavazóköri (elemi) adatok, települési, regionális, majd országos számtani összesítésével állapítja a választójogosultak számát, míg a KSH a népszámlálás eredményét veszi alapul, amelyet statisztikai módszertan alapoz meg. Talán meglepő, de mind a két módszer lehet eredményes, és mind a két módszer lehet hibás. Romániában nincs népességnyilvántartási hivatal, így nincs az igazgatási ágaktól független „számontartása” az állampolgároknak. (Még a népességnyilvántartással rendelkező államokban is lehet hiba a nyilvántartásokban, azonban ez a hiba határ – szakmai vélemény szerint – nem haladhatja meg a 0,5%-t.)

A statisztika és a választási adatok közötti eltérés oka lehet emberi hibák, tévedések sorozata, a szakmai irányítás gyengesége, sőt a kormányzat hibás szakpolitikája („nem csökken a nemzet létszáma!”). Azonban leggyakrabban a statisztika készítését elrendelő jogszabályok tartalma, fogalmi rendszere eltér a választási jogszabályok által használt fogalmaktól. Pl.: a statisztika nem veszi figyelembe a külföldön élő választójogosultakat, vagy a bevándorlókat a választási jogszabály az önkormányzati választáson választópolgárnak tekinti, de a statisztika a parlamenti választójogra bazíroz, stb. Azonban a jelen esetben 2 millós eltérésről van szó Romániában, amelynek ilyen okai nem lehetnek.

A pártpolitika és a választási (népszavazási)  vereség bő forrása a választási eredmények elleni óvásoknak.  Azonban nem zárható ki, hogy ez a jelenlegi vita átfordul/t/ népességpolitikai vitává is: „Fogy a román! 2 millióval kevesebben vagyunk!” Gondolhatunk egy olyan következményre is, hogy a magyarok aránya a népességen belül hirtelen megnő?!

Egy dolog biztos: Basescu elnök jelenleg nem elnök, és az alkotmánybíróság szeptember 12-ei döntésig a kormánypárti ideiglenes elnök – Antonescu – elnököl. Hogyan tovább?

·        Na nézzünk egy jó dinnyét!

·        Legyen az a nagy?!

·        Nagyot nem veszünk, mert a közepe nem édes!

·        Akkor legyen kicsi!

·        Az se jó, mert kicsi!

·        Nézzed meg az alját, ha nem sárga alul, akkor jó!

·        Van sárga!

·        Ütögessed, ha kong, akkor jó!

·        Ez kong, de nem jól!

·        Akkor nézzük ezt a nagyot!

·        Ez nem jó, mert nem 99 Ft kilója! Olcsóbb!

·        És az mért baj, hogy olcsóbb?

·        Mert az államtitkár is a 99 forintost ette a tv-ben!

·        Na jó, vegyük az olcsóbbat!

 HLAVA!

·        Mi van?

·        Mi lenne?

·        Mintha mondtál volna valamit!

·        Nem mondtam semmit!

 A NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL NEVÉBEN LETARTÓZTATOM!

·        Kit?

·        A GÖRÖGDINNYÉT!

·        Hál’ Isten, már megijedtem!

SZERENCSÉJE VAN, HOGY MÉG NEM FIZETETT, MERT AKKOR BŰNRÉSZES LENNE!

·        Miben?

SZERB DINNYE LÉTÉRE MAGYARNAK ADRA KI MAGÁT!

·        Kicsoda?

A DINNYE!

·        Látod mondtam, hogy ne azt vegyük! Beszélő dinnye? Ki hallott már ilyet?

·        Az államtitkár!

·        Vegyünk inkább nektarint?!

........

Hamarosan az urnák elé járulnak az Amerikai Egyesült Államok szavazópolgárai és így megválasztják a világ első emberét, az USA elnökét. Eme cikk vélhetőleg csak az első lesz azok közül, amik az amerikai elnökválasztással lesznek kapcsolatosak, így a tisztelt olvasó mindent megtudhat a lehetőségek országáról, amennyiben velünk tart.

Az USA elnökét négy éves ciklusra választják. Választásának időpontja az USA alkotmányában van rögzítve, ahol kikötik, hogy a ciklus végén, az adott év novemberének első hétfőjét követő kedden kell lebonyolítani a választást. Tehát ez annyit jelent, hogy a most soron következő választás 2012. november 6-án lesz.

A választás során a választók elektori kollégiumot választanak. Az Elektori Kollégiumba az államok népességarányosan küldenek tagokat, akik később arra a jelöltre fognak szavazni, akit a küldő államuk többsége megszavazott.

Természetesen a versenyzők sem ismeretlenek a világ számára.

A republikánusok jelöltje az a Mitt Romney, aki már a 2008-as választások alkalmával ringbe szállt volna Barack Obamával, de akkor még elbukott a republikánusok elnökjelölti versenyében. A Romney család szintén nem ismeretlen szereplő az USA politikai életében. Édesapja, George szintén részt vett a republikánusok előválasztásokon, de elbukott, mivel egyszer azt nyilatkozta, hogy csak azért támogatta korábban a vietnami háborút, mert a vietnami látogatásán „átmosták az agyát.”

De nem csak az édesapját támadták hasonló nyilatkozatok miatt. Mitt Romney cége, a Bain Capital (többnyire csődbe ment) cégek felvásárlásával és azok kipofozásával, majd eladásával keresi meg a napi betevőjét, így rövidtávon rengeteg alkalmazottat bocsátott már el. Természetesen hosszútávon munkahelyeket teremtett, de miközben ezzel támadták republikánus ellenfelei, nem tudta a maga malmára hajtani a vizet, hanem ehelyett kijelentette, hogy „ Szeretem, ha kirúghatom azokat, akik nem dolgoznak.”

Romney ugyancsak izzasztó helyzet elé nézhet majd, ha az egészségbiztosítási reform lesz terítéken. Az „Obamacare”-t ugyanis legelőször épp Massachussettsben alkalmazták először, mégpedig akkor, amikor ott Romney kormányzó volt.

Fiatal évei miatt neki pedig nem kell magyarázkodnia, (hiszen Franciaországban volt misszionárius több éven keresztül) de nem úgy, mint Barack Obamának. A kampány hevében kiderült, hogy Obama nagyon szerette a „vicces cigit.” Olyannyira, hogy a gimnáziumi évkönyvben még köszönetet is mondott egyik társának a „sok boldog percért.”

De Obamát sem kell félteni. A Harvard jogi karán végzett, majd tanárként és ügyvédként is, sőt ezek után képviselőként is dolgozott, majd elnöksége alatt bevezette a kötelező egészségbiztosítás rendszerét, befejezte az iraki háborút, megkezdte a csapatok kivonását Afganisztánból és az ő elnöksége alatt likvidálták Bin Ladent.

Természetesen órákat lehetne regélni az amerikai elnökválasztási kampányról, de nem akarom elvenni szerzőtársaim kenyerét sem és ígérem, hogy még több cikkel és érdekességgel fogunk jelentkezni.

Páli Zoltán
2012-07-30